Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnapi 248,20-es maximumérték után ma reggelre összeesett a forint jegyzése, a magyar fizetőeszközből volt hogy 252-nél is többet kellett adni az euró egy egységéért, később ez visszament 250 körülire. A háttérben több tényező húzódik: egyrészt a régiós piacokon meglehetősen nagy a feszültség a szejmben ma este sorra kerülő bizalmi szavazás miatt, ami valamennyi környező ország devizájára nyomasztólag hat, másrészt egy nagybank egyik ügyfele számára jelentős mennyiségű forintot váltott át euróra, harmadrészt a shortos zárások a 249-es szint átlépése után felnagyították az esés nagyságát.
Az ötödével növekvő árbevétel és közel 60 százalékkal emelkedő üzemi eredmény ellenére nettó nyereségének visszaeséséről volt kénytelen beszámolni harmadik negyedévs jelentésében a BorsodChem.
A Napi Gazdaság 10,9 milliárd forintos elemezői konszenzusánál némileg alacsonyabb 10,4 milliárdos nettó nyereségről számolt be harmadik negyedéves gyorsjelentésében a BorsodChem. Pedig a cég üzemi szinten kitűnően teljesített: az árbevétél ötödével 128,4 milliárd forintra emelkedett, az üzemi tevékenység eredménye pedig 57 százalékkal magasabb lett a tavalyinál.
(A harmadik negyedéves árbevétel megközelítette a 41,7 milliárd Ft-ot.) A növekedés forrása elsősorban az
MDI és marónátron magas értékesítési árszintje volt, de hozzájárult a 2004-ben végrehajtott TDI és PVC kapacitásbővítés többletértéke, valamint az a karbantartás politika, mely szerint kazincbarcikai cég a termelő üzemeit csupán minden második évben állítja le általános karbantartásra.
Kétszámjegyű árbevétel növekedésről számolhatott be harmadik negyedéves gyorsjelentésében a fő tulajdonos Bojár Gábor által magyar mini-multinak nevezett, építészeti szoftvereiről elhíresült Graphisoft. A cég fő terméke az ArchiCad az első kilenc hónap során a tavalyinál 8 százalékkal több bevételt, és 53 százalékkal magasabb üzemi nyereséget hozott, igaz a bázisadatok a verzióváltás miatt alacsonyabbak voltak a megszokottnál.
Összességében az elmúlt negyedév során a Graphisoft 16 százalékkal növekvő árbevétel mellett a tavalyinál kisebb üzemi eredményt termelt, amiben elsősorban a fedezeti szint tervezett csökkenése játszotta a fő szerepet.
"Javított" a Rába, a cég a tavalyi közel közel 4 milliárdos üzemi veszteség után az idei első kilenc hónap alatt 1,9 milliárd forintos veszteséget termelt üzemi szinten. (Eközben árbevétele negyedével 33 milliárd forintra emelkedett). Jó hír azonban, hogy a veszteség egyre csökkenő tendenciát mutat, az első három hónap 983 milliós mínusza, és a második negyedév 535 milliós vesztesége után az elmúlt időszak már csak 369 milliós veszteséget hozott. A pénzügyi tevékenység is tetemes 1,6 milliárdos veszteséget hozott, így a győri cég nettó eredménye 3,3 milliárd forintos veszteséget mutatott.Biztató hír a cég részvényeseinek, hogy a társaság sikeresen teljesítette a minimális célkitűzést és a - ha nem is túl nagy, de pozitív EBITDA eredményt termelt.
Remekelt az Egis az szeptember 30-án lezárult üzleti éve során, a cég mérleg szerinti eredménye több mint 66 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 10 milliárd forintot. A robbanásszerű eredménynövekedés elsősorban az orosz piacon mutatott kitűnő teljesítménynek köszönhető, a magyar gyógyszergyár közel 50 százalékkal több terméket értékesített ott, mint egy évvel korábban. A többi FÁK-országban is jól teljesített a cég, és a magyar piacon sem lehetett oka panaszra, idehaza 10 százalékkal emelkedett forgalma.
A számviteli okokból szemtember 30-án lezárult üzleti évben a cég a Napi Gazdaság konszenzusában szereplő 10,7 milliárdos nettó profitnál közel fél milliárd forinttal magasabb nyereséget mutathatott ki, ami várhatóan a társaság részvényeinek árfolyamára is kedvező hatást gyakorol majd.
Bizarr ötletekkel rukkolt elő a frissen hivatalba lépett jobboldali lengyel kormány. Egyik beterjesztett javaslatában például megtiltaná a szuper- és hipermarketek építését és bővítését - mondván, azok haszontalanok a gazdaság szempontjából, inkább a termelő szektor fejlesztésére kell koncentrálni. A beterjesztett törvényjavaslat szerint a jövőben legfeljebb 300 négyzetméteres üzleteket lehetne építeni - tudósított az ANP. Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök emellett bejelentette: visszaszerzik az irányítást az ország legfontosabb vállalatai felett, s állami, de legalább is lengyel kezekbe adják az olyan vállalatokat mint a PKN Orlen, a KGHM rézfeldolgozó, a Lotos, vagy a nemrég tőzsdére vitt PKO Bank. A privatizáció azért folytatódni fog, sőt a 19 százalékos árfolyamnyereség-adót is eltörlik - jelentete be a kormányfő.
A legnagyobb svájci távközlési vállalat, a Swisscom AG a január-szeptemberi időszakban az egy évvel korábbinál 44,6 százalékkal magasabb, 1,650 milliárd svájci frank (1,07 milliárd euró) nettó nyereséget könyvelt el. A cég árbevétele 3 százalékkal, 7,3 milliárd frankra esett vissza. A társaság részvényárfolyama, amely idén 6 százalékkal esett vissza, a bejelentés után 1,3 százalékkal csökkent.
A Swisscom, amely az idén megnyerte az Antenna Hungária 75 százalékos tulajdoni hányadára kiírt pályázatot, meg nem erősített hírek szerint a dán TDC telefontársaságra is szemet vetett. A körülbelül 12 milliárd dollár piaci értékű korábbi távközlési monopóliumnak jelentős tengerentúli érdekeltségei vannak, így megvásárlása elemzők szerint kiválóan illeszkedne a Swisscom stratégiájához.
A svájci cég az idén - sikertelelül - a Telekom Austria és a Cesky Telekom akvizíciójával is megpróbálkozott, jelenleg az ír Eircommal is tárgyalásokat folytat.
Az euró bevezetése óta közeledtek egymáshoz az európai országok fogyasztói árai – derül ki az ACNielsen nemzetközi felméréséből. A népszerű, nemzetközi márkás termékeket tartalmazó kosár árai konvergenciát mutatnak.
A kutatásban részt vett tizennégy európai ország közül Norvégia a legdrágább, itt a vizsgált termékek ára 43 százalékkal magasabb, mint a legolcsóbbnak számító Németországban. A második ország Dánia, amely a legutóbbi, 2003-as felmérés idején még Norvégia előtt vezette a listát. (Az első két helyezettnél nincs euró – a szerk.)
2002-ben a legolcsóbb és legdrágább ország közti különbség még 71 százalék volt – állapítja meg a NAPI Online-hoz eljuttatott közleményben Frank Martell, az ACNielsen európai vezérigazgatója. – Ma ugyanazok a termékek 50 százaléknál is kisebb árkülönbséggel vásárolhatók meg. A nagy nyugat-európai piacokon a növekedés stagnálása és az alacsony fogyasztói kereslet következtében kiéleződött piaci verseny szorítja mind lejjebb az árakat. Az ACNielsen euró árbarométere 160 termék fogyasztói árát vette figyelembe a vizsgált országok összesen 25 000 élelmiszerüzletében.
Az egy országon belül mért árkülönbségek Svédországban a legnagyobbak, átlag 44 százalékosak, de ez is jóval kisebb a két évvel ezelőtti 52 százaléknál, hála a svéd kiskereskedelemben is élesedő versenynek.
A legkisebb országon belüli árkülönbségeknek a francia (12 százalék) és a brit (15 százalék) fogyasztók örvendhetnek. Nagy-Britanniában a kiskereskedelem konszolidációja, a promóciók elterjedése és a nagy láncok közötti árháború következtében csökkentek az árkülönbségek 37 százalékról három év alatt 15-re.
Jó hír is jön Franciaországból
A francia GDP 0,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben - jelentette be Thierry Breton pénzügyminiszter röviddel az adatok hivatalos közzététele előtt.
Ez azt jelenti, hogy valóra váltat a kormány előrejelzése, amely szerint idén 1,5-2 százalékkal bővülhet a francia gazdaság. Az elemzők 0,5 százalékot vártak - emlékeztet a Reuters. A gazdaság már akkor is 1,5 százalékkal növekedne 2005-ben, ha a negyedik negyedévben egyáltalán semmiféle növekedés nem mutatkozna - hangsúlyozta közleményében az adatot közzétevő francia statisztikai hivatal (INSEE).
A pénzügyminiszter szerint az elmúlt két hét zavargásainak nincs hatásuk a gazdaságra.
