Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke.
Az utóbbi időben világszerte olcsóvá váltak a részvények a nagy tőzsdei visszaesések következtében. Mostanában mind több értékpapír forog az egyik fő mérőszámnak tartott egy részvényre jutó nettó eszközérték alatt, és az indexek völgymenete is azzal kecsegtet, hogy előbb-utóbb felpattanás következik. Felmerül a kérdés, hogyan lehet viszonylag olcsón beszállni a nemzetközi részvénypiacokon az egyes konkrét termékek megvásárlása nélkül, meglovagolni például a részvényindexek növekedését.
Erre több befektetési eszköz is lehetőséget nyújt, például az Exchange Traded Fundok (ETF), azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alapok. A hagyományos alapokkal szemben ezek olyan passzívan kezelt alapok, amelyek menedzserei a kiválasztott értékpapírok körét és ezek arányát a követendő piac (általában régió vagy iparág) indexének súlyozásához igazítják, és ezt másolják le, a lehető legkisebb eltéréssel. A mögöttes termék lehet részvénykosár, részvényindex, kötvényindex, árucikkek vagy devizák.
Egyes, főképp amerikai ETF-ekkel shortolni is lehet, azaz lehet az index esésére játszani, és vannak kifejezetten short ETF-ek is, amelyek teljesítménye (és árfolyama) a mögöttes termék mozgásával ellentétes irányba mozog. A tőzsdén kereskedett alapok egyébként a kockázatkerülőbb befektetők körében lehetnek népszerűbbek, mivel tőkeáttétel nélkül működnek (nem kell fedezetet biztosítani, pótlólagos összegeket befizetni).
A Budapesti Értéktőzsdén még csak egy tőzsdén kereskedett alap forog, az OTP Alapkezelő által kibocsátott, a fő indexünket hűen követő BUX ETF. Ezenkívül jelenleg 19 különféle mögöttes termékkel bíró certifikátot is kínálnak a tőzsdén, kezdve az olajtól az aranyon át a részvényindexekig, és igen kelendők az Erste által kínált, igen látványos mozgásokra képes (200 százalékot közelítő volatilitású), tőkeáttételes turbócertifikátok is.
Gyakorlatilag bármilyen indexet vagy árupiaci terméket követő ETF-re lehet üzletet kötni a Cashline-nál, bár az európai és amerikai piacok esetében ez zökkenőmentesebb, mint az időeltolódás miatt a kora reggeli órákban záró ázsiai piacoknál - mondta lapunknak Huszti Attila üzletkötő. A brókeren keresztül bonyolított ügyleteknél a kötési díjak a forgalomnagyság, illetve gyakoriság függvényében változnak, itt is érvényesül ugyanis a cég háromkategóriás besorolása.
Legrosszabb esetben 1 százalék jutalékot számolnak fel, az átlagos ügyfélnél azonban már csak 0,5 százalékát, míg a legnagyobb forgalmat bonyolító befektetők 0,25-0,30 százalékos díjjal is megúszhatják. Mindazonáltal a Cashline-nál ritkább az ETF-ekre érkező megbízás.
Népszerűbb a brókerház által használt elektronikus kereskedési rendszeren kedvezőbb kondíciókkal rendelkező, akár (de nem kötelezően) tízszeres tőkeáttételt lehetővé tevő CFD-k (Contract for Difference), azaz egy termék bizonyos időszaki nyitó és záró értéke közötti különbséggel való kereskedés. Az ETF-ekhez hasonlóan a mögöttes termék ezeknél is lehet konkrét részvény, részvényindex, kötvény, árucikk vagy deviza, és a CFD-k esetében is lehet short pozíciót felvenni.
Az utóbbi időben napi átlag 20-30 ügylet születik rájuk a cégnél. A legnépszerűbbek a DAX, a Nasdaq vagy a Dow Jones Industrial Average mutatókat követő termékek. Huszti azonban felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt fokozott volatilitás mellett a CFD-k - bármily csábítónak tűnnek - tőkeáttétel nélkül is igen rizikósak, hát még azzal együtt, ezért mindenképpen ajánlatos óvatosnak lenni.
A Buda-Cashnél az ügyfelek nagy része a német és amerikai piacok iránt érdeklődik elsősorban. Az utóbbi időben a piaci mozgásoknak megfelelően a DAX-ot, az olajat és kisebb mértékben az aranyat, illetve ezüstöt követő short ETF-ekre mutatkozott fokozottabb érdeklődés, ez azonban a piaci helyzet függvényében folyamatosan változik - mondta el Kovács Péter, a nemzetközi üzletág vezetője. A tőzsdén kereskedett alapokra az adott piac függvényében 0,7-1 százalék közötti jutalékot számol fel a brókerház.
A kisbefektetők körében még mindig jóval ismertebbek és keresettebbek a hagyományos befektetési alapok. Az ETF-ekre egy-két éve volt komolyabb érdeklődés, amikor a jelentősebb feltörekvő piacok berobbantak a köztudatba. Ekkor ugyanis a beszállás könnyű módja volt például egy tőzsdén kereskedett, Nasdaqon forgó CSI-300 kínai indexet követő alapot megvenni, mint mondjuk a sencseni börzén feltankolni részvényekből.
A Buda-Cashnél egyébként a magasabb kockázati szintet kedvelő ügyfelek körében nagy népszerűségnek örvendenek a frankfurti tőzsdén forgó, szintén választható tőkeáttételű turbo warrantok (opciós jegyek vagy opciós utalványok). Ezek az opcióhoz hasonló egyszerű értékpapírok, amelyek alapjául szintén egyaránt szolgálhat 10 éves amerikai államkötvény, részvény, olaj, arany vagy akár kukorica. Kontraktus helyett egységáron forognak, és a brókerház darabonkénti 1 eurós árfolyam alatt 1,5 százalékos, 1 euró felett 0,7 százalékos, de mindkét esetben minimum 10 000 forintos díjat számol fel. Kovács elmondása szerint a turbo warrantok adózás szempontjából kedvezőbbek a náluk szintén kapható CFD-knél, mivel az ETF-ekhez hasonlóan a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó vonatkozik rájuk (a CFD-knél 36 százalék fizetendő).
A különböző index- vagy egyéb terméket követő származékos befektetési eszközök kínálatában az egyes nagyobb tőzsdék (mint a Xetra DAX vagy a Nasdaq) honlapján lehet tájékozódni, de Kovács szerint a vásárlás előtt érdemes egy brókerház tapasztaltabb kollégájával konzultálni.
