A csökkenés elsődleges oka a fejlett országok keresletének visszaesése volt, ám az árutőzsdék ezt követően a legnagyobb felvevőpiacoknak számító feltörekvő országok gazdasági visszaesése okozta keresletcsökkentést is gyorsan beárazták. A nyersanyagok leértékelődése minden eddiginél gyorsabb volt, egyúttal véget vetett az elmúlt években tapasztalt emelkedő trendnek is - áll a Nemzetközi Valutaalap által szerdán közzétett gazdasági helyzetelemezésében.
Az év eleje óta ugyan néhány kérészéletű emelkedés okot adhatott volna az optimizmusra, ám az olaj és az alapvető fémek ideiglenes felértékelődésén túl semmi jele a felpattanásnak az árupiacokon. A korábbi zuhanás is épp ezeket a gazdasági ciklusokhoz leginkább kötődő nyersanyagokat sújtotta. Az élelmiszerek jegyzésének csökkenése ugyan elmaradt ezekétől, ám az IMF arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak csökkenésével, valamint a bioüzemanyagok iránti igény mérséklődésével a felértékelődést segítő fundamentumok nélkül maradt a szektor, így az mezőgazdasági termények jegyzésének további csökkenésére számíthatunk.
A pénzpiaci válság közvetlenül is kifejtette kártékony hatását az árupiacra. A részvénypiacoknál likvidebb árutőzsdékről szeptemberben indult meg a tőkekivonás, amelynek mértéke az IMF szerint pontosan megjósolhatatlan, hiszen a befektetések mértékét az árcsökkenés is súlyosbította. A tőke-átcsoportosítás is jelentős volt, a tőzsdén kívüli eszközök forgalma a árupiaci indexek mozgására épülő és egyéb strukturált termékek javára csökkent. A likviditás-csökkenés is erősítette a tavalyi év utolsó hónapjaiban tapasztalt nagyarányú árfolyam-kilengéseket, ám a tőkepozíciók december óta bekövetkezett stabilizálódásával sem csökkent volatilitás - mutat rá a Valutaalap piacelemzése.
Az elemzés szerint a határidős árfolyamok csökkenése jóval mérsékeltebb volt a spot-jegyzések zuhanásánál, amit az IMF azzal magyaráz, hogy a kereslet csökkenését egyelőre nem követte a kínálat hasonló mértékű visszafogása, ami a készletek felhalmozódásához vezetett. A Valutaalap szerint az árupiacok jelenleg ciklikus gyengülés szakaszában vannak. A fellendülésre egészen addig nem lehet számítani, míg a gazdasági fellendülés biztos jelei nem mutatkoznak, ám a várakozásokat alulmúló készlet-felhalmozás is segítheti az áremelkedést, főként a mezőgazdasági termények esetében. További árfolyam-csökkenést okozhat a jelenleginél mélyebb gazdasági recesszió, annak ellenére, hogy a várható kereslet-visszaesést már beárazták a piacok.
Középtávon jó eséllyel emelkedhetnek a nyersanyagárak, hiszen a korábbi felívelést alátámasztó tényezők a gazdaság motorjának újraindulásával ismét érvénybe léphetnek. A feltörekvő piacok nyersanyagigénye minden bizonnyal tovább nőhet, ami szükségessé teszi a költségesebb források kiaknázását is. Ennek ellenére az IMF úgy véli, a 2007-ben, illetve 2008 első felében megtapasztalt szintek elérésére a közeljövőben nincs esély, hiszen a gazdasági növekedés is csak nehezen érheti el a 2003-7 közötti ütemet, ráadásul a pénzügyi válság hosszú távon is béníthatja a tőkeáramlást.
A globális kereslet csökkenése által leginkább érintett olajpiac fellendülésére csak középtávon számít az IMF, ám az energiaárak az előrejelzés szerint 2011 év végére sem emelkednek 90 dollár fölé, bár optimista becslések szerint ekkora akár 130 dollárra is emelkedhet egy hordó olaj jegyzése. A 2008-ban tapasztalt - utoljára a nyolcvanas évek elején előforduló - napi 0,4 millió hordós kereslet-visszaesés főként az amerikai és a japán piacok zsugorodásának volt köszönhető. Ezzel párhuzamosan a kitermelés napi 0,9 millió hordóval nőtt az időszak alatt, ami egyúttal azt eredményezte, hogy a lassabban bővülő feltörekvő piaci kereslet miatt jelentős készlet-felhalmozódásra került sor, felborítva a kereslet-kínálat egyensúlyt. Az előrejelzések szerint a keresleti oldalon az idén napi 2,4 millió hordós, a kínálati oldalon napi 3,2 millió hordós visszaesés várható, így az év végére újra helyreállhat az egyensúly a piacon.
