Félre nem érthető módon hozta a piacok tudomására a jegybank elnöke, Jean-Claude Trichet hogy a testület soron következő, júliusi ülésén emelni fogja a jelenleg változatlanul 4 százalékon hagyott kamatszintet. Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsának elnöke múlt hét csütörtöki kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, a jegybank fokozott figyelmet fordít az inflációs kockázatok megfigyelésére.
Régiószerte kamatemelések jöhetnek?
Az egyes vélemények szerint már most is magas rátát a monetáris tanács Trichet szerint "minimális mértékben" 25 bázisponttal emeli majd, ez pedig arra késztetheti a közép-kelet-európai országok monetáris testületeit, hogy a kamatszintek közötti differenciák fenntartása érdekében hasonlóan döntsenek. A szakértők szerint a beharangozott emelés nem egy jelenti egy újabb kamatemelési trend kezdetét, mindössze egy egyszeri korrekciót jelöl, így a régióban sem kell arra számítani, hogy hosszú távú változást idéz elő az országok monetáris politikájában - érvelt Szentiványi Nóra, a JPMorgan közép-európai vezető közgazdásza.
Szentiványi szerint Magyarországon 8,75 százalékra, Csehországban pedig 4 százalékra emelkedhet a kamatszint a közeljövőben az ECB-elnök jelzése nyomán. Lengyelország esetében a szakember nem változtatott korábbi - 2 kamatemelést prognosztizáló - álláspontján, miszerint a lengyel alapkamat 6,25 százalékig emelkedhet, ennek ellenére az év végig kilátásba helyezett egy újabb, 254 bázispontos emelést is. A JPMorgan közgazdásza Szlovákia esetében jövő év januárjáig nem vár módosítást a jelenlegi 4,25 százalékos kamatküszöbön.
Szentiványi arra figyelmeztet, hogy a módosult rövidtávú kilátások ellenére a következő évre 25-75 bázispontos kamatcsökkentési trendet vár a régióban, amit arra alapoz, hogy a most kilátásba helyezett monetáris politikai döntések nyomán a régió gátat szabhat ugyan a további pénzromlásnak, ám a gazdasági növekedés fellendítése egészen 2009-ig várat majd magára.
A hazai elemzők másként látják
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint ugyan a jegybankok nem hagyhatják figyelmen kívül az ECB monetáris politikájában bekövetkező fordulatokat, az MNB fő prioritása továbbra is az inflációs kockázatok kordában tartása volt, amelyek a kilátásba helyezett eurózónás kamatemeléssel sem változtak szignifikánsan.
Ugyan mind a jegybank elnöke, Simor András, mind annak alelnöke, Király Júlia a közelmúltban újra héjahangon nyilatkozott, ám az új inflációs és béradatok közlése előtt elhamarkodott volna további kamatemelésről beszélni. A szakember szerint a hazai deviza elmúlt napokban látott korrekciója folytatódhat, ám az euró forintárfolyama minden bizonnyal a 240-250-es sávon belül marad majd.
Nem lehet még tudni, hogy lesz-e további magyar kamatemelés, önmagában ugyanis az, hogy az ECB növeli irányadó rátáját nem jelenti azt, hogy a magyar jegybanknak is lépnie kell – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Török meglátása szerint sokkal fontosabb, hogy milyen piaci reakciók lesznek az elkövetkező napokban megjelenő makroadatokra.
Erős vár a mi forintunk
A kulcs az lehet, hogy a kockázatvállalási hajlandóság csökken-e vagy sem - vélekedett Török, aki szerint bár az euró a 245 forintos szintig gyorsan visszakorrigált, ez azonban még nem egyértelmű viharjelzés. Az elemző véleménye szerint a jegybank szigorítására inkább csak 250 forintos euró árfolyamtól lehet számítani. Ennek oka, hogy Török szerint az MNB eltolta a számára ideális árfolyamsávot a 238-248 forintos sávba, így amíg ebből nem mozdul ki nem feltétlenül kell lépnie a jegybanknak.
Geszti Pál, az ING üzletkötője szerint sem várható itthon újabb kamatemelés, hiszen nemcsak az eurókamatok voltak már eddig is elég magasak, de a forintkamatokról is elmondható ugyanez. Egy további kamatemelés lehetősége akkor nőhetne meg szignifikánsan - vélekedik a szakember - ha az olaj tartósan erősödne, a forint az euróval szemben pedig tartósan gyengülne, hiszen ez jelentős mértékben erősíthetné a piaci szereplők kockázatkerülő hajlandóságát.
Az MNB mozgástere meglehetősen kicsi - fűzi hozzá Geszti - aki úgy véli, hogy az inflációs kockázatok elleni legjobb fegyver továbbra is az erős forint. Az euró/forint kurzusa pedig hétfő kora délutánra újra eltávolodott a 250-es szintek közeléből, jelenleg 247,10 körül mozog.
