A Budapesti Értéktőzsde 1990-es induláskor bevezetett egy cég részvényei helyett év végére már hat társaság részvényeivel lehetett kereskedni, egy évvel később pedig már 20 papírt vezettek be a piacra. A fejlődésnek igazi lendületet a privatizáció felgyorsulása adott, ami jelentősen emelte a tőzsdei kapitalizációt. A forgalom ugrásszerű növekedésének csúcsára az 1998-2000 közötti időszakban érte el, havi átlagos 300 milliárd forinttal.
A tőzsde részvénykapitalizációja 2004. május végére 4 098 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több mint 20 százalékát jelenti. Ez a régióban az egyik legmagasabb érték, meghaladja például a varsói tőzsde mutatószámát is.
A lendületes fejlődés okai között volt a kedvező globális piaci helyzet is, hisz a 90-es években a részvénypiacok soha nem látott növekedésnek indultak. A forgalom 1990 és 2000 között közel tízszeresére emelkedett, míg a részvénypiac kapitalizációja három és félszeresére emelkedett. A pozitív hangulatnak köszönhetően a magyar piac iránt is megnőtt az érdeklődés, a folyamatos vásárlások hatására a külföldiek részvénytulajdona a teljes állomány 80 százalékáig emelkedett. Ez az arány azóta is stabilan 70-75 százalék körül alakul.
A Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések több mint 22 milliárd dollárjából mintegy 10 milliárd a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek részvényeinek vásárlását takarja.
A külföldi befektetők megnövekedő szerepe ugyanakkor magával hozta a hazai piac külföldi tendenciákkal szembeni érzékenységének emelkedését is. Jórészt ennek és nem belső tényezőknek volt köszönhető, hogy 2001-ben jelentősen visszaesett a piac aktivitása.
Magyarországon a 2001-es csökkenést 2002-ben már újra emelkedés váltotta fel, 2003-ban a világgazdaság számottevő visszaesések nélkül jelentős növekedésen ment keresztül. 2001-től elsősorban a technológiai szektort érintő lassulást követő trendforduló jelek figyelhetők meg. Ennek megfelelően a tavalyi évben a BÉT forgalma több mint 20 százalékkal emelkedett és megközelítette az 1850 milliárd forintot, míg 2004 első öt hónapjában - óriási növekedést követően - az átlagos havi forgalom közel 240 milliárd forint volt.
A tőzsde első öt évében - méreténél fogva - nem lehetett érdemi célpontja a külföldi befektetéseknek, ami a részvényárak alakulásában is jól nyomon követhető. Ezalatt az idő alatt az árak alakulását jól mutató BUX index a feltörekvő piacokhoz (emerging markets) képest is visszafogott teljesítményt nyújtott. 1995-től napjainkig azonban nem csak a fejlődő piacok, de a fejlett európai piacok teljesítményét is túlszárnyalta a BUX.
1995 és 2004 között a BUX index 7,2-szeresére emelkedett, de növekedése még dollár értékben is közel ötszörös volt. Ez jelentősen meghaladta az európai vezető piacok mutatóit is, melyek erősödése 40-70 százalék között mozgott. Mindeközben a feltörekvő piacokat jellemző Morgan Stanley EM globális index 6 százalékot veszített értékéből.
A piac fejlettségét nem lehet kizárólag a tőzsdei kapitalizáció vagy forgalom vizsgálatával lemérni. Ennek legfontosabb mérőszáma ugyanis a likviditás, mely még egy nagy kapitalizációval rendelkező tőzsdén is lehet nagyon alacsony. Ebből a szempontból a BÉT kiváló mutatókkal rendelkezik. A likviditást leginkább megragadó forgási sebesség (a forgalom aránya a kapitalizációhoz) a BÉT-en eléri, sőt néha meg is haladja az EU kisebb tőzsdéinek értékét és messze meghaladja a régió többi tőzsdéjének mutatóját.
2004 áprilisában a BÉT forgási sebessége meghaladta a 65 százalékot, ami felülmúlja az egy évvel korábbi 60 százalék körüli értéket is. Ez lényegesen magasabb, mint Varsó, Bécs vagy akár Dublin tőzsdéinek forgási sebessége, de nagyobb még olyan nagy nevű tőzsdénél is, mint a Hong Kong-ié. Mindemellett kevésbé látványos, de szintén nagy jelentőségű tény az, hogy a forgalom 99 százaléka nyilvános ajánlati könyvön keresztül bonyolódik, a kevésbé átlátható viszonyokat teremtő fix ügyletek aránya elenyésző. Ez az arány szintén a legjobbak között van a térségben.
Bár a köztudatban a tőzsde gyakran azonosul a részvények kereskedésével, nem szabad megfeledkezni a BÉT által működtetett egyéb piacokról sem. A hitelpapír szekció az állampapírok, vállalati kötvények és az exponenciálisan növekvő állományú jelzálogpapírok kereskedéséhez nyújt transzparens körülményeket.
A származékos piac már 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére BUX index, deviza illetve kamat alapú termékeivel. A világon elsők között - megelőzve még az Egyesült Államokat is - nálunk nyílt lehetőség egyedi részvény alapú határidős termékek kereskedésére 1998 nyarán. A térségben elsőként 2000 februárjában vezette be a BÉT a részvény és BUX index alapú opciókat, melyeket 2003 tavaszán követték az első deviza alapú opciók is. Az azonnali és származékos piacok párhuzamos léte lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők profitáljanak a közös elérés nyújtotta szinergikus hatásokból.
