A tavaly december 31-ei adatok alapján a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 4 részvény - az OTP, a MOL, Magyar Telekom és a Richter - tette ki az összes részvény piaci értékes állományának 83,7 százalékát. A hazai értéktőzsdét jelentős kibocsátói koncentráció jellemezte a tavalyi év végén, hiszen a négy fő részvényen - OTP, Mol, Richter, MTelekom - kívül mindössze további 5 papír (Elmü, Borsodchem, Egis, TVK, FHB) piaci értékes állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát.
Miközben az állampapírok eredeti lejárata – névértéken számítva – egyenletesen oszlik meg a négy jelentősebb lejárati kategória között, addig a papírok hátralévő lejáratát tekintve az államadósság finanszírozásában elsősorban a rövid hátralévő futamideje papírok dominálnak. A 2005. december végén forgalomban lévő állampapírok 49,4 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, és további 12,5 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva. Az államadósság nagy része rövid eredeti lejáratú, piacképes, likvid papírokból állt.
Miközben a nyilvános kibocsátású papírok több tulajdonosi szektor között viszonylag egyenletesen oszlanak meg (a külföldiek 29,5 százalékát, biztosítók és nyugdíjpénztárak 29,2 százalékát, hitelintézetek 17,2 százalékát, illetve a lakossági befektetők 11,6 százalékát birtokolják), a zárt kibocsátású papírok elsősorban a hitelintézetek (71,9 százalék) és az MNB (21,1 százalék) tulajdonában vannak. A kamatozás módját tekintve 2005. december 31-én a fix kamatozású állampapírok (elsősorban kötvények) domináltak, míg az (elsősorban kincstárjegyekre jellemző) zéró-kupon papírok részesedése 19,6 százalék volt. A változó kamatozású papírok kibocsátása viszonylag alacsony volt, állományuk 12,1 százalékot tett ki.
Megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők elsősorban fix kamatozású, hosszabb lejáratú állampapírokat vásárolnak (állampapír állományuk 96,8 százaléka fix kamatozású), a háztartások inkább a változó kamatozású, rövid lejáratú papírokat preferálják (állampapír-befektetéseik 81,8 százaléka nem fix kamatozású). A változó kamatozású államkötvények fele (50,1 százaléka) a hitelintézetek tulajdonában volt tavaly év végén.
Tavaly december végén a nyíltvégű befektetési jegyek 33,3 százalékát a hazai kötvény alapok, 26,7 százalékát pedig a pénzpiaci alapok tették ki. A többi alaptípus részesedése együttesen is csak 40 százalékot ért el. Szembetűnő az ingatlan alapok részesedésének növekedése, amíg 2004. szeptember végén mindössze a forgalomban lévő befektetési jegyek 8,5 százaléka volt ingatlan alap passzívája, addig 2005. december 31-ére 17,8 százalékra nőtt ez az arány.
A december végi adatok szerint kilenc intézmény letétkezelésében volt a legjelentősebb instrumentumok piaci értékes állományának három negyede. A tőzsdei részvények, állampapírok és befektetési jegyek állományainak legjelentősebb letéti helyei továbbra is a HVB Bank, a Citibank illetve az OTP Bank voltak.
A jelzáloglevelek állományának közel kétharmada a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 29,4 százaléka pedig a külföld tulajdonában volt. Szembetűnő, hogy a nem-rezidensek 2004. I. negyedévéhez képest 13,4 százalékponttal növelték részesedésüket a kötvény piacon, főként az utolsó negyedévben történt 22,3 milliárd forintot kitevő vásárlás eredményeképpen.
