Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
A tőkepiacok márciusig tartó mélyrepülése ellenére szép évet zártak tavaly a hazai befektetési alapok, a számokat nézve nem is igen gondolnánk, hogy válság volt.
A legjobb részvényalapok a BUX tavalyi teljesítményét is meghaladták pár százalékponttal, ami évi 70 százalék feletti értékeket jelent, igaz, ez inkább a feltörekvő piaci - kelet-európai, török - specializációjú konstrukcióknál fordult elő, a hazai részvényalapok többnyire valamivel a BUX alatt maradtak.
Évi 40 százalék feletti hozamot 33 alap ért el, úgy tűnik, kivétel nélkül részvényeknek köszönhetően. A 139 százalékkal csúcstartó Dialóg Ingatlanfejlesztő alaposan kilóg a mezőnyből, de ez az alap 2008-ban értékének majdnem 75 százalékát veszítette el, a kiugró növekedés ehhez a szinthez képest értendő és iparági sajátosság.
Bár a március közepén vásárolt kötvények hatalmas nyereséget hozhattak, az év elejétől az év végéig nem volt olyan nagy az árfolyamok különbsége, a hosszú futamidejű államkötvény indexe, a MAX például 14,1 százalékkal emelkedett.
Így érthető, hogy a hosszú kötvényalapok többsége 10 és 20 százalék között teljesített, elég nagy szórással.
Tavaly év elején majdnem pontosan évi kilenc százalék volt az egyéves állampapír-piaci referenciahozam, ezt a lécet a 274 különböző alapból és alapsorozatból 105-nek nem sikerült átvinnie.
Ezek elég nagy részénél azonban ez teljesen érthető és logikus, mert például a devizában denominált pénzpiaci alapok vagy garantált alapok, amelyeknél a tőke nagy része ma is valamely korábbi betéti szerződés alapján, évekkel korábban megállapított kamatszinten ketyeg.
Néhány kötvényjellegű alapnál mindez nem ennyire evidens, a külföldi kötvények vásárlása lehet az egyik magyarázat. A főbb devizák értéke az év során nagy ingadozásokat mutatott, bár az év végére majdnem oda tért vissza, ahol volt: az euró két százalékkal drágult tavaly, a dollár hárommal esett.
Ha azonban év közben rosszkor időzítette valamely alap a devizabefektetéseit, sokat veszíthetett rajta.
A lista szomorú végén 25 olyan alap áll, amelynek teljesítménye mínuszos volt 2009-ben, bár ez különböző, például devizális okokból még boldog békeévekben is eléggé gyakori.
Ezek közül kilenc volt ingatlanalap, a többi általában garantált vagy származékos termék, az utóbbiak közül páran vélhetően shortoltak tavaly.
