Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy vita folyik arról, hogy jelenleg a defláció vagy az elszálló infláció jelent-e nagyobb veszélyt. A globális nominális GDP 2009-2010 során 6,2 százalékos növekedéséből 3,6 százalékot ad a költségvetési rásegítés, és csupán 2,6 százalékot a belső növekedés.
Az elmúlt három évtizedben a külkereskedelem a globális GDP egyötödét adta, míg közvetlenül a válság előtt ez az arány egyharmadra bővült.
A mentőcsomagok hatékonysága attól függhet, hogy jó dolgot akarnak-e megmenteni - Duronelly szerint azonban ez nem feltétlenül igaz. Az amerikai gazdaságélénkítés elsődleges célja az amerikai GDP 70 százalékát adó lakossági fogyasztás fenntartása, amely a háztartások nagymértékű eladósodáshoz vezetett, s így a válság egyik fő eredője volt. Kérdés, hogy a jelenlegi intézkedések nem éppen ezen struktúra leépítését szolgálják-e.
A visszatérés a kilencvenes évek lakossági fogyasztás 60 százalékos GDP-arányos hozzájárulásához az USA nominális GDP-jének 10 százalékos csökkenéséhez vezetne. A válságkezelés következménye a GDP-arányos államadósság 100 százalék felé futása a fejlett gazdaságokban, míg a feltörekvő gazdaságokban ellentétes irányú mozgás érvényesülhet.
A recesszió előtti G4-ek 1,5-2 százalékos maginflációja után a válság során 0,5 százalékra esett vissza az infláció, ám a folyamatok alakulása inkább az inflációs nyomás kiújulása és nem a defláció irányába mutat.
A fejlett gazdaságok ipari termelése ugyan kezd magához térni az elmúlt hónapok során, ám még messze elmarad a két évvel ezelőtti szintektől, míg a nagy feltörekvő piacokon továbbra és gyorsabb ütemben bővül.
Az hogy a világgazdaság milyen irányba megy senki sem tudja. A jelenlegi monetáris rezsim azonban a tartós árfolyam-emelkedést segítheti elő, azaz elképzelhető egy újabb óriási tőkepiaci lufi képződése.
Befektetési szempontból a részvények terén 0 százalék körüli irányadó kamatláb mellett lényegében mindegy, hogy mit vesz a befektető, ám Duronelly szerint az indiai, brazil, ausztrál, de általában a latin-amerikai, ázsiai értékpapírok bizonyulhatnak jó befektetésnek, míg az infláció ellen a hagyományos menedékeszköznek számító aranyat is érdemes lehet vásárolni. Kötvények terén 7-7,5 százalékos hozam mellett a 10 éves magyar állampapírok lehetnek a nyerők.
