Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A veszteség elsősorban annak a 33 milliárd forintos veszteséget hozó nem realizált pénzügyi tételnek köszönhető, mely a devizás egyenlegek átértékeléséből - elsősorban hitelek és egyéb pénzügyi tételek - származik. A cég mindezzel együtt a három negyedév után mintegy 2 ezer forintos részvényenkénti eredménynél tart, igaz vannak olyan elemzők akik ezt a baráti kezekben levő részvények miatt alacsonyabbnak tartják.
A Mol legjobban teljesítő divíziója ezúttal a kutatás-termelés volt, mely a Szőreg-1 mező értékesítésének egyszeri hatása nélkül is 63 százalékkal javulva 32,9 milliárd forintos üzleti eredményt produkált a negyedévben, a három negyedév alatt összesen 87,3 milliárd forintot (a mező értékesítését is beleszámolva a javulás sokkal nagyobb, 60-ról 152 milliárd forintra emelkedett, ez azonban egyszeri 65,3 milliárdos hatás) tett ki.
Dollárban számolva a javulás 65 százalékos az előző év hasonló időszakához viszonyítva egyszeri tételek nélkül. A divízió teljesítményét jelentősen javította az időszakban még igen magas kőolajár, amelynek időszak végén bekövetkező csökkenését valamelyest ellensúlyozta az ezzel egy időben erőteljes gyengülésnek induló forint. A szokatlanul nagy ár és árfolyamváltozások - melyek hosszabb távon talán kiegyenlítődnek - mellett az üzletággal kapcsolatban negatív hír, hogy a kitermelés szintje most is csökkent, legalábbis az előző év hasonló időszakaihoz viszonyítva (5 százalék a három és 4 százalék az utolsó negyedévet tekintve), igaz az utolsó negyedév ugyanakkor az azt közvetlenül megelőző második negyedévhez képest már 4 százalékos javulást mutat. Az oroszországi ZMB mezőben 16 százalékos volt a termeléscsökkenés vizesedés miatt.
Az igazi feketeleves a feldolgozás kereskedelem szekcióban következett be, melynek 4,5 milliárdos üzleti eredménye kevesebb mint egy tizede a tavalyi év hasonló időszakának, annak ellenére, hogy a finomítói árrésesek egyelőre továbbra is kedvező szinten maradtak (ebben egyelőre a negyedik negyedévben is csak kismértékű romlás látható). Ebben a gyenge eredményben hatalmas szerepe volt a csökkenő kőolajáraknak és a dollárban szemben erős helyi valutáknak, melyek miatt 25,9 milliárd forint veszteség keletkezett a készlet átértékeléseken. Ezeket a hatásokat az elemzők jelentős részben előre jelezték, még azzal is számolhattak, hogy a mantovai finomító a szokásosnál is nagyobb készletet volt kénytelen felhalmozni szeptemberre tervezett leállása miatt. Ezt azután a meredek olajáresés miatt csak jóval alacsonyabb áron tudta értékesíteni egymagában 10 millió euros EBITDA veszteséget előidézve ezzel (ezt a keserű pirulát csak némileg édesíti, hogy mostantól az olasz IES finomítója a 2009-es legújabb európai szabványnak megfelelő 10-es PPM-es, alacsony ólomtartalmú üzemanyagot képes előállítani).
A petrolkémiai szegmens üzleti eredménye javult, de még így sem volt képes nyereségesen működni. Mindazonáltal pozitív, hogy a második 13 milliárdos veszteségét követően a harmadik negyedév már csak 0,2 milliárd negatívumot hozott. A javulás az iparági árrés javulásának következménye (59 százalék!), ami EBITDA szinten már 4,3 milliárdos többletet hozott, ez sem volt elég azonban a pozitív üzleti eredeményhez. Kismértékben javult a földgázszállítás eredménye is, amely így 6,9 milliárdot hozott az előző év 6,2 milliárdjához képest. Ebben szerepe volt a szállított földgáz mennyisége 11 emelkedésének. Ebben a divízióban hatalmas beruházások valósultak meg az évben, csak az importkapacitások bővítésére több mint 52 milliárdot költött a cég.
Nem maradt hatás nélkül a Molra a részvények árának elmúlt időszakban bekövetkezett árcsökkenése sem, ugyanakkor érdekes módon ezek a hatások inkább kiegyenlítették egymást. Így míg a Magnoli opción 30,8 milliárdos nem realizált eredmény keletkezett, a CEZ-el kötött ügyletek eredményeképpen 34,5 milliárdos veszteséget könyvelt el a cég. A társaság saját részvényügyletei és a gyorsjelentés fogalmazása szerint harmadik feleknél levő sajátrészvényekkel kapcsolatos visszavásárlási opciók adózási hatása több mint 25 milliárdos adózási megtakarítást eredményezett. Így a társaság az első három negyedévben 57,6 milliárd forinttal csökkenthette adófizetési kötelezettségét 17,6 milliárd forintra. Jelentősen növekedtek viszont a céltartalékok 143,3 milliárd forintra a 2007 év végi 126,7 milliárdról többek között az Európai Bizottság által kiszabott bírságra félretett 5,8 milliárd forint következtében. Jelentősen nőtt eközben az eladósodottság, a mutató értéke hajszál híján elérte a Mol menedzsment által utoljára a gázveszteségek idejében meghaladt 40 százalékot. Ugyanakkor az INA megvásárlásához képezett pénzletétet nem számolva ez a mutató még mindig csupán 32,3 százalék lenne.
A gyorsjelentés hatását ma a piacon láthatjuk. Kétségkívül messze nem ez az a gyorsjelentés, melyre a Mol a legbüszkébb lehet az elmúlt időszakban, ugyanakkor elmondható, hogy a társaság alaptevékenységeiben továbbra is viszonylag jól teljesít. Talán egyedül a kitermelés csökkenése aggasztó egy kicsit, ugyanakkor az olajárak csökkenésével hosszabb távon ezen a téren is közel kerülhet valamifajta megoldáshoz, hiszen 50 dolláros olajárnál valószínűleg olajmezőt is olcsóbban lehet szerezni, mint 150 dollárnál. Ráadásul a társaság egyre közelebb kerül az INA megszerzéséhez, amivel önmagában tovább növelheti kitermelési kapacitását. Kicsit távolabbról nézve az is elmondható, hogy egy olyan társaságnak, melyre a részvényügyletek és opciók miatt ilyen mértékben hathattak az elmúlt időszak pénzügyi turbulenciái és a hatalmas ár és árfolyamváltozások kisebbfajta csodára lehetett szüksége ahhoz, hogy akár ilyen teljesítményt nyújthasson. Mindezek alapján elmondható, hogy a Mol, ha kiheveri az OMV - egyelőre legalábbis - balul sikerült felvásárlási kísérletét és abból eredő hatásokat hosszabb távon akár jól is kijöhet az elmúlt időszak fejleményeiből.
A veszteséges negyedévvel azonban vélhetően ennek ellenére nem fognak nagyon büszkélkedni, hiszen ilyenre a gázüzletág hajdani veszteségei óta nem volt példa és ezt a pénzügyi válság is csak részben magyarázza. Mint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában elmondta, a cég helyzete stabil, az INA részvények megvásárlása után is 1,5 milliárd euro hitelkeret és pénzbetét áll rendelkezésére és hosszabb távon is legalább 1,2 milliárd euro szabad mozgásteret kívánnak biztosítani maguknak úgy, hogy a szükséges beruházásokat saját forrásból biztosítani tudják. Ehhez az eddigieknél is szigorúbb költséggazdálkodási és beruházási tervet készítenek. Akvizíciókról ugyanakkor már nem beszélt.
A gyorsjelentés árfolyamhatását nehéz megbecsülni ilyen volatilis környezetben. Annyi bizonyos, hogy az elemzői várakozások feltehetően már némileg felkészítették a piacot a veszteséges negyedévre és az elmúlt időszak hatalmas áresései sem valószínűsítenek további árzuhanást. Ugyanakkor a veszteség szó önmagában is rosszul hangzik egy részvényes számára, így mérsékelt áresés nem lehet igazán meglepő.
