Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyik legválságállóbb befektetés volt a Budapesti Értéktőzsdén a Richter-részvény az elmúlt egy évben, ami nem véletlen. Egyrészt a tavaly őszi gazdasági összeomlásban a menedéket kereső portfólió-menedzserek a távközlési szektor mellett az egészségügyi papírokat kiáltották ki defenzív szektornak, másrészt év elején mindenkiben felsejlett a piacon egy kialakuló felvásárlási sztori.
Ennek lényege az volt, hogy szeptemberben járnak le az MNV Zrt., tehát az állam tulajdonában lévő Richter részvényekre szóló átváltható kötvények, s így ismét eladósorba kerülhet a legnagyobb gyógyszercég valamivel 25 százalék feletti tulajdonrésze. A spekuláció nem volt alaptalan, hiszen az év elején kizárólag a gyógyszeriparból érkeztek fúziós-feévásárlási hírek a részvénypiacra (Pfizer-Wyeth ügylet).
A Richter független, erős cég a piacon, az államon kívül meghatározó tulajdonos nélkül. Egy lopakodó felvásárlást két tényező nehezíthetne meg a Richternél, az egyik a 25,1 százalékos állami csomag, a másik a cég alapszabálya. E szerint ugyanis 25 százalékos befolyás megszerzéséhez nyilvános vételi ajánlatot kell tenni az összes Richter-részvényre. Az ajánlat csak akkor lehet sikeres, tehát az adott befektető csak akkor tudja megvásárolni a neki felkínálandó részvényeket, ha ezzel 75 százalék feletti tulajdonrészhez jut a gyógyszercégben. Ehhez pedig értelemszerűen meg kell venni az állami csomagot is.
A mostani kibocsátás sikere esetén azonban ennek lehetősége ismét hosszú évekre eltolódhat, s ezért semmi nem indokolja a Richter árazásában a szektortársakéhoz képest meglévő úgynevezett "felvásárlási" prémiumot. De mennyi is ez?
Az Erste Bank hetente figyeli a régió szektorainak árazását, s erről összefoglalót is készít. A legutóbbi adatok alapján a Richter a régió átlagához képest P/E alapon (árfolyam/nyereség) 5-10 százalékos felárral forgott a 38-39 ezer forint körüli árfolyamokon. Az EV/EBITDA árazás alig mutatott felárat, az EV/árbevétel mutató alapján viszont duplája a többi cégnek.
Forrás:Erste Bank
Így a felvásárlási prémium eltűnése önmagában nem indokolna hatalmas zuhanást a részvény árában, egy 5-10 százalékos korrekció bőven elegendő lenne a több céghez képest. Ugyanakkor, ha voltak a piacon olyan befektetők, akik a lehetséges felvásárlásra és az ekkor fizetendő magas árfolyamra játszottak, akkor az ő eladásaik ennél komolyabb áresést is generálhatnak a részvény piacán. Az értéket kutató befektetőknek viszont egy pánikszerű eladási hullám akár jó vételi lehetőséget is kínálhat. Már ha valaki minimálisan is bízik a tőzsdei hossz tartósságában, s nincsenek averziói a jelenlegi tőzsdei árfolyamok fenntarthatóságával kapcsolatban.
Az ügy érdekessége, hogy az újabb kötvénykibocsátás ténye már hónapok óta ismert volt, így rejtély, hogy melyik nagybefektetőnek kellett a mai közlemény a kibocsátásról ahhoz, hogy leessen a tantusz, itt a sztori vége.
Nem mellékes szempont az üggyel kapcsoltban, hogy ma történik az átváltási árfolyam meghatározása, tehát egy nagy mennyiséget vásárolni kívánó befektetőnek kifejezetten érdeke, hogy a mai tőzsdei árfolyam minél alacsonyabb legyen.
