Az idei év egyik slágerterméke lehet a három év után adókedvezményt, öt év után pedig adómentességet biztosító tartós befektetési szerződés (tbsz), egyre több pénzügyi szolgáltató áll elő saját konstrukciójával. A szabályozás szerint az ügyfelek vagy forintbetétekben, vagy értékpapírokban (kizárólag forintban denominált részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban) helyezhetik el megtakarításaikat, a két típus a megnyitás után viszont már nem átjárható.
Általánosságban elmondható, hogy a tbsz-számlán végzett tevékenységekért a cégek a normál jutalékokat és díjtételeket alkalmazzák, ez alól gyűjtésünkben csak a Reálszisztéma képez kivételt, amely a sima értékpapírügyletnél alacsonyabb díjakat számol fel a prompt piaci, illetve daytrade-ügyletekre. (Cikkünkben a bankok és brókercégek feltételeinek jobb összehasonlíthatósága végett csak az értékpapírra szóló tbsz-számlával kapcsolatos díjakat és feltételeket hasonlítottuk össze.) Megjegyzendő, hogy a kötési díjak között jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes cégeknél, ráadásul a brókerházak zöménél a felszámolt jutalék mértéke függ a portfólió értékétől, illetve az ügyfél által bonyolított forgalomtól is.
A számlanyitáshoz a szabályozás értelmében legalább 25 000 forint befizetése szükséges minden szolgáltatónál, a számlavezetési díjak terén viszont már nagy szórás tapasztalható. A Budapest Banknál például a gyűjtőévre (2010-re) nem számolnak fel számlavezetési díjat és annak letelte után is listánk egyik legjutányosabb összegét, havi 167 forintot kérnek el. A K&H az ingyenes gyűjtőév után jövőre kétféle számlavezetési díjat számít majd fel a névértékre vetítve, a K&H Befektetési Alapkezelő által kezelt alapok, a KBC Bonds és a Fund Partners befektetési jegyeinek esetén 1500 forintot, egyéb értékpapíroknál viszont egy ezreléket, de minimum kettő-, maximum tízezer forintot. Az Unicredit akciós jelleggel visszavonásig szintén elengedi a tbsz-számla havi zárlati díját, ám annak nyitásához a banknál vezetett folyószámlára is szükség van. Hasonló a helyzet a brókercégeknél, ahol az alszámlának minősülő tbsz-számla nyitásának feltétele a főszámla megléte.
A brókerházak zöménél a tbsz-alszámla vezetése ingyenes, fizetni csak a főszámláért kell a normál kondíciók alapján, bár a tbsz-konstrukció bevezetését egyelőre csak előkészítő Buda-Cashnél a negyedévente esedékes 2400 forintos díjnál kedvezőbb, 900 forintos összeget számítanak fel azon ügyfeleknek, akik csak állampapírt tartanak majd rajta. A költségesebb szolgáltatók közé tartozik a Concorde, amely a havi 799 forintos számlavezetési díj mellett a befektetett összeg függvényében 0,2-0,5 százalékos állományi díjat is felszámít, illetve az Equilor, amely a főszámla vezetéséért negyedévente elkért 2500 forinton felül az ingyenes gyűjtőév után negyedévente 1500 forintot számít fel a tbsz-számla vezetéséért. Kakukktojás a pénzügyi szolgáltatók mellett tbsz-számlát nyújtó Magyar Államkincstár, amely a maximális biztonságra törekvő, tartós megtakarításait kizárólag állampapírban tartani kívánó befektetőknek lehet ideális megoldás, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a MÁK szolgáltatásai díjmentesek. Az egyetlen szépséghiba csupán az, hogy az ügyfél meglévő állampapír-állománya a tbsz-számlára nem vezethető át.
