Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lehetséges, hogy az ECB tárgyalni fog az euróövezeten kívüli uniós tagállamok állampapírjainak elfogadásáról fedezetként - mondta Ewald Nowotny, az ECB tanácsának tagja a Reuters keddi jelentése szerint. Ewald Nowotny hozzátette erre a lépés akkor történhet meg, ha ezzel segítik a régió eurólikviditását.
Ezt a lépést Gyurcsány Ferenc egy február 26-i levelében már szorgalmazta, amelyet Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez jutatott el. Gyurcsány szerint ugyanis ezzel a lépéssel hozzá lehetne járulni a pénzpiacok stabilizálódásához.
Az intézkedés növelheti államkötvényeink iránt a keresletet, mérsékelheti a finanszírozás kockázatait, következésképp az országkockázatokat is - írta a magyar miniszterelnök a levelében.
Élénkülő bankrendszer
Ha az ECB kiterjesztené a fedezetként használt eszközei körét, mérséklődne a likviditás külföldi valutában történő növelésének kockázata, a bankrendszer hiteltevékenysége felélénkülne, több hitelhez jutna a magánszektor és enyhülne a gazdaság visszaesés - érvelt Gyurcsány.
Az állampapírpiac szereplői szerint is jót tehetne a magyar államkötvények megítélésének ez a döntés - írta korábban az egyik nagy piaci szereplő lapunkban.
A piacok egyelőre nem reagáltak érdemben az Európai Központi Bank kormányzótanács-tagjának kijelentésére. Ugyanígy hatástalan maradt az IMF berkeiből kiszivárgott - amúgy szintén régóta pedzegetett - ötlet, amely kelet-európai EU-országok vezessék be az eurót, még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez.
A forint ugyan gyengült kedden, ám ez a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázható - mondta Ötvös Mihály, a Commerzbank devizatradere. A kockázatéhség indikátorának tartott svéd korona sokat gyengült, miközben a svájci frank és a japán jen erősödött az euróhoz képest.
Inkább ötletelés
Az IMF-től kiszivárgott felvetést inkább egy brainstorming egyik ötleteként célszerű kezelni, semmint komolyan vehető, félhivatalos állásfoglalásként - vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az ECB-illetékes kijelentése kapcsán megjegyezte, hogy fontos lépés volna az eurózónán kívüli EU-államkötvények repotenderbe való befogadása, ám a magyar állampapírpiac már nem küzd likviditáshiánnyal - jelenleg a problémát a külföldi vásárlók hiánya jelenti.
Minél hosszabb lejáratú hitelműveleteknél lehetne felhasználni a magyar állampapírokat, annál nagyobb durranás lenne az ECB intézkedése - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Amennyiben az ECB valóban így döntene, azzal erősíthetné a hazai állampapírpiac befektetői oldalát is, hiszen az instrumentumokkal szembeni bizalom javulása keresettebbé tehetné a kötvényeket.
További hatásként mérséklődhetne a hozamokban meglévő azon kockázati prémium, amely a forintárfolyam bizonytalanságától illetve likviditási felárból tevődik össze. Ez február-márciusban 4-5 százalékpont volt a 4-5 éves papíroknál - szemben a 3 százalékpont körüli historikus értékkel -, jelenleg pedig már 4 százalékpont alatt van. A hazai bankrendszerre nehezedő nyomás is csökkenhetne, hiszen a magyar hitelintézetek a könyveikben lévő állampapírok fedezete mellett uniós devizához juthatnának. Mindez - az MNB devizaswap-eszközeinek alkalmazásán és a svájci jegybank korábbi intervencióján túl - további segítséget jelentene a hitelpiacnak - mondta a szakember.
