Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Dow Jones hírügynökség értesülése szerint a dubaji állami Dubai World ingatlanalap 22 milliárd dollárnyi adósságrésze rendezésére készül.
Az egyik kínált lehetőség az, hogy a hitelező külföldi bankok, nagyrészt britek, megelégednek a kinnlevőségük 60 százalékával.
Ez esetben a Dubai World hét év alatt törleszt, kamatot nem fizet, de a 60 százalék visszafizetésére a dubaji állam garanciát vállal.
A hitelezők által választható másik lehetőség, hogy igényt tartanak teljes kinnlevőségükre, de a törlesztésnek legalább 40 százalékát a Dubai World vagyonrészeinek formájában kell elfogadniuk.
Ebben a változatban a dubaji állam semmiféle garanciát nem vállal, és kamatra ebben az esetben sem számíthatnak a hitelezők.
A Dubai Worldnél vasárnap nem fűztek megjegyzést a hírügynökségi értesüléshez, a dubaji pénzügyminisztérium szóvivője pedig csak annyit mondott, hogy "jelen pillanatban sem a kormány, sem a vállalat nem terjesztett még adósságrendezési tervet a hitelezők elé".
A hírügynökségi értesülés szerint a formális bejelentés április felé várható.
A dubaji kormány november 25-én jelentette be, hogy féléves moratóriumot kér a Dubai World mintegy 25 milliárd dollárnyi adósságára. Akkor még siettek leszögezni azt is, hogy Dubaj állam - az Egyesült Arab Emírségek tagja - nem óhajt garanciát vállalnia Dubai World holding adósságaira.
Az eddigi adósságrendezési megbeszélések nem vezettek eredményre. Ezért a Dubai World adóssága január végén már csak a névérték 70 százalékáért forgott a szabadpiacon.
A dubaji államadósság szabadpiaci határidős biztosítási csereügylet-árjegyzése (CDS) már pénteken majdnem 0,5 százalékponttal két és félhavi csúcsra, 6,32 százalékra ugrott Londonban.
Ez azt jelenti, hogy a törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők az OPEC-tag Emírségekhez tartozó Dubaj minden 10 millió dollár kormánykötvény-adóssága után évente 632 ezer dollárt számítanak fel a az irányadó ötéves futamra.
A múlt héten a görög CDS-árazás 3,36 százalék volt, a magyar 2,50 százalék körül alakult az euróban jegyzett szuverén adósságra.
