Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ szinte minden tőzsdéjén az index emelkedésénék örülhettek 2005-ben a befektetők, de persze volt, ahol a medve volt az úr. A bika leginkább az arab tőzsdéken tombolt, az olajár hajtotta emelkedés a világ legjobban teljesítő indexévé tette a dollárban számolva 146,7 százalékkal erősödő egyiptomi börze-mutatót. De hasonlóan jól szerepelt a térség többi tőzsdéje is, a dubai mutató 135, a szaúdi index 104, a libanoni - feltehetőleg itt a szír kivonulás is szerepet játszott - 100,7, a jordán 93, a kuvaiti 69 százalékkal emelkedett. (Az olajár emelkedésből profitáló cégek árfolyama szinte mindenütt szárnyalt, a New Yorki NYSE Energy Index 27, az Amex Oil index 36, a philadephiai Oil Service Sector Index pedig 46 százalékkal nőtt).
A világ három nagy gazdasági központja közül ezúttal a japán részvénypiac teljesített a legjobban, igaz a sok évnyi recesszió után kijárt már egy kis öröm a távol-keleti befektetőknek. A tokiói Nikkei - dollárban számolva - 22,5 százalékkal, közel két évtizede nem látott mértékben - emelkedett, a szélesebb merítésű Topix pedig 25,35 százalékkal bővült. Japánt az Európai Unió tőzsdéi követték, itt az euró gyengülése ellenére szinte mindenütt erősödésnek örülhettek a részvénytulajdonosok. Az irányadó mutatók 15-30 százalékos nominális emelkedéssel 4-5 éves csúcsokra jutottak, ám figyelembe véve az euró dollárral szembeni gyengülését a növekedés visszafogott 5-10 százalék körül marad, a benchmarkként használt DJ Stoxx 50 5,18 százalékkal nőtt. (A vezető tőzsdék mutatói közül csak a dollárban mérve 15 százalékkal emelkedő svájci, és az enyhe veszteséget elszenvedő milánói mutató lógott ki).
Az amerikai tőzsdék idei évére egyértelműen a Fed kamatemelés-sorozata nyomta rá legerősebben bélyegét, a kitartóan emelkedő alaprátával szemben már az is nagy szó, hogy az irányadó mutatók tartani tudták egy évvel korábbi szintjüket. A DJIA, a Nasdaq és az S&P-500 klasszikus hármasból csak ez utóbbi erejéből futotta egy igen szerény erősödésre. (A nagyobb szektoriális indexek közül az energetikai részvényeket tömörítő mutatók mellett a pénzügyi és az áruszállításhoz köthető aggregátumok produkálták jelentősebbnek nevezhető bővülést).
Dollárban számolva az arab országok mellett 2005-ben a feltörekvő piacok voltak a legjobb befektetési célpontok. A brazil Bovespa index, a mexikói Bolsa index 40 százalék feletti mértékben, a dél-koreai Kospi 58 százalékkal emelkedett, de nem lehetett okuk panaszra a pénzüket a kelet-európai részvénypiacokon fialtató befektetőknek sem. A régióból 83 százalékos megugrással messze kiemelkedik a moszkvai - olaj- és nyersanyag-túlsúlyos - RTS mutató, és a maga 60 százalékával az isztambuli tőzsdeindex. Az osztrák, lengyel, cseh, magyar versengésből ezúttal Bécs került ki győztesen 30 százalékot meghaladó erősödéssel, némileg halványabb teljesítménnyel követte őt a prágai PX50-es mutató, majd Varsó és végül Pest következett. (A BUX több mint 40 százalékkal nőtt egy év alatt, ám a dollár a forinthoz képest eközben 18 százalékkal erősödött.) Meglepő módon a szlovén tőzsde irányadó indexe a régió többi országával ellentétben egy évvel korábbi értékénél alacsonyabban zárt.
A vesztesek táborát 2005-ben a venezuelai piac vezette 40 százalék körüli visszaeséssel. Továbbra sem tér magához a kínai piac, a shenzeni börzén átlagosan 10 százalékkal estek vissza az árfolyamok.
