Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra sem tudnak szabadulni a lassan egy hónapja tartó szűk oldalazó sávból a vezető amerikai részvényindexek. Ma az optimizmus volt az uralkodó hangulat a parketten New Yorkban, köszönhetően a vártnál kedvezőbb fogyasztói bizalmi indexnek és a kiskereskedelmi eladások a vártnál nagyobb, az elemzők által becsültnél kétszer magasabb novemberi növekedésének. A Dow Jones Ipari Átlagindex 10 471 ponton, 65 pont pluszban, az S&P 500-as index 1106 ponton, 4 pont emelkedéssel zárt.
Nem kell azonban csodálkozni azon, hogy a mostani szinteken sokáig elidőznek a vezető részvényindexek. A technikai elemzők egy csoportja szerint ugyanis az ellenállási és támasz szinteket nem valamilyen mágikus számsor, hanem a korábbi csúcsok és mélypontok, valamint a piac korábbi viselkedése határozza meg. A mostani sávban az előző hosszpiacon két évet töltöttek el a vezető indexek, 2004 elejétől egészen 2005 végéig időztek ebben az alig 10 százalék széles kereskedési sávban. Ez azt jelenti, hogy több mint két éven keresztül épülhettek ki olyan hosszabb távú pozíciók a piacon, amelyek a hatalmas tavalyi zuhanás után mostanában kerültek "nullszaldós" állapotba. Azok, akik hosszabb távú befektetéseikkel, megtakarításaikkal tavaly csapdába kerültek, most jó lehetőséget érezhetnek arra, hogy végre veszteség nélkül kiszálljanak, s ez olyan eladói nyomást jelenthet a piacon, amelyet akár a most becsültnél akár jóval hosszabb időbe is kerülhet áttörnie az árfolyamoknak. Erre a magatartásra utalhat az a legutóbbi adat is, amely szerint november folyamán már olyan mértékű tőkekivonást lehetett tapasztalni az amerikában befektető részvényalapoknál, amely elérte az előző hét hónap tőkekivonásainak összegét.
A mostani szintek - mint azt már számos technikai elemző figyelmeztetett rá - nagyjából az 50 százalékos helyettesítési zónáját jelentik a 2007-es csúcs és az idén márciusi mélypontnak, azaz félúton járnak a csúcsérték és a minimumszint között. A szakkönyvek szerint ez kiváló célzónája egy medvepiaci rallynak, ráadásul egyes piaci hangulatindikátorok olyan értékekhez közelítettek, amelyek piaci tetőpontokra jellemzőek.
Az elmúlt hét hétben olyan események történtek, amelyek arra utalnak, az indexek éves csúcsai ellenére valami megmozdult a tőkepiacok mélyén. A rendszer átalakulóban is lehet, a dollár ugyanis emelkedésnek indult a többi vezető devizával szemben. Ez akár azt is jelentheti, hogy változni készül valami az idei év március óta tartó kedvelt befektetési témájában, a gyenge dollár-felértékelődő egyébb, kockázatos eszközök párosításában, s talán az olcsó dollárból nyitott nyitott kockázatosabb pozíciók fokozatos leépülésének kezdete is lehet.
A dollár az euróval szemben már a múlt hét végén letörte csökkenő trendjét, s a jennel szemben is durva erősödésnek indult. Az, hogy ez csak korrekciónak ígérkezik-e, vagy hosszabb távú trenddel állunk-e szemben, vélhetően néhány héten belül eldőlhet. Ma közel egy százalékkal emelkedett az euróval szemben jegyzése, s egy meglehetősen erős ellenállási szinthez érkezett, kérdés, jövő héten ez megálljt parancsol-e a zöldhasú erősödésének.
Hiába tűnik tehát úgy, hogy unalmassá vált a hangulat a világ tőkepiacain, könnyen lehet, hogy ha megmozdulnak a szereplők, akkor hosszabb időre is eldöntik a világ sorsát.
A mellékelt grafikonok a Napi Gazdaság Trader segítségével készültek
