Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Illéssy János, a Pannonplast társaság igazgatósági tagja tegnap késő délután benyújtotta lemondását - jelentette be ma a társaság. Az igazgatóság következő ülésén határoz annak elfogadásáról vagy elutasításáról, így a döntés időpontjáig Illéssyt a testület tagjának tekinti. A kiadott közlemény szerint az elmúlt két napban bekövetkezett változások ellenére az igazgatóság meggyőződése, hogy a Pannonplast - a hosszú távú növekedéshez is elengedhetetlen reorganizációt követően - rövid távon ismételten nyereségesen működtethető.
Újra lehet Euro2-es besorolású autót behozni Magyarországra, három helyett öt sávos lesz a regisztrációs adótábla, alsó határa pedig csökken - állapodott meg a Pénzügyminisztérium és a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).
Bakos Zoltán, az MGOE titkára Beszteri Sárával, a PM helyettes államtitkárával és Terták Elemér közigazgatási államtitkárral folytatott tárgyalása után az MTI-nek elmondta: 2004. január 1-jén megszűnt a 2001. január 31. előtt forgalomba helyezett Euro2-es környezetvédelmi besorolású autók behozatala, ami kedvezőtlenül érintette a használtautó-kereskedőket és a vásárlókat egyaránt. Mivel a vásárlók leginkább az idősebb import járműveket keresik, ezért kezdeményezték, hogy újra lehessen ezeket is behozni Magyarországra. Beszteri Sára ígéretet tett arra, hogy közbenjárnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál, hogy a rendelet módosításával újra lehessen Euro2-es autót importálni.
Az mti.hu szerint Bakos Zoltán közölte: tárgyalópartnerük elfogadta azt a javaslatukat is, hogy a jelenlegi három helyett öt sávos legyen a regisztrációs adótábla és alsó határa 90 ezer forintról 60 ezer forintra csökkenjen. Így például a Daewoo Matiz regisztrációs adója 60 ezer forint, míg a Suzuki Swift kategóriájú autóé 80 ezer forint lesz.
Így a leginkább keresett autók regisztrációs adója mérséklődik. A regisztrációs adóról szóló törvény módosítását kormány- vagy önálló országgyűlési indítványként február közepén benyújtják az Országgyűléshez, amelyet már március végén elfogadhat a törvényhozás és így nem lesz akadálya annak, hogy az EU-csatlakozás idejére a módosítás hatályba lépjen.
Megkezdték a bankok a lakáshitelek után járó adókedvezmény-igazolások postázását. Az ügyfelek ebből tudhatják meg, hogy 2003-ban mennyit törlesztettek a tavaly vagy korábban felvett lakáshiteleik után, ennek alapján számíthatják ki az igénybe vehető adókedvezményt. A beszámítható tételek köre bankonként eltérő lehet - írja mai számában a Napi Gazdaság.
Alapértelmezésben az adókedvezmény az adóévben (ez esetben 2003. január 1-je és december 31. között) befizetett tőke-, kamat- és kezelésiköltség-törlesztés után jár. Ennek 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint kapható vissza, most utoljára, mert 2004-től ez a kedvezmény csökken. A tavaly kötött hitelszerződéseknél ezenfelül a hitel folyósításához kapcsolódó tételek is beszámítanak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ezeket járulékos költségeként említi, s a kezelési költség is ez utóbbiba tartozik.
Az APEH értelmezésében járulékos költség lehet a lakás értékét megállapító banki szakértő díja (értékbecslési díj) és a hitelfolyósításkor felszámolt egyszeri hitelfolyósítási díj – de csak akkor, ha a bank által kiadott igazolásban szerepel. A bankok gyakorlatára jellemző, hogy az ingatlan értékbecslési díját jellemzően nem veszik bele a szerződésbe, mert ezt a költségelemet jóval a szerződéskötés előtt kell megfizetni, így nem is számítható be a kedvezménybe. Ezt a gyakorlatot folytatja az Erste Bank, az FHB és a HVB Bank. Ez utóbbi arról tájékoztatott, hogy a hitelbírálati díj vagy a késedelmi kamat sem tartozik ide. A K&H Banknál ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szerződésben szereplő tételek között megtalálható a tőke, a kamat, a kezelési költség, a folyósítási jutalék és az adminisztrációs díj. (Ez lefordítható áthidalókölcsön-kamatnak is.) Az OTP Bank tájékoztatása szerint a társaság üzletszabályzata értelmében az esedékes havi törlesztőrészletek a tőkén kívül a szerződésszerű teljesítés esetére érvényesítendő ügyleti kamatot és a kezelési költséget foglalják magukban. A törlesztőrészleteknek nem része a felmerülő értékbecslési díj, a folyósításkor felszámított folyósítási jutalék, valamint a rendelkezésre tartási jutalék; ezeket az összegeket a bank egyszeri díjként számolja el.
A járulékos költségek az APEH szerint akkor vehetők figyelembe, ha a hitelszerződés számszerűen meghatározza azokat, s ha az a törlesztés része. Ha a szerződés csak erre való utalást tartalmaz, s a banki üzletszabályzat rendelkezik a járulékos költségek mértékéről, azok akkor is figyelembe vehetők. Az APEH világossá teszi, hogy a kötelező életbiztosítási díj, valamint a közjegyzői díj nem tekinthető járulékos költségnek. Mindez igaz az állami kamattámogatású lakáscélú hitelekre, a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre azonban nem (ellenben a lakástakaréktól felvett áthidaló hitelre már igénybe vehető). Munkáltatói lakáshitel után sem jár, ha azután a munkáltatót nem terheli adófizetés.
A kedvezményrendszer az idei évtől drasztikusan megváltozik. A jövőben csak az új lakás vásárlására szóló állami kamattámogatású hitelek után jár 40 százalékos adókedvezmény, használt lakás vásárlása vagy bővítés után csak 30 százalék, feltéve, ha a hitelösszeg az első esetben nem több mint 15 millió forint, a második esetben 10 millió forint. Ám mindkét esetben legfeljebb 120 ezer forint lehet a visszaigénylés maximuma. A jövőben a maximum csak 3,4 millió forint bruttó jövedelemig vehető igénybe teljesen, illetve 4,4 millióig, ha a házastárs 6 hónapnál tovább gyesen volt. A kedvezményt a 3,4 millió, illetve 4,4 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell. Így 4, illetve 5 milliós bérnél már nem jár. A kedvezmény a hitel első törlesztésének évében és még négy évig igényelhető. További komoly szigorítás, hogy a kedvezmény ezután nem osztható meg az adóstársak között. A kedvezmény egy magánszemély csak egy ingatlanhoz kapcsolódó egy hitelszerződése után jár.
Tőzsdezárás után tette közzé eredményét a világ legnagyobb hálózatieszköz-gyártója, ám a számok hiába lettek a vártnál jobbak, a Cisco-papírok meredek lejtőre kerültek. A Cisco Systems üzleti évének január 24-én véget ért második negyedében 724 millió dollár, részvényenként 10 cent nyereséget ért el az egy évvel korábbi 991 milliós, illetve 14 centes eredmény után. Az Andiamo cég felvásárlásához kötődő, a könyvelési metódus változásából adódó 567 millió dolláros tételt kiszűrve a részvényenkénti profit 18 cent lett, ami hajszállal jobb a piaci várakozásnál, az éves szinten 15 százalékkal gyarapodó 5,4 milliárd dolláros árbevétel pedig több, mint százmillió dollárral múlja felül az elemzői konszenzust. A Cisco arra számít, hogy a folyó negyedévben 5,45-5,56 milliárd dollár forgalmat produkálhat, ami mintegy ötödével haladná meg az egy évvel korábbit.
A két hete még a hároméves csúcsot jelentő, 29,39 dolláron forgó papírok kedden 0,8 százalékos többlettel 26,41 dolláron fejezték be a napot, ám a számok megjelenését követően, a zárás utáni kereskedésben több, mint 4 százalékot zuhant az árfolyam.
Az ABN AMRO holland bankház jelentős profitnövekedéssel lepte meg a piacot, a korábbi 2,2 milliárd után tavalyi nyeresége már meghaladta a 3,1 milliárd eurót.
A növekedés a cég szerint a hatékony költséggazdálkodással - tavaly 10 ezer állás szűnt meg - és a hiteleken belül a rossz kintlévőségek arányának csökkentésével magyarázható. Az egy milliárd euró javulást ráadásul úgy sikerült elérni, hogy az olasz Parmalat hitelei némileg rontottak a számokon. Az egyik legnagyobb előrelépést a befektetési banki üzletág rendbetétele jelentette, itt a 2002-es 300 millió eurós veszteség fordult át 387 millió eurós nyereségbe.
A pénzintézet idén is kedvező eredményre számít, 25 százalékos javulást szeretne elérni.
