Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A SkyEurope tavaly november közepi megjelenésétől kezdve - amikor is Párizsba és Londonba, decembertől pedig Milánóba és Zürichbe közlekedtetett járatokat Budapestről - az év végéig több mint 16 ezer utast szállított - közölte Christian Mandl, a cég elnöke. Mandl a mai sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a társaság a nyári időszakban vagyis március végétől októberig újabb hat célállomásra indít gépeket Ferihegyről. Amszterdamba, Varsóba, Velencébe hetente hat, Rómába négy, Dubrovnikba és Splitbe pedig három-három repülőjárat indul. A SkyEurope tervei szerint idén legalább 800 ezer utast szállítanak, amelyből körülbelül háromszázezer Magyarországról veszi majd igénybe a cég szolgáltatásait.
Áprilistól ismét mehet a magyar hús az Egyesült Államokba - erről Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára állapodott meg amerikai tárgyalásain.
A jegybankelnök szavai, majd a Nemzetközi Valutaalap kritikái nyomán gyengült nyitásban a forint, az euró 266 felett is forgott.
Tegnap délután még 264 forint körül állt az euró, ám a jegybankelnök szavai mintegy 50 filléres drágulást hoztak - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. Járai Zsigmond úgy nyilatkozott: ha még májusban nem is, de még az idén csatlakozhat Magyarország az ERM-2 árfolyamrendszerhez, s a csúszás nem veszélyezteti a 2008-as euróbevezetést.
Ennél kedvezőtlenebb hatása volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében fellelhető kritikáknak - vélekedett Kolba Miklós. Az IMF - a pozitív megállapítások mellett - többek közt az ikerdeficit veszélyére figyelmeztetett, s kritikával illette a gazdaságpolitika hitelességét is. A jelentésre érzékenyen reagált a bankközi devizapiac, a forint lejtőre került, ám mindez már késő délután, minimális likviditás mellett történt.
Továbbra sem világos teljesen, hogy milyen finanszírozási konstrukció áll az M5-ös autópálya állami kivásárlása mögött. Lapértesülések szerint az OTP vezette konzorcium, illetve az MFB szervezi a kivásárláshoz szükséges kölcsönt az ÁAK számára.
Az OTP, Raiffeisen Bank Rt. és a CIB Bank hiteléből vásárol kisebbségi részesedést az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-ben az Állami Autópálya Kezelő Rt. a legújabb verzió szerint - értesült a Népszabadság. A Magyar Hírlap - ki nem zárva e lehetőséget - tudni véli, hogy az ügyletet az MFB kölcsönéből finanszírozzák. Abban egyetértenek a sajtóforrások, hogy a fővárost Kiskunfélegyházával összekötő autópálya március 12-re beígért matricásítását lehetővé tevő cégvásárlás részleteit és finanszírozási feltételeit a kormány előreláthatólag szerdán hagyja jóvá. A cég a koncessziós társaság egyik főrészvényese, a francia Bouygues 41,5 százalékos részvénycsomagját veszi meg. A többi tulajdonos, elsősorban a részvények szintén 41,5 százalékával rendelkező Bau Holding a helyén marad. Így a kormány az AKA Rt.-vel építtetheti meg az M5-ös Szegedig vezető, következő 45 kilométeres szakaszát.
Igaz, módosítani kell az AKA koncessziós szerződését – ez a tulajdonosi szerkezet megváltozása miatt amúgy is elkerülhetetlen. Az eredeti szerződés szerint ugyanis a társaság tavaly decemberben elvesztette az M5-ös továbbépítésének jogát. Az új szerződésben viszont az autópálya-társaságnak kötelessége lesz az újabb pályaszakasz forgalomba helyezése, legkésőbb 2006-ig. A matrica bevezetése is a szerződésmódosítás része lesz. A Magyar Nemzet viszont úgy értesült a gazdasági tárca sajtóosztályán, hogy a minisztérium és a sztrádát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. parafálása csupán az üzletkötés szándékát rögzíti, de semmire nem kötelez.
A Magyar Hírlap információi szerint az AKA tulajdonosi köre úgy ment bele a részleges kivásárlásba, illetve fogadta el a hetvenmilliárd forint körüli vételárat, ha a továbbiakban is szerepet kaphat az M5-ös üzemeltetésében, illetve továbbépítésében. Szakemberek egy része erőteljesen ellenzi ezt a megoldást, mondván, hosszabb távon nem lehet tartani a matricás rendszert. Ráadásul nem kedvezne a versenynek (és így az alacsonyabb árnak), ha előre kijelölnék az újabb szakasz építőit. Azért esett az Állami Autópálya-kezelő (AAK) Rt.-re a választás az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. kivásárlása kapcsán, mert e cég hitelfelvétele nem növeli az idei államháztartási hiányt – értesült a Magyar Hírlap. Az ÁAK ugyan 100 százalékos állami tulajdonú cég - amelyet a gazdasági tárca felügyel -, ennek ellenére az uniós besorolások szerint nem tartozik a kormányzati körbe, mivel piaci tevékenységet folytat a matricaárusítással. A Magyar Nemzet információi szerint az AKA Rt. nem csupán a részvényeiért kér pénzt, de ötvenmilliárd forintos, szintén kereskedelmi bankoktól felvett adósságának átvállalására is igényt tart. A lap egyébként úgy tudja, hogy az MFB-t hivatalosan nem kérték fel arra, hogy mérje fel a garanciavállalás feltételeit.
