Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nem nyugtatta meg a kedélyeket a kijelölt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor sem, aki külföldi újságírók előtt arról beszélt, hogy idén aligha lesz reálbér-emelkedés, a költségvetési célok ha nehezen is, de elérhetőek, bár a kiadáscsökkentési program már most elégtelennek látszik.
Továbbra sem várható a jegybanki irányadó kamat megváltoztatása, de „kamatemelésszag van a levegőben” - vélekednek a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők. A monetáris tanács hétfőn feltehetően megtárgyalja a február végi inflációs jelentés első változatát. Nagyjából azonos véleményt képvisel az elemzői kar az alapkamat kérdésében, azaz a megkérdezett szakértők közül senki sem számít a kamat hétfői megváltoztatására. Abban is konszenzus mutatkozik, hogy március előtt nem változtat a kamaton a jegybank, addig ugyanis nem lépnek, amíg nem ismeretesek a megtakarítási program részletei - ezt a kormány február 25-én tárgyalja -, illetve amíg több, a fundamentumokra vonatkozó adat nem áll még rendelkezésre, valamint amíg az MNB február 23-án közzé nem teszi a következő inflációs jelentést. Csökkentés szóba sem jöhet, a várakozások viszont lassan-lassan mintha az emelés irányába mozdulnának el.
Egy elemzőkkel való tegnapi munkaebéden Járai Zsigmond egyértelművé tette, hogy az MNB szilárdan elkötelezett a 2005-ös inflációs cél teljesítése iránt és mihamarabb ismerni kívánják a megszorítások részleteit, illetve eredményeit. Az elnök ugyancsak felhívta a figyelmet az inflációs veszélyekre, s ezzel kapcsolatban a forint árfolyamát közvetlen ugyan nem hozta szóba, de hangsúlyozta, hogy a jegybank minden eszközzel az inflációs cél teljesítésére törekszik. A jegybank nem kommunikál árfolyamcélokról, illetve -kívánalmakról, ám a forint kurzusa ebben kulcsszerepet kap. Az eurót tegnap 267 forint felett is jegyezték, és szemmel láthatóan tart a bizonytalanság a piacon. Elemzők szerint a gyengülésért mindenképpen felelős a nem kifejezetten sikeres kötvényaukció is.
A jelek szerint a Cashline Értékpapír Rt. többségi tulajdonosa, a Tardex Kft. szinte teljes egészében átadta BÉT-pakettjét a brókercégnek. A Cashline Értékpapír Rt. tulajdoni hányada a január 21-én közzétett 8,24830 százalékról 9,51329 százalékra nőtt, a Hamilton Rt.-é a január 14-i 0,02723 százalékról 0,00137 százalékra apadt, míg Korányi G. Tamás pakettje a január 7-i 1,81316 százalékról 1,81314 százalékra csökkent - derül ki a Magyar Tőkepiac pénteki számából. A Cashline Értékpapír Rt. meghatározó tulajdonosa, a Tardex Kft. BÉT-részesedése alaposan megcsappant, a december 8-án bejelentett 1,25786 százalékról 0,00026 százalékra. (Valószínű tehát, hogy a Tardex-pakett a Cashline-hoz került.)
Egy január végén kelt bejelentés szerint az Aegon Magyarország Értékpapír Rt. tulajdonában lévő 65 838 darab, 6 583 800 forint össznévértékű BÉT-törzsrészvény tulajdonjogát január 22-i hatállyal a HVB Bank Hungary Rt. szerezte meg. A január 30-i részvénykönyv szerint az Aegonnak 0,00002 százalékos pakettje maradt. A BÉT legfrissebb közleménye szerint Tóth Zoltán részesedése 0,01108 százalékra változott.
A Cashline Értékpapír Rt. ismét eladott egy BÁT-pakettet fő tulajdonosának, a Tardex Kft.-nek. A Magyar Tőkepiac pénteki száma szerint az elmúlt időszakban az Order Rt. 600 Budapesti Árutőzsde-részvényt értékesített a Cashline Értékpapír Rt.-nek. A brókercég ugyanakkor eladott egy 1 137 darabos pakettet, de a papírok nem kerültek messzire, ugyanis a vevő a Cashline Értékpapír közel kétharmadát birtokló Tardex Kft. volt.
E társaság a múlt hónap végén már vett egy jelentősebb BÁT-csomagot a Cashline-tól: akkor 6 817 BÁT-papír cserélt gazdát, miközben az Order 39 részvényt adott el a Csopak Holdingnak, a Hamilton Rt. pedig 1 530 papírt a Swap Rt.-nek.
A Nomura Securities elemzője vételről csökkentésre módosította a Richter-részvényekre vonatkozó ajánlását, miközben az Egis-papírokét csökkentésről vételre javította - jelentette a Bloomberg.
A vártnál sokkal jobb eredményt ért el a negyedik negyedévben az Ericsson: a svéd távközlési berendezés gyártó 5,5 milliárd svéd korona (755 millió dollár) adózás előtti nyereségre tett szert, szemben a 2,6 milliárd koronás várakozásokkal, nem is szólva az egy évvel korábbi 21, milliárdos veszteségről.
Az árbevétel 36,2 milliárd dollár lett (34,6 milliárdot vártak), a profitmargin 41,6 százalékra nőtt harmadik negyedévi 35,9-ről - ez sokkal jobb a reméltnél.
A vállalat arra számít - derül ki közleményéből - , hogy a mobilhálózatok világpiaca dollárban számolva az idén is nagyjából a tavalyinak megfelelően vagy kicsit jobban alakul.
Az Ericsson csaknem három évig veszteséges volt, 2003 harmadik negyedévében tért vissza a profittermelők világába, drasztikus költségcsökkentési program levezénylése után.
