Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Napkelte című műsorban ma reggel úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben az állam mintegy félmillió részvényt ajánl majd fel a hazai magánbefektetők részére is. Az ÁPV ma reggeli közleménye alapján az értékesítésre fél éven belül sor kerülhet. Végül is 11 316 000 Mol-részvényt adott el tegnap az ÁPV Rt. külföldi és hazai alapkezelőknek, darabonként 6500 forintos áron - tudta meg a Napi Online. A tranzakcióban a Mol Rt. jegyzett tőkéjének 10,5 százalékának megfelelő mennyiségű papír talált gazdára, az ÁPV részesedése ezzel 22,7 százalékról 12,2 százalékra esett vissza. A Citigroup és a Raiffeisen által szervezett ügylet több mint 73 milliárd forint hozott a konyhára, ezzel az ÁPV - mint a Napi Gazdaság mai száma emlékeztet rá - jelentős részben teljesíti idei bevételi tervét.
Első ízben szakította át az euró árfolyama az 1,29-es határt a dollárral szemben: ma reggel Londonban 1,2930-ig futott fel az árfolyam a New Yorkban kialakult 1,2845-ről.
Az előző rekordot január 12-én érte el a közös európai pénz, akkor 1,2899 dollárt kellett adni 1 euróért.
Az MNB elnökének Járai Zsigmondnak tegnap esti bejelentése, miszerint az idén az állami pénzátváltás miatti likviditásbővülés ellensúlyozására egy milliárd eurót értékesít a devizapiacon jót tett a forintárfolyamának. Az árfolyam tegnap este 262 és fél forintig esett, és ma is ezen a szinten nyitott. Az árfolyam jelenleg ugyan ennél némileg magasabb, 263 forint, de ez elsősorban a dollárral szembeni erősödésnek köszönhető. Az amerikai deviza árfolyama már 204 forint alá csúszott.
Kolba Miklós az ING bank üzletkötője azonban arra is figyelmeztetett, hogy az MNB bejelentésének pozitív hatása eddig annak köszönhető, hogy részletek még nem láttak napvilágot. A hosszútávú euró/forint pozíciók mindenképpen sokkal kockázatosabbá váltak a hír után, azonban ha a jegybank az eladásokat mindössze néhány millió eurós tételben hajtja végre - hasonlóra már 201-ben volt példa 5 millió eurós értékhatárral -, akkor azt nem érzi meg a piac. A piacnak emellett új irányt mutathat az MNB hétfői inflációs riportja, amelyet már nagyon várnak a befektetők.
Tavaly a bruttó nominális átlagkereset 12,0 százalékkel, a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,7 százalékos növekedése mellett) 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 1,0 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A versenyszféra létszáma az előző évhez képest kismértékű növekedést mutat, míg a költségvetésben 2,3 százalékkal nőtt a létszám, bár szeptembertől a létszámnövekedés üteme lassult, és az év utolsó hónapjában mindhárom fő területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) csökkent az alkalmazásban állók száma az előző év decemberéhez képest.
Minden eddiginél rosszabb évet zárt a Commerzbank: a harmadik legnagyobb német banknak számító pénzintézet 2,32 milliárd euró veszteséget mutatott ki.
A Commerzban ezzel a 2003-as német banki veszteségrekordot is beállította - együtt az állami WestLB-vel - , ám a mínuszhoz nagymértékben hozzájárult az, hogy a Commerzbank novemberben 2,3 milliárddal leértékelte jelzálogbankjában, az Eurohypóban való részesedését - emlékeztet a Reuters.
Ezzel együtt a bank eredményeivel sem dicsekedhet: a negyedik negyedévet 88 millió euró veszteséggel zárta, közleménye szerint főleg egy 139 milliós adótehernek köszönhetően - igaz, ez jobb, mint az egy évvel korábbi 243 milliós mínusz.
A lakossági üzletág egész biztatóan alakult, éves adózás előtti profitja 258 millió euró, szemben az egy évvel korábbi 44 milliós veszteséggel.
A tavalyi évre nem fizetnek osztalékot, ami csak negyedszer fordul elő a bank több mint 130 éves történetében.
Megkezdődött a parlamentben az új, uniós körülményekre szabott áfa törvény általános vitája – írja a Magyar Hírlap. A várható módosítások a lakosságot nem érintik, ám a cégeket és az önkormányzatokat annál inkább.
Egyebek között áfaköteles lehet a vállalkozásoknak jutatott apport is. a parlamenti pártok elsősorban az önkormányzatok áfa-visszaigényléséről szóló passzusokat tárgyalnák újra. Az uniós országokban eltérő a forgalmi adó mértéke, mivel azonban nincsenek belső határok, bárki bármit vásárolhat a közösségen belül. Ezért szabályozni kell, hogy melyik országban és mekkora adót kell fizetni, hogyan működjön az elszámolás. Az EU védekezési mechanizmusokat tart életben, hogy a termelők és kereskedők ne intézményesített jelleggel rendeljék meg a szükséges árut a legalacsonyabb áfakulcsokat alkalmazó országokból.
A MasterCard városi kártyabirtokosok plasztikhasználati szokásait felmérő kimutatásai szerint a bankkártyájukat aktívan használó magyar polgárok esetében a 2001-es 7 százalékról tavaly 26 százalékra növekedett azok aránya, akik mobiltelefon-számlájuk feltöltésére is igénybe vették az ATM-hálózatokat.
A lehetőség a kártyatársaságok fantáziáját is megmozgatta, s saját termék fejlesztésébe kezdtek. Mivel azonban a bankok és a mobilszolgáltatók közötti nemzeti megállapodásokkal aligha kelhetnek versenyre, vélhetően a ma még járatlan nemzetközi hálózatokon történő feltöltés lesz a fő célirányuk.
A Pannon GSM-nél és a Vodafone-nál megerősítették: jelenleg nincs mód arra, hogy az ügyfél külföldről bankkártyájának használatával töltse fel mobilegyenlegét, ám csoportszinten gondolkodnak a megoldáson.
Ilyen lehet például a MasterCard International 2003 novemberében beindított rePower szolgáltatása. Ennek során a kártyacégnél regisztrált ügyfél tartózkodási helyétől függetlenül töltheti fel kártyáját.
Részletek a szerdai Napi Gazdaságban
