Az EU nyilvános vételi ajánlatokról szóló 2004/25 EK irányelve kifejezetten előírja, hogy minden országnak meg kell teremtenie a kisrészvényesek jogvédelmét a vételi ajánlat törvényi szabályozásában. Ennek keretében pedig a vételi ajánlat jóváhagyási eljárásában egyenlő félként kell kezelni a felvásárlót, a kisrészvényeseket és a céltársaságot.
Az EU-s irányelv a "méltányos árú ajánlat" kötelezővé tételét is előírja. Ez a TEBÉSZ álláspontja szerint azt jelenti, hogy tiltott azon vételár meghatározás, amely különbséget tesz a teljes vállalatcsoport és a leányvállalatok értékelési módja között. A TEBÉSZ szerint ilyen különbségtételt alkalmazott 2003 szeptemberében a PSZÁF, amikor jóváhagyta, hogy a Heineken csoport - az Amstel leányvállalatán keresztül - felvásárolja a Brau-t. A magyar felügyelet a TEBÉSZ számításai szerint összesen több mint 2 milliárd forintos kárt okozott a kisrészvényeseknek, amikor jóváhagyta a törvénysértő befolyásszerző Heineken csoport 17 200 forintos ajánlatát (a TEBÉSZ 30 000 forint körüli árat tartott méltányos vételi ajánlatnak).
A TEBÉSZ álláspontja szerint a mostani EU irányelv tartalma írott formában már ma is megtalálható a Magyar Köztársaság Alkotmányában, és törvényeiben, ám azt se a PSZÁF, se a Legfelsőbb Bíróság (LB) nem volt hajlandó eddig alkalmazni. Ez év április 5-én ugyanis egy felülvizsgálati eljárásában immár az LB is megtagadta a kisrészvényesektől az PSZÁF-vel szembeni perelhetőségi jogot. Az LB ítéletéből következően a vételi ajánlatot jóváhagyó PSZÁF határozatot, csak az a felvásárló támadhatja meg bíróságon, akinek érdekében áll a jogsértő határozat fennmaradása. Az LB szerint a kisrészvényesek, akiknek jogvédelmét a vételi ajánlat intézménye hivatott ellátni, nem jogosultak e témában pereskedni a PSZÁF ellen. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt a PSZÁF elutasította a TEBÉSZ azon kérését is, hogy az érdekvédelmi szervezet a vétellel kapcsolatos, és az eddig számára be nem mutatott iratokba betekinthessen.
Megkeresésünkre a PSZÁF képviselője elmondta: álláspontjuk szerint a vonatkozó EU direktívára közvetlenül nem lehet hivatkozni, annak a magyar jogrendszerbe történő beemelése előtt. Mivel az implementálás államigazgatási eljárás keretében folyik, annak lezárultáig - legkésőbb 2006. májusáig - a PSZÁF nem kívánja kommentálni a TEBÉSZ EU irányelvre vonatkozó nyilatkozatát.
