Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Semmi más nem történik, mint öt év buborékra alapozott növekedése és jövedelme tűnik el a világban, vagyis mindenkinek vissza kell állni az öt évvel ezelőtti helyzetre - vélekedett Barcza György, a K&H vezető elemzője a Portfolio.hu mai forintreggelijén.
Az elemző elmondta: a konvergencia arról szól, hogy felzárkózunk a régebbi EU-országokhoz jövedelemben és árszínvonalban harminc-negyven éven belül. Ezt a csehek csinálják a legjobban, aztán jönnek a szlovákok - akik tavaly lehagytak bennünket -, majd a magyarok. A lassú felzárkózásban több országban voltak kisiklások, de hosszabb távon ezek az egyelőre folytatják a folyamatot - tette hozzá.
Magyarországon ehhez a felzárkózáshoz korábban a 250 forintos egyensúlyi árfolyam tartozott korábban, ám ez januárban megdőlt - hangsúlyozta Barcza. A korábbi nemzeti konszenzus az egyre alacsonyabb kamatot építette be, amire október végén jött a hatalmas monetáris szigorítás, ami meg is támasztotta a forintot az öt százalékpontos kamatprémium miatt. Ezt követően nagyon rövid időn belül megint erős kamatcsökkentési hullám következett, aminek következtében a piac elhitte, hogy hamarosan a válság előtti kamatszintek lesznek Magyarországon - mondta az elemző.
Most megváltozott a helyzett, a rövid kamatok csökkentése miatt a hosszútávú kamatok valójában emelkedtek. Sérült az eurózónához viszonyított hozamkonvergencia, ezért a stabil forintnak egyelőre búcsút mondhatunk. A rövid kamatok emelkedése az ötéves kamatokban valójában csökkenést jelent, a konvergenciát erősíti és így a forint stabilitását is - tette hozzá Barcza.
A kamatok csökkentése tehát hibás lépés volt - húzta alá. Magyarország erősen eladósodott ország, ahol nem az MNB határozza meg a kamatot, hanem a finanszírozó, tehát a piac. Ezért vagy megállunk a mostani 9,5 százalékos szinten, ha növekszik a kockázatkerülés akkor pedig lehet, hogy még emelni is kell és be kell ismerni, hogy a csökkentés hibás lépés volt - fogalmazott Barcza. Magyarországon magas kamatot kell tartani, amíg magas a adósságkockázat - tette hozzá.
Barcza György szerint jelenleg nem a magyar jegybank, hanem valójában az ECB tartja fenn a hitelezést az egész régióban, ezért az MNB korábban emlegetett további eszközei a devizahitelezés fenntartására valójában nem sokat jelentenek. A magyar jegybank által a bankoknak felkínált könnyítő eszközök valójában nagyon drágák, ráadásul csak nagyon szigorú feltételek mellett lehet őket felvenni, így valójában csupán néhány bank él velük.
Az igazság az, hogy az ECB korlátlanul ad fedezet ellenében egynapos hiteleket, amivel a magyarországi bankok anyabankjai fenntartják a leányaik forrásellátottságát - vázolta a helyzetet Barcza, aki szerint ha ez megszűnne, akkor lenne nagy baj. Hozzátette: ennek azonban jelenleg nincs semmi jele.
