Henry Paulson a Financial Timesnak adott, MTI által is idézett interjúban kijelentette: a piaci szereplők együttesen kudarcot vallottak annak megértésével, hogy a feltörekvő térség felzárkózási folyamata milyen módon formálja át a világ pénzügyi rendszerét.
Nemcsak a rossz amerikai jelzálogadósságok tömege, hanem a feltörekvő gazdaságok felemelkedésével halmozódó óriási globális egyensúlytalanságok, illetve a folyamat következményeinek "kollektív fel nem fogása" is elősegítette a világgazdaságban pusztító hitelválság kialakulását az amerikai pénzügyminiszter pénteken Londonban idézett nyilatkozata szerint.
Az egyes országok megtakarítási és befektetési hajlandóságának különbségeiből eredő egyensúlytalanságok világszerte nagy folyómérleg-hiányokban, illetve -többletekben mutatkoznak meg.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint a gyorsan növekvő feltörekvő országok - például Kína és az olajexportőrök - "szuperbőséges" megtakarításai a válság előtti, alacsony inflációval, robbanásszerűen bővülő kereskedelemmel és tőkeáramlással jellemzett években mindenhol lefelé ható nyomást gyakoroltak a hozamokra és a kockázati felárakra.
Ez olyan globális hitelpiaci buborék feltételeit teremtette meg, amely messze túlterjedt az amerikai nem elsorendű - subprime - jelzálogpiacon, és ennek kipukkadása járt "pusztító következményekkel".
Paulson mindezért a hosszú időn át halmozódó (kockázatvállalási) túlzásokat, "a kockázatokat félreárazó, hozamvadász befektetőket" okolta a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban.
Ennek különböző formái lehetnek, néhány európai bank esetében például Kelet-Európa jelentette ezt - mondta a leköszönő amerikai pénzügyminiszter, nem bontva ki részletesen ez utóbbi megállapítását.
