Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Részben törvényi változások, részben a cégek kommunikációs gyakorlata okolható azért, hogy csökkent a transzparencia a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságoknál. A befektetők nem kapnak segítséget a cégvezetőktől, akik inkább igyekeznek maguk megoldani a problémát, mintha a bizalmatlanság ezen a területen is felütötte volna a fejét.
Az Equilor átfogó elemzése hat szempontból vizsgálta a transzparencia alakulását az elmúlt években. Egyrészt a törvényi változások miatt kitolódott a jelentéstételi kötelezettség határideje: míg amerikában a szabályozás igyekszik arra szorítani a cégeket, hogy a lezárult időszakról 30 napon belül tájékoztassák a befektetőket, Magyarországon már a hatvan napos kötelezettség is megszűnt, és a negyedik negyedévről ad abszurdum elég négy hónap elteltével tájékoztatást adni. Nem segíti a befektetők bizalmának helyreállítását, hogy több cég él is a törvény nyújtotta lehetőséggel és nem siet beszámolni teljesítményéről.
A nagyobb cégek közül a Magyar Telekom és a Mol egyre később teszi közzé gyorsjelentését, míg az OTP a Richter és az Egis nem változtatott a korábbi gyakorlaton és viszonylag korán jelent.
A válság időszakában újabb lendület kaptak a tőzsdei cégek sajátrészvény vásárlásai a magyar börzén, amelyek szintén a transzparencia csökkenésének irányába mutatnak. A globálisan elterjedt tendencia mögött sokszor az a megfontolás rejlik, hogy a menedzsment a vásárlások révén kívánja csillapítani az adott részvény áresését. Mindazonáltal azzal, hogy újabb részvények kerülnek a menedzsment ellenőrzése alá, egyúttal mérséklődik a közkézhányad is, ami szintén a csökkenő transzparencia irányába hat - világít rá az elemzés.
Az Equilor kutatása alapján ki kell emelni a Fotexet, ahol főként a 2008-as vásárlásokkal már közel a kétharmadát kontrollálják a Fotex részvényeknek a vállalat konszolidációs körébe bevont és a vezetőség befolyási köréhez tartozó cégek. Ez azt jelenti, hogy esetében az összes részvény valamivel több, mint egyharmada a közkézhányad, ami alacsony szintű átláthatóságot eredményezhet.
Hasonlóképpen kiemelhető a MOL is, amely a 2007. júniustól 2008. márciusáig tartó időszakban az OMV felvásárlásától tartva erőteljes sajátrészvény vásárlásba fogott. A tranzakciók során több millió részvényt halmoztak fel, majd kölcsönözték azokat "baráti" kezeknek, egy több tagból álló befektetői konzorciumnak. A kölcsönszerződések lényegében a valós közkézhányadot is jelentősen csökkentették. A BÉT-en jegyzett cégek között a harmadik és egyben legaktuálisabb példa az OTP, amelynek sajátrészvény vásárlásai éppen a mostani válság alatt erősödtek fel. Az OTP 7,4 százalékos, míg szektortársa az FHB 2,3 százalékos arányban rendelkezik sajátrészvénnyel a 2009. február 24-i állapotok szerint.
Pozitívumok természetesen itt is akadnak. Megemlítendő, hogy mindkét tőzsdén jegyzett gyógyszeripari cégünk alacsonyan tartotta eddig a sajátrészvény arányát: az Egis például egyetlen sajátrészvénnyel sem rendelkezik, míg a Richter Gedeon alig mérhető arányban rendelkezik saját részvényeivel.
Kívánnivalót hagy maga után a gyorsjelentések tartalma is: szintén törvényi lazítás miatt a befektetők nem kaphatnak pontos képet a jelentésekben közzétett számokból. Példaként említi az elemzés a gyógyszeripari cégeket, akik a bevétel jelentékeny részét az exportból realizálják. A devizaárfolyam változásokból fakadó veszteségeket mindkét cég eltérő módon, de igyekszik csökkenteni határidős devizaeladási ügyletek megkötésével. Ezen ügyletek a gyorsjelentésekben nem kerülnek részletezésre, csupán a pénzügyi műveletek eredménye sor aggregált értékében mutatkozhatnak meg.
Az Equilor megítélése szerint a válság közepette egyre inkább felértékelődhet a befektetők szemében a profit warning, mint tájékoztatási eszköz használata, amely nem más, mint a kibocsátó gyorsjelentést megelőző bejelentése arra vonatkozóan, hogy az előre vártnál alacsonyabb vagy magasabb eredményről tud majd beszámolni az érintett cég.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül a 2000. január 1-től vizsgált periódusban mindössze négy olyan cég volt, amely alkalmazta a profit warning eszközét, ezek a Humet, a PannErgy (a profit warning kiadásakor még Pannonplast), az RFV és az Egis. Külön kiemelendő az Egis, mely az elmúlt három évben kétszer is adott ki profitfigyelmeztetést alig egy héttel az aktuális jelentés előtt. Ebből az első negatív, míg a második, idén januárban pozitív eredményeltérésről szólt. Utóbbi esetben ráadásul azzal indokolta a profit warning alkalmazását a cég vezetése, hogy az segíti az elemzők felkészülését a gyorsjelentés előtt. Ez az Equilor elemzőinek véleménye szerint rávilágít a menedzsment meglévő és potenciális részvényesek érdekét szem előtt tartó magatartására.
Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint ehhez kapcsolódóan a tőzsdén jegyzett cégek rendszeres tájékoztatást érintő rendelkezéseit szigorítani kellene, amelyek között szerepelhetne például a profit warning, mint tájékoztatási eszköz kötelezővé tétele, illetve a gyorsjelentési szezon utolsó napjának újbóli, törvényi meghatározása. A szakértő szerint szükség van arra, hogy az érvényben lévő szabályozás átalakuljon és a jövőben a tőzsdei cégeknek ne nyíljon arra lehetősége, hogy az üzleti év utolsó negyedévének eredményét csak a teljes éves beszámolóban szerepeltessék. A szabályozásbeli hiányosságokon túlmenően azonban alapvetően szükség van az információátadási szemléletmód megváltozására egyes tőzsdén jegyzett cégek vezetése esetében.
