A tőzsdei részvényárfolyamok nagyjából fél évvel előre jelzik a vállalati profitokat és a gazdaság növekedését - hallhattuk sokszor az elmúlt évek folyamán, ha a részvénypiacok teljesítménye elszakadt attól, amit a naponta napvilágot látó makrogazdasági, vagy vállalati hírek által racionálisnak tarthatnánk.
A valóság azonban az, hogy az árfolyamok és a tőzsdei cégek teljesítményére valószínűleg André Kostolany hasonlata a legmegfelelőbb, amely szerint a gazdaság és a tőzsde olyan, mint a kutya és az őt sétáltató gazda. A kutya a tőzsde, amely hol előreszalad a gazdához képest, hol lemarad, de elszakadni tőle véglegesen nem képes, mert ott a póráz.Az S&P-500-as index elmúlt 20 éves történetéből az látszik, hogy a profitok adott negyedévi jelentősebb zuhanását nem jelezte előre a tőzsde teljesítménye.
A nyereségek visszaesése általában abban a negyedévben következett be, amikor a tőzsdei árfolyamok mélyrepülésbe kezdtek, vagy éppen mélypontjukat érték el. 1998-ban például az S&P-500-as index átlagos egy részvényre jutó nyeresége akkor érte el mélypontját, amikor az orosz válság nyomán nagy áresés következett be a piacon, de lehetne említeni a dotcom-lufi kidurranása előtti negyedévet, amikor a profitok a csúcsra jutottak a részvényindexekkel együtt.
Az akkor elindult medvepiac mélypontját 2002 októberében érte el, s mily meglepő, az S&P-500 átlagos részvényenkénti nyeresége 2002 utolsó negyedévében érte el lokális mélypontját.
Klikkeljen a képre a nagyításhoz!
Bár a részvénypiac 2007 októberében ért el csúcsára, a vállalati nyereségek abban az évben az első és a második negyedévben jutottak csúcsukra, azonban a tőzsdei árfolyamok ősszel a subprime válság kirobbanása után egyszer még csúcsra futottak. Akkor tehát a részvényárfolyamok inkább csak követték a vállalati nyereségeket - azok tetőzését - semmint előre jelezték volna, s ez igaz a tavaly tavaszi mélypontra is.
A vállalati profitok ugyanis 2008 negyedik negyedévben zuhantak akkorát, hogy az S&P-500 cégeinek átlagos profitja negatívba fordult. A tavaly tavaszi mélyponttal egyidőben már pluszos lett az S&P-500 átlagos EPS-e, azaz a részvénypiac később esett a mélypontra, mint a vállalati nyereségek.
Mindez igaz a BUX indexre is, azaz az árfolyamok rendszerint legjobb esetben azt mutatták, mikor van a mélypont a cégek nyereségében, előre nem jelezték azt. A magyar cégek összesített profitja a tavaly január-márciusi időszakban zuhant a negatív tartományba, egyidőben a BUX mélypontjával.
Mindebből elvileg az következik, hogy a részvényárfolyamok előre nem jelzik a vállalati nyereségesség alakulását, hanem a legjobb esetben is csak együtt mozognak vele, de inkább csak követik a profitok alakulását negyedévről-negyedévre.
