Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A válság első időszakában szinte folyamatosan azt lehetett hallani, hogy Magyarországot ez egyáltalán nem érinti majd, hiszen a másodlagos jelzáloghitelek miatt összeomló amerikai bankrendszer problémája (amelyről sorozatunk első részében olvashattak) nem érinti a hazánkban működő pénzintézeteket. Sokáig úgy is látszott, hogy ez valóban így lesz, mert a veszteséget okozó befektetésekkel a magyar bankok nem rendelkeztek. Ráadásul a hitelezési gyakorlat is merőben más volt, ugyanis míg Amerikában a lakások több mint száz százalékára lehetett hitelt felvenni, addig Magyarországon az átlag inkább 60 százalék körül lehetett. Így a magyar bankoknál nem fenyegetett az a veszély, hogy a lakásárak csökkenésével jelentősen romlik a fedezeti érték.
A magyar bankrendszert nem érinti?
Egy éve még a vezető magyar bankárok is azt hangsúlyozták, hogy bár Amerikában lesznek bankcsődök, ez alapvetően nem érinti a magyar bankrendszert. Pedig pontosan az egyik legnagyobb amerikai brókeróriás, a Lehman Brothers csődje utáni bizalmi válság döntötte romokba nemcsak a magyar, hanem a régióbeli bankokat is, sőt Európa többi hitelintézeteit (utóbbiról sorozatunk második részében olvashattak). A Lehman bedőlése után ugyanis teljesen leállt a banki hitelezés a világban, senki sem mert pénzt adni senkinek, mert nem tudták, ki lehet a következő áldozat.
A bizalmi válság arra is ráirányította a figyelmet, hogy néhány ország eladósodottsága olyan mértékű, hogy könnyen bekövetkezhet államcsőd is, ezek az államok ugyanis hiteleiket mindig újabbakból finanszírozták. Az első ilyen ország a sorban Izland volt. Itt is a túlzott hitelezés volt a fő ok, hiszen a helyi bankok hitelkihelyezése elérte az éves nemzeti termelés 80 százalékát. A bizalmi válság és az állami tartalékok alacsony szintje miatt összeomlott a izlandi deviza árfolyama, illetve a három legnagyobb bank is gyakorlatilag a csőd elől menekült állami gondnokság alá. Ezután következett Magyarország, amelyet másodiknak találtak meg a spekulánsok.
Itt is a legnagyobb magyar bank árfolyamának esésével és a forint jelentős gyengülésével indult a roham, miután a nemzetközi sajtó arról kezdett cikkezni, hogy mi következhetünk a sorban.
Ez nem Izland
Bár szinte minden vezető közgazdász és kormánytag rögtön azt mondta, hogy Magyarország nem Izland, itt nem lehet sem bank-, sem államcsőd, azért nem volt véletlen, hogy ránk találtak. A magyar állam ugyanis jelentősen túlköltekezett az elmúlt években, és itt nemcsak a 13. havi nyugdíj meg az egyéb szociális juttatások voltak a ludasak, hanem más tényezők is, például az erőltetett autópálya-építés is nagyon sokba került. Mindennek az lett a következménye, hogy a magyar államháztartás adóssága a bruttó hazai termék (GDP) több mint 60 százalékát teszi ki, ráadásul a rövid lejáratú hitelek nagyságrendjét 24-25 milliárd euróra becsülték, ami több volt, mint az ország devizatartaléka. Márpedig a hitelezés megszűnése mellett ezeknek a megújítása óriási gondot jelenthetett volna, főleg miután a magyar állampapírpiac is teljesen leállt. Márpedig az államháztartás hiányát normális esetben az állampapírokért befolyt pénzből, illetve külföldi hitelekből finanszírozza az állam.
Így jutottunk el odáig, hogy az Európai Unió, illetve az IMF hitelkerete kellett, hogy helyrebillenjen a bizalom az ország fizetőképessége iránt. Márpedig erre nagy szükség volt, hiszen a forint árfolyamának az izlandihoz hasonló összeomlása óriási károkat okozhatott volna a lakosságnak és a cégeknek. A magyar lakosság ugyanis az alacsonyabb törlesztések miatt devizában adósodott el, főleg svájci frankban, de az utóbbi időben a japán jen is divatos lett. Olyankor, amikor bajban van a világ, mindenki szereti a svájci frankot vásárolni, ez az egyik kedvenc menedékvaluta, így a frank árfolyama a forint gyengülésétől függetlenül is erősödött, így tudott szinte pillanatok alatt 152 forintos szintről 190-ig felugorni. Márpedig az, aki 152 forintnál felvett 5 millió forint hitelt, pár nap múlva már 6 250 000 forinttal tartozott. Ez csak egy pillanatnyi állapot, ugyanakkor könnyen elképzelhető, mi lehetett volna, ha Izlandhoz hasonlóan még drámaibb mértékben gyengül a forint.
Nehezebb és drágább a hitelhezjutás
Az államcsődöt nemzetközi segítséggel sikerült elkerülni, ennek azonban ára lesz. Az államháztartás hiányát jelentősen csökkenteni kell, amit természetesen a lakosság meg fog érezni. A hitelválságot követő, vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt sokan fogják elveszíteni a munkahelyüket, a dráguló hitelekkel együtt sok vállalat is csődbe mehet. Mindez természetesen nehezíti a bankok helyzetét is. A számukra is dráguló forrásköltségek miatt kénytelenek a hitelkamatokat, illetve egyéb költségeket is emelni, sőt többen le is állították a devizahitelezést. Ennek hivatalos oka a részükről az, hogy túl kockázatos most devizahitelt felvenni. Pedig a forint kamatszintjének emelésével továbbra is olcsóbbak ezek a hitelek, így a döntésben az is szerepet játszhatott, hogy a bankok is sokkal nehezebben jutnak devizaforráshoz. A The Economist szerint Magyarországot külön sújthatja, hogy a külföldi kézben lévő bankok anyabankjai inkább hazai környezetben adnak majd abból a kevés hitelből, ami jut.
Jelenleg úgy látszik, oldódik a feszültség a hitelezés terén, de fel kell készülni arra, hogy nehezebb és drágább lesz a jövőben hitelt felvenni. A bankok esetében bizonytalan, hogy milyen profittal lehet számolni a jövőben, hiszen növekedésüket a hitelek óriási bővülése hozta. Ezért is figyelmeztet több nagy amerikai bankház arra, hogy hiába estek sokat a régiós bankpapírok, nem biztos, hogy olcsóak, mert nem lehet tudni, mennyi profitot fognak termelni a következő években.
(A témában Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök, Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnöke, Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és más neves szakértők részvételével a Napi Gazdaság "Felszínen maradni - Élet a pénzügyi válság után" címmel konferenciát szervez. Jelentkezni a www.napi.hu/konferencia oldalon lehet.)
