Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Komoly fejfájást okozhat az oroszországi központi banknak, hogyan tartsa szinten a rubel értékét, miután a hét végén konvertibilissá teszik az ország valutáját. Eredetileg 2007-re tervezték ezt a lépést, ám részben bizonyára azért hozták előre hat hónappal, mert a világ vezető gazdaságait tömörítő G–8-államok júliusi szentpétervári tanácsakozása előtt Oroszország bizonyítani akarja, hogy joggal tagja az exkluzív klubnak.
A döntést Mihail Fradkov miniszterelnök azzal indokolta, hogy a korlátok lebontása erősítheti Oroszország makrogazdasági stabilitását és utat nyithat további – különösen a vidéki területekre irányuló – külföldi tőkebefektetések előtt – idézi a Bloomberg az orosz tévében nyilatkozó politikust. Csakhogy a rubel már eddig is 6,1 százalékkal erősödött a dollárral szemben az idei évben, 26,69-es csúcsot érve el június 5-én, és szakértők úgy vélik, a konvertibilissé váró valutából az év végén 25,5-öt kell majd adni egy dollárért. Ez azonban nem érdeke az országnak, ugyanis fékezheti az energiaexport által hajtott gazdasági növekedést, ha pedig a bankóprés beindításával próbálják útját állni a rubelerősödésnek, az keresztbe tehet a kormány inflációs célkitűzése teljesülésének, a 10-ről 9 százalékra csökkenő ráta elérésének.
További komoly rizikók jelent a spekulációs tőke, illetve a nagy kockázatot vállaló hedge fundok megjelenése az orosz pénzpiacon, amelyek kezelése a Bloombergnek nyilatkozó szakértők szerint olyan feladatot jelenthet az e téren tapasztalatlan jegybanknak, mintha cápáktól hemzsegő vízben próbálna úszni tanulni.
