Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
New Yorkban a pénteki zárásra alig változtak a vezető indexek, miután a meglepően gyenge munkaerőpiaci adat hatását ellensúlyozta, hogy annak ismeretében a befektetők továbbra is az alacsony kamatszint fennmaradásában bíznak.
A Dow Jones ipari átlag 0.07 százalékkal 10 595,55 pontra, az S&P 500 0,17 százalékkal 1156,86 pontra emelkedett. A Nasdaq Composite viszont 0,36 százalékkal 2047,63-ig csökkent, főleg az Intel visszafogott előrejelzése nyomán.
Ennek ellenére a Nasdaq - csakúgy mint a többi vezető tőzsdeindex - erősödéssel zárta a hetet, amire a tech-index esetében hat hete nem volt példa. A hét végére a Dow 0,11 százalékkal, az S&P 500 1,05 százalékkal, a Nasdaq 0,90 százalékkal haladta meg az egy héttel korábbi záróértéket.
A tokiói tőzsde indexe főként a dollár jennel szembeni további erősödésének, s így az exportőröknek köszönhetően 21 havi csúcs körül mozogott ma. A Nikkei végül 0,3 százalékos gyengülés mellett 11 502,86 ponton zárt, érintve a 2002. júniusi csúcsot, a 11 643,37 pontot.
Az olajpiac az OPEC-re vár, miközben az energiahordozó ára továbbra is magas, ugyanis az Egyesült Államokban alacsonyak az üzemanyag-készletek, a világ 5. legnagyobb olajexportőrének számító Venezuelában pedig politikai válság veszélyezteti a kivitelt.
Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára hétfőn 37,39 dolláron tetőzött, de drágult a Brent is, 33,50-re. A Reuters által idézett szakértők szerint a piac az OPEC-től remél jelzéseket, s úgy tűnik, hogy az olajexportőrök kartellje az iraki háború előestéje óta nem látott magas ár ellenére sem mond le a februárban elhatározott, április 1-től élő kitermelés-visszafogásról. Az algériai olajminiszter úgy véli, hogy az olajár megugrása mögött sokkal inkább a venezuelai és iraki politikai feszültségek, illetve az amerikai üzemanyagkészletek miatti aggododalmak állnak, mintsem az ellátás esetleges problémái.
A Reuters arról is beszámol, hogy az áremelkedés részben egyéb befektetők számlájára is írható, ugyanis sok alap és más, nem kereskedő spekuláns rekordszámú amerikai üzemanyag long pozíciót nyitott, emellett a kőolaj határidős piacán is csúcsközeli a long pozíciók állománya, vagyis további drágulásra számítanak.
Magyarországnak nagyobb fegyelemre van szüksége a monetáris unióra való felkészülésben és nem kell sietnie az eurózóna "előszobájának" minősülő ERM-2-es rendszerhez való csatlakozással - jelentette ki Járai Zsigmond. Az MNB elnöke tíz ipari állam, illetve feltörekvő ország jegybanki elnökeinek találkozója előtt nyilatkozott vasárnap Bázelban, ahol nagyjából azt mondta el, amit két nappal korábban Párizsban. Mostani szavai szerint kockázatokat rejt az ERM-2 rendszerhez való csatlakozás, ha a kormány úgy dönt, hogy elhalasztja az eurózónába való belépést, amit eredetileg 2008-ra tervezett.
Az árak és az árfolyam stabilitására irányuló egyidejű célkitűzés nagyon erős fiskális hátteret és nagyon erős eltökéltséget kíván - mondta Járai, aki nem lát ilyen jellegű elszántságot a kormányban vagy az országban.
Magyarország számos problémával néz szembe, amelyek gátolják az euróövezeti tagsághoz szükséges konvergencia-követelmények teljesítését, mint például a folyó fizetési mérleg és a költségvetés jelentős hiánya, valamint a növekvő infláció. Ha Magyarország azt vállalva lép be az ERM-2 rendszerbe, hogy minden jó irányban halad, és a konszolidáció késni fog, vagy a piac csalódott lesz a konszolidáció üteme miatt, akkor nehézségek támadhatnak - mondta a jegybankelnök a forint elleni spekulatív támadások veszélyére utalva.
Idén 3,2 százalékos, jövőre pedig mintegy 4 százalékos gazdasági növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank, az idei inflációs előrejelzése pedig 7,4 százalékos. Az infláció növekedése remélhetőleg nem épül be a várakozásokba és jövőre csökkenthető lesz - mondta Járai Zsigmond.
Idén az első két hónapban a vendégéjszakák száma 20 százalékkal, a bruttó szobaárbevétel folyó áron 23 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH. A szállodai szobák kihasználtsága átlag 41 százalékos volt.
A vizsgált időszakban a legmagasabb szobafoglaltságot (48 százalék) a vidéki négy- és ötcsillagos szállodák, a legalacsonyabbat (35 százalék) a Budapesten működő háromcsillagos házak mérték. A szállodák átlagosan 41 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami a 2003. január-februárban mért szobafoglaltságnál 5 százalékponttal volt magasabb.
Január-februárban egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 12 400 forint volt. Februárban - a budapesti négycsillagos szállodák kivételével - minden vizsgált csoportban alacsonyabb átlagárat érvényesítettek, mint januárban.
Egy kiadható szállodai szoba ára átlagosan 5000 forint bruttó szobaárbevétel jutott. A legmagasabb egy szobára jutó árbevételt (11 400 forint) a budapesti ötcsillagos házak érték el. A legalacsonyabb mutatót (2400 forint) a vidéki háromcsillagos házak jelentették.
A bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 23 százalékkal nőtt 2003. január-februárhoz képest, s minden vizsgált kategóriában jelentősen emelkedett. A legnagyobb mértékű (35-37 százalékos) bővülés a háromcsillagos házakban következett be. A legkisebb mértékű fellendülést a budapesti ötcsillagos egységek jelezték, de ez is 13 százalékot tett ki.
2004 első két hónapjában átlagosan egyötödével nőtt a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a budapesti négy- és háromcsillagos szállodák vendégforgalma közel egyharmadával bővült.
