Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euró jegyzése a tegnap esti 266 forintos szintről ma reggelre 269 forint fölé hízott a bankközi devizapiacon. Szakértők szerint a mérséklődés az eurócsatlakozás dátuma körüli bizonytalanságnak, illetve a pénzügyminiszter személyének szólnak.
Budapesten még nem kezdődött el a kereskedés, amikor a nemzetközi bankközi piacokon már 269 forint fölé ugrott az euró árfolyama, fél tízkor 268,15/40 forinton állt, ez alig öt százalékot jelent az intervenciós sáv erős oldalán.
Elemzők szerint a hazai valuta gyengülése mögött az eurócsatlakozás körüli ellentétes nyilatkozatok, illetve az új, politikailag nem elég erős pénzügyminiszter személye állnak, nem veszi ugyanis ki jól magát a nemzetközi piacokon, hogy egy jogász végzettségű kabinetfőnök kerül a minisztérium élére. Nem tett jót a forint árfolyamának az sem, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter, a miniszterelnök-helyettese arról beszélt egy reggeli tévéműsorban: a tavalyi, vártnál magasabb áht-hiány meg kell emelni a költségvetés deficitjének idei célját, és át kell gondolni az eurócsatlakozás dátumát. (Magyarországnak három százalék alá kell csökkentenie a GDP-arányos hiányt az euró befogadását megelőző két évben.)
A NAPI Online információi szerint egyébként a tegnap indult forintgyengülést egy nagy londoni bank jól időzített forinteladásai okozták, melyek a szűk likviditás mellett alaposan megmozgatták az árfolyamot, a mögötte záródó stop-loss megbízások pedig tovább rontották a forint helyzetét. Kereskedők szerint ugyanakkor egyelőre csak spekulációs támadások érik a forintot, a nagybefektetők egyelőre nem mozdulnak.
Kedden, Thaiföldről való hazaérkezése után azonnal menesztette Medgyessy Péter miniszterelnök László Csaba pénzügyminisztert, s csak ez után egyeztetett utódjáról a koalíciós pártok vezetőivel - írja a Magyar Hírlap.
László menesztése nem kedden és nem a vártnál jóval magasabb államháztartási hiány mértéke miatt dőlt el. A pénzügyminiszter már tavaly ősszel az idei költségvetés tervezésének időszakában tisztában volt azzal, hogy a nyár óta történt kommunikációsnak minősített bakik miatt mennie kell - emlékeztet az MH - , ám azt is lehetett tudni, hogy a büdzsét még neki kell elfogadtatnia.
Tavaly még arról volt szó, hogy az új miniszter a bankszférából érkezik, ám úgy tűnik, nem volt vállalkozó szellemű szakember. Medgyessy Péter így legközelebbi munkatársát és jobbkezét, Draskovics Tibort kérte fel, aki el is vállalta a feladatot. A miniszterelnöknek azonban a döntést el kellett fogadtatni az MSZP vezetőségével és a frakcióval is. Egy kedd este tartott egyeztetésen a kormányfő Kovács László pártelnökkel és Lendvai Ildikó frakcióvezetővel tárgyalt. A szocialisták már korábban is azt szerették volna, hogy a pénzügyi tárca szocialista államtitkára, Veres János váltsa Lászlót. Egyrészt mert szakmailag alkalmasnak tartották a nehéz pénzügyi gazdasági helyzet rendezésére, az euró bevezetésének előkészítésére, másrészt mert – ellentétben Lászlóval és Draskoviccsal – ő a "párt embere".
Az MSZP vezetése pedig egy éve küzd azért, hogy a rövid távú gazdaságpolitikában is a választási programjukban megfogalmazott elvek érvényesüljenek, ám kezdeményezéseiket számos alkalommal nem csak László, de kabinetfőnökként Draskovics is meghiúsította. A pénzügyminiszter-jelölttel sem a párt vezetésének, sem a frakciónak nem volt felhőtlen a viszonya. Valószínűleg azért mentek bele mégis Draskovics kinevezésébe, mert abban reménykednek, hogy a kabinetfőnökinél kevésbé befolyásos miniszteri pozícióban kevesebb akadályt tud eléjük gördíteni. Mások viszont épp attól tartanak, hogy ismét olyan személy foglalja el a pénzügyminiszteri széket, akire a szocialistáknak nem lesz befolyásuk. A harmadik csoport pedig valóban azért szorgalmazza Draskovics kinevezését, mert úgy gondolják, hogy László Csabával ellentétben ő majd keményebb kézzel vezeti a minisztériumot, és sikeresen vissza tudja verni a pénzosztogatást.
A váltást azért éppen szerdán jelentették be, mert a Pénzügyminisztérium elszámolta az államháztartási hiány várható mértékét, amely váratlanul érte a múlt héten erről thaiföldi nyaralása közben értesülő Medgyessy Péter kormányfőt. Az MH úgy tudja, a miniszterelnök és a kabinet kimondottan a magyar gazdaságba és a kormányba vetett bizalom erősítése érdekében kérte Lászlót arra, hogy decemberben megalapozott és tartható becslést adjon közre az államháztartás év végére várható hiányáról. A pénzügyminiszter ezek után az 5,2 százalékos GDP-hez viszonyított hiányért kezeskedett, azzal, hogy ebben az arányszámban még "rátartás" is van, vagyis utólag a kormány még a vártnál is jobb eredményről számolhat majd be a közvéleménynek. László jóslata azonban hibásnak, saját miniszterségére nézve pedig végzetesnek bizonyult.
A Pénzügyminisztérium mintegy 12 milliárd forinttal hibázott a várhatóan befolyó személyi jövedelemadó mértékének becslésekor, a társasági nyereségadónál pedig 25 milliárd körüli összeggel tévedett. A legdurvább vétek azonban a kormányfő szerint az volt, hogy – információink szerint – egy súlyos számítási hiba folytán a végül befolytnál 31 milliárd forinttal több bevételt várt a minisztérium az általános forgalmi adóból. Ez összesen 68 milliárd forint előre nem kalkulált hiánytöbbletet jelentett.
Mivel éppen a bizalomerősítés lett volna a decemberi előrejelzés célja, Medgyessy indulatosan reagált, amikor értesült a Központi Statisztikai Hivatal által akkor még a nyilvánosság elé nem tárt, váratlanul magas, 5,6 százalékos költségvetési hiányról.
A kedden hazautazó miniszterelnök még aznap este magához kérette László Csabát, és közölte vele döntését. Csak ez után konzultált az MSZP-s és SZDSZ-es pártvezetőkkel, kész helyzet elé állítva őket a menesztéssel kapcsolatban.
Magyarországon novemberben év/év alapon 6,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, munkanaphatástól megtisztítva 9,7 százalékos a bővülés - derül ki a KSH előzetes adataiból. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index 1,8 százalékkal emelkedett.
A termelés volumene 2003 első 11 hónapjában 5,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Havi szinten 2003 novemberében az ipari termelői árak 1,1 százalékkal nőttek Magyarországon. Mindkét értékesítési irányban emelkedett az ipari termékek termelői árának színvonala: a belföldi piacon 1,3 százalékkal, exportban, forintban számba véve 1 százalékkal. Az árakra részint az októberi hatósági energiaár-emelés áthúzódó hatása, részint a forintárfolyam alakulása volt befolyással. 2002 novemberéhez képest az árszínvonal átlagosan 5,8 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítéseké 7,7, az exporté 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A belföldi értékesítések novemberi áralakulását az energiaágazat hatósági árváltozása határozta meg: ennek áthúzódó hatásaként további 2,6 százalékkal emelkedtek az árak. Az október 15-től érvényesülő új árak miatt novemberben a gázgyártás, -elosztás ágazatban 7,5, a gőz-, és melegvízellátás területén 1,9 százalékkal növekedett a havi árszínvonal a megelőző hónaphoz viszonyítva. A feldolgozóipari árak átlagosan 0,9 százalékkal haladták meg az októberi árszintet.
A belföldi értékesítések 12 havi áralakulását átlagosan 7,7 százalékkal növekvő árak jellemzik. A legmagasabb érték továbbra is az energiaágazathoz tartozik, ahol az éves árerősödés 18,8 százalék. A feldolgozóiparban az éves átlagos árváltozás 5 százalékra rúg. Ezt meghaladó mértékben emelkedtek az árak a vegyipari ágazatokban, a kőolaj-feldolgozásban, valamint az élelmiszer-ipari ágazatban.
Az ipari exportot meghatározó gépipari ágazatokban mért átlagos árváltozás egy százalék volt, ami megegyezik az exportértékesítési árak növekedésével. A legerősebb növekedés a kőolajtermékek kivitelénél, továbbá a járműgyártás exportáránál volt tapasztalható. Az élelmiszer-ipari exportárak 0,9 százalékkal haladták meg az októberit. Éves összehasonlításban az ipari termékek forintban mért exportárszintje 4,3 százalékkal volt magasabb.
Az ipar belföldi értékesítése rendeltetés szerinti főcsoportjaiban novemberben 0,2-1,7 százalék közötti áremelkedés alakult ki. Legerőteljesebben az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban növekedtek az árak, ezen belül is elsősorban az energiatermelő ágazatokban, ahol átlagosan 3,1 százalékkal emelkedtek az árak. A 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat 103,9-110,1 közötti árindexek reprezentálják. A legmagasabb értéket az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatok képviselték, ezen belül is az energiatermelők.
A Zsolnay-cégcsoport vezérigazgatója egyelőre nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni lapunknak azt az értesülését, amely szerint a száz leggazdagabb magyar körében is kapós lehet a gyár. Úgy tudjuk, tehetős honfitársaink közül többen már el is látogattak a Zsolnayhoz, amely szerepel a tulajdonos ÁPV Rt. idei privatizációs listáján. Részletek a NAPI Gazdaság pénteki számában.
