Az év vége közeledtével egyre többször hallani arról, hogy az év végi záróár-beállítások miatt nőhet a részvények árfolyama. Ennek hátterében az a pletyka áll, hogy az alapok ilyenkor kozmetikázhatják ki éves teljesítményüket, vagy még csillogóbbá varázsolják a számokat, hogy később büszkén mutogathassák, mit is tudtak elérni.
Lapunk kigyűjtötte az A kategóriás részvények közül azoknak a decemberi árfolyamváltozását, amelyek az elmúlt öt évben már a tőzsdén forogtak, hogy megnézzük, a statisztika alátámasztja-e ezt a pletykát, vagyis érdemes-e ilyen jellegű árfolyamváltozásra spekulálni.
A négy nagy vezető papír esetében megállapítható, hogy az elmúlt öt évben veszteni és nyerni is lehetett velük akkor, ha valaki csak arra játszott, hogy az utolsó hónapban húzzák fel az árat, és ez az irányadó indexre, a BUX-ra is igaz. A BUX hat év alatt háromszor emelkedett, és háromszor csökkent decemberben, az egyetlen év azonban, amikor komolyabb változást produkált, 2006 volt, ekkor az év eleji komoly zuhanás után decemberben talpra állt az index, így egyetlen hónap alatt 8,7 százalékkal nőtt az értéke. Sokat lehetett akkor az OTP-vel is keresni, hiszen a bankpapír 16,9 százalékkal drágult, és ezzel a négy nagy közül a legjobb teljesítményt érte el az elmúlt hat évben.
A vezetők közül hatból négyszer drágult decemberben a Magyar Telekom is, tavaly azonban ezen a részvényen lehetett a legtöbbet bukni az év utolsó hónapjában. A Richter négyszer, az OTP háromszor tudott drágulni, míg a Mol csupán egyszer. A Rába az elmúlt évet leszámítva minden évben emelkedett decemberben, és az Egis is elég jó teljesítményt nyújtott, hiszen a hat évből egyetlenegyszer stagnált, és csak tavaly csökkent az értéke.
A legnagyobb drágulást a Humet érte el a vizsgált időszakban. A cég részvényei ugyanis 2005 decemberében 238 százalékkal erősödtek egyetlen hónap alatt úgy, hogy december 22-én még 20 forint volt a záróáruk, december végére pedig már 43 forinton állt az árfolyam. (A papír akkor még B kategóriás volt.) Komolyabb decemberi árfolyam-emelkedést tudott elérni a PannErgy is, amely - még Pannonplast néven - 2005-ben 63 százalékkal drágult. Mindenesetre a statisztikák azt mutatják, hogy a tavalyi december kiugróan rossz hónap volt, hiszen a Richter és a Zwack kivételével minden papír ára visszaesett.
A december végi emelkedésre, legalábbis a nagy papíroknál, kár spekulálni - vélekedett Nyári Zsolt, a KBC üzletkötője. Korábban a kisebb papíroknál számtalanszor lehetett látni egyfajta kirakatrendezést az év végén, amikor egy-egy kisebb vagy közepes papír árfolyama akár 20-30 százalékot is ugrott az utolsó napokban.
Ennek alighanem a felügyelet vetett véget, egy idő után ugyanis a PSZÁF bekérte a gyanúsan viselkedő papírok kötéslistáját - mondta a Napinak egy alapkezelő. Éppen ezért több hazai intézményi befektetőnél szigorúan tilos az év utolsó napjaiban kötni, vagy legalábbis nagyon alaposan vizsgálják, hogy milyen üzleteket hajt végre egy alapkezelő.
Nyári szerint sokkal inkább van létjogosultsága a nagy januári portfólióátrendezésre spekulálni. Január első két hetében szokott lezajlani az alapkezelőknél az a meeting, ahol az adott évre érvényes portfólióallokációt, országsúlyokat meghatározzák. Ha valaki bízik abban, hogy Magyarország súlya növekedhet a 2008-as évihez képest, akkor érdemes lehet decemberben vásárolni, mert ez januárban akár meg is térülhet.
A főleg passzív portfóliókezeléssel foglalkozó alapok a meghozott döntés után januárban akár 1000-2000 ponttal is meg tudják rángatni a BUX-ot föl- vagy lefelé, a stratégiai döntésnek megfelelően. A tapasztalatok szerint a december végénél sokkal jobban kiütköznek a nagy intézményi szereplők különböző érdekei az évközi hó végi vagy negyedéves zárásoknál. Ekkor gyakrabban fordul elő, hogy nagy forgalom mellett megpróbálják eltolni az árat valamilyen irányba.
