Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Az elmúlt évtizedben idehaza csak a több milliárd forintos alaptőkéjű, magyarországi cégek részvényeit érte meg jegyezni, illetve az ilyen vállalatok részvényeiből volt érdemes venni a tőzsdei debütáláskor - ám még ez sem jelentett garanciát a jó befektetésre. A kisebb papírok, melyeket leginkább azzal a szándékkal vittek a tőzsdére, hogy tulajdonosaik jó áron kiszálljanak belőlük, szinte kivétel nélkül veszteséget termeltek azok számára, akiket meggyőztek a bevezetés előtti hangzatos tervek, a meredeken felfelé ívelő grafikonok.
A BÉT-en az elmúlt tíz évben megjelent vállalatok közül az RFV bizonyult a legjobb befektetésnek, a társaság részvényeinek évesített hozama a bevezetés óta meghaladta a 38 százalékot. Aki pedig tavaly nyáron a 2700 forinton végrehajtott tőkeemelés során vásárolt a papírokból, száz százalékot meghaladó évesített profitot realizálhatott. Annak ellenére, hogy a válság a bankpapírokat tépázta meg legjobban, még mindig kiemelkedően sokat hoztak az FHB részvényei. A BÉT-en 2003 végén 450 forinton startoló papírokon évi 21 százalékos hozamot lehetett realizálni, az azóta kifizetett osztalékot is figyelembe véve pedig a 22 százalékot közelíti az évenkénti nyereség. (A legjobban a magyar állam keresett a befektetésen, amely négy év alatt négyszeres áron, 2000 forint felett szállt ki a jelzálogbankból.)
Az elmúlt évtizedben a pesti tőzsdén megjelent új papírok közül a fenti kettőn kívül még az Állami Nyomda bizonyult jó invesztíciónak, a társaság papírjai (melyeket azóta tizedeltek) az 560 forintos kezdeti szintről 880 forintig erősödtek, ezzel évente valamivel több mint 11 százalékot hoztak. A nyomdacég által az egészen az idei évig rendszeresen fizetett osztalékokat is figyelembe véve pedig a 16 százalékot is meghaladja a hozam. Ezzel azonban ki is merült azon társaságok köre, melyek részvényei egy gyengébb látra szóló bankbetétnél jobb befektetésnek bizonyultak.
A TvNetWork, az Externet és a Freesoft 3-4 százalékot hozott évente, az elmúlt másfél év áralakulását látva a Graphisoft Park tulajdonosai pedig feltehetőleg már azzal is elégedettek, hogy nullszaldó közelébe ért befektetésük. Meglepő módon az, aki a - kifejezetten spekulatív papírnak tartott - econetbe szállt be a 2004-es tőkeemelés során, amikor a cég profilt váltva elfordult az internetes fejlesztésektől, az is csak az infláció miatt szenvedett el veszteséget. Azok is viszonylag kevés veszteséggel megúszták, akik 2006-ban, bízva az akkor induló - jelenleg soha meg nem valósulónak tűnő - napelemgyáras történetben 500 forinton tőkét emeltek a Genesisben (akkor még Novotrade), mostanra ugyanis csak 64 forintot vesztettek papíronként. Feltehetőleg azonban másként gondolkoznak erről azok, akik később 2800-on jegyeztek a részvényekből, ők mostanra a befektetett tőkéjük 75 százalékát bukták el.
Az 1996-ban 1500 forinton debütáló, mostanra 16 forintra zuhanó Humet - melyet csak azért szerepeltetünk összehasonlításunkban, mert minden bizonnyal az egyik legspekulatívabb részvény az egész magyar piacon - meglepő módon évesített, 28 százalékos mínuszával nem a leggyengébben teljesítő részvény. A két külföldi papírba, az 507 forinton induló AAA Autóba vagy a 30 ezer forint felett kezdő Orcóba történt befektetés évi 41, illetve 62 százalékos veszteséget termelt eddig - persze a papírjaik egy részétől időközben megszabaduló alapítók szépen nyertek az bevezetéseken. (E két külföldi részvény ráadásul a bevezetés óta végig mínuszban van, a nyereséges kiszállásra egy pillanatra sem volt esélye senkinek.) Az elmúlt év legrosszabb befektetése címet azonban nem ők, hanem a piacra rettenetesen magas áron bevezetett KEG vitte el. A kezdeti 1800 forintos részvényárfolyam mostanára ötödére zuhant, a veszteség évesítve a 80 százalékot közelíti.
Összegzésként tehát elmondható, hogy a tőzsdére frissen bevezetett kis kapitalizációjú papírokkal szinte biztos volt a bukás, hiszen ezeket elsősorban azzal a céllal vezette be a korábbi fő tulajdonos, hogy felfújt áron tudjon kiszállni befektetéséből. A nyilvános készpénzes tőkeemelésben való részvétel már csábítóbb lehet, ám az üzleti tervet itt is igen szigorúan meg kell vizsgálni, s ha a legcsekélyebb kétely merül fel annak végrehajthatóságával kapcsolatban, érdemes inkább más befektetés után nézni.
A közepes és nagy kapitalizációjú cégek papírjai azonban már bátrabban ajánlhatók. Ezeknél ugyanis jellemzően a tőzsdei megjelenéskor már több tulajdonos van, s itt már nem csak a szavak szintjén igaz, hogy a részvényesi érték növelését tartja a vezetés a fókuszban.
