Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mélyreható vizsgálat célja, hogy eldöntse, vajon nem sérti-e a versenyszabályokat az, hogy a Mol mentesülhetett a bányajáradék 2008 elején történt emelése alól, miközben versenytársai számára ez kötelezően fizetendő. Az ilyen működési támogatásokat az unió szabályai elviekben tiltják – derül ki a bizottsági közlésből.
A vizsgálatot egy még 2007 novemberében érkezett panasz alapján indították, amely a 2005-ben született megállapodást és a bányajáradék számításának módszerét sérelmezte (a mértéket 2008 elejétől 30 százalékra emelték). A szerződést a magyar állam és a Mol kötötte egymással, eszerint a társaság kitermelése után fizetendő bányajáradékot 2020-ig 2–5 százalékkal emeli meg az állam, ezért cserébe a Mol 20 milliárd forintot fizet. Így csak az akkor hatályban lévő szabályok – a korábbi járadékmérték 12 százalék volt – alapján kell bányajáradékot fizetnie. Ezalól csak akkor van kivétel, ha az olajipari vállalatban egy meghatározó tulajdonos irányítást szerez (mindjárt rosszul járna például a társaság, ha az OMV felvásárolná).
A hivatalos vizsgálati eljárás elindítása lehetővé teszi az EB számára, hogy az intézkedést alaposabban értékelhesse. Ugyanakkor a látszat ellenére mindez nem azt jelenti, hogy a Mol által fizetett bányajáradék összege alacsony lenne. A Mol ugyanis bányajáradék és extra bányajáradék címen már évek óta az európai átlag többszörösét fizeti a hazai gázkitermelés után – mondta el a Napi megkeresésére korábban Somlyai Dóra, a Mol magyarországi kommunikációs vezetője. A Mol által fizetett bányajáradék 2007-ben közel 100 milliárd forint volt, amelyből 66 milliárd forintot egyenesen a gázár-kompenzációs kasszába kellett befizetnie.
