A NAPI Gazdaság cikke
Nehéz eldönteni, hogy – a várakozásoknak megfelelő – gyengébb eredményszámok a kedvezőtlen nemzetközi trend közepette mennyit taszítottak lefelé a pesti árfolyamokon, de tény, hogy az utóbbi három év legalacsonyabb első féléves összesített eredményét produkálták a magyar tőzsde felsőházában vitézkedő társaságok. A második negyedév teljesítménye (adózás után 125,5 milliárd forint) önmagában is jócskán elmarad a 146,8 milliárdos összesített profitot hozó első három hónaptól.
Bár a tőzsdei szereplőknek idén augusztus 31-éig van idejük a féléves gyorsjelentés közzétételére, a tizenhat A kategóriás tőzsdei társaság augusztus 16-ára befejezte a jelentéseket. Mindössze hat cég tudta növelni eredményét (a Graphisoft Park tavaly ilyenkor még csak a tervekben létezett), ám kilenc rosszabb számokat produkált. Abszolút értékben a legnagyobb romlást (208 milliárdról 94 milliárdra) a Mol szenvedte el, ám igaz, hogy a tavalyi bázis több okból is rendkívül magas volt. A két gyógyszercég eredménye a hazai gyógyszermizéria és az – első félévben még – erős forint miatt romlott (a Richteré 40, az Egisé 50 százalékkal), de hasonló mértékben olvadt a tőzsdéről szabadulni kívánó Linamar, a részben közös tulajdonosokkal bíró Synergon és Pannonplast profitja is. Viszonylag kisebb mértékben (23, illetve 26 százalékkal) esett vissza a Zwack és a privatizáció előtt álló FHB eredménye. (Az unikumgyártó 2006-ban nemcsak italt, hanem ingatlant is értékesített, és az idei tavaszi negyedévben kifejezetten jól teljesített.) Az MTelekom 7,5 százalékkal kisebb, 34 milliárdos féléves eredménye szinte felüdítette az elemzőket, hiszen meghaladta a várakozásokat.
A jól szereplők között a TVK viszi a prímet: a tavaly hárommilliárdos veszteséget hozó első félév után most – hála a műanyagipari árrobbanásának – 15 milliárdos pluszt ért el. A Rába is egymilliárddal javította eredménypozícióját, bár a 154 milliós idei profit inkább csak a gyenge dollár és a rögös múlt fényében tűnik szépnek... Az elemzők új kedvence, az Állami Nyomda 30 százalékos éves eredményjavulása kiemelkedő, noha az idei évre várható részvényenkénti 700 forint mellett a mostani áron 20 felett is van a papír P/E-mutatója.
Az alig egy hete még a tőzsdei kapitalizáció csaknem 40 százalékát adó OTP (súlya az A kategóriában még pénteken is 35 százalék volt) a nyertesek között volt, de a 8,6 százalékos eredménynövekedés nem elégítette ki a befektetőket. (Még akkor sem, ha mindez a százmilliárdos határ átlépését is jelentette.)
Az adózás előtti eredmények alakulása már valamivel biztatóbb képet mutat (kevesebb mint 20 százalék a romlás), ami arra utal, hogy erőteljesen nőtt a tőzsdei társaságok adóztatása. A cégek tavaly 447 milliárdból 87 milliárdot, idén – „hála” a különadónak – 360 milliárdból 84 milliárdot (23 százalékot) fizetnek. Ebből a Molra 39,3, az OTP-re 21,8 milliárd jut.
A tőzsdei papírok közül a saját tőkéhez viszonyítva az Állami Nyomda lett a legdrágább, átvéve a vezetést az FHB-tól. A két évvel ezelőtti listavezető OTP (alapvetően a saját tőke dinamikus gyarapodása miatt) 286 százalékos P/BV mutatójával a negyedik helyre csúszott, még a Synergon (307 százalék) is megelőzte. Az A kategóriában már nincs igazán olcsó, 1 alatti P/BV mutatóval rendelkező cég, a valaha 0,5-ös Fotex már a saját tőkéje dupláját éri. (Igaz, az ingatlanok itt éppen úgy nincsenek piaci értéken beszámítva, mint a Danubiusnál.) A saját tőkéhez viszonyított eredményesség terén az Állami Nyomda megelőzi az OTP-t és a TVK-t, a sereghajtó (a nyereséges cégek közül) a Danubius és a Fotex.
Az idei évben szinte bizonyosan megtörik a magyar tőzsdei cégek sok éve tartó profitnövekedési trendje. A mostani 16-os csapat tavaly 697 milliárd forintos nettó eredményt produkált, ami a fél évvel ezelőtti árszinten árnyalatnyival 10 alatti átlagos P/E-t jelentett. Most úgy tűnik, az éves összesített eredmény aligha haladja meg az 550 milliárdot, ami még a jelenlegi nyomott árakon is 12 feletti átlagos P/E-t mutat. Nehéz időkben ez a fundamentalista befektetők számára még korántsem elég vonzó...
