Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forgalmi adatok szerint viszont 16 milliárdot betettek az alapokba, ami azt jelenti, hogy 57 milliárd forintos veszteség származott a tőzsdei árfolyamok zuhanórepüléséből: a részvényalapok például 28 milliárddal, 11,8 százalékkal zsugorodtak, ami majdnem pontosan megegyezik a BUX index 11,5 és az S&P 500 index 11,0 százalékos februári zuhanásával, de el is vittek belőlük hétmilliárdot, így végső soron jobban teljesítettek az indexeknél.
Hasonló a helyzet a kötvényalapoknál is, amelyek vagyona 4,8 százalékkal esett, pontosan annyival, mint a MAX hazai államkötvényindex értéke, itt is volt pénzkivét, de csak pár százmilliós. (A kötvényező konstrukciók a válság nagy vesztesi közé tartoznak: egy évvel ezelőtt még 300 milliárd forint volt bennük, ma már csak 144 milliárd.)
Szépítette a képet, hogy a pénzpiaci alapok 14 milliárddal növekedni tudtak, ebből tízmilliárd a friss tőke, a többi a hozam. Ezen kívül a zárt körű, intézményeknek szóló részvényalapok eszközértéke gyarapodott komoly összegű új befizetések miatt. Ezúttal a garantált alapok is zsugorodtak, bár ez főleg egy nagy alap lejártának volt betudható.
Ami az ingatlanalapokat illeti, azt változatlanul nem lehet tudni a statisztikából, hogy mennyien adtak rájuk visszaváltási megbízást, csak azt, hogy az Erste Ingatlanból és a Magyar Posta Ingatlanból, ahol már vannak kifizetések, további milliárdokat vontak ki, emellett ingatlanleértékelések miatt is csökkent egyes konstrukciók vagyona.
