Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai nap központi eseménye az Európai Központ Bank kormányzótanácsának ülése. Általános ugyan a vélemény, hogy a testület nem nyúl majd 2 százalékos kamatlábhoz, de igen fontos lehet az ECB vezetőjének, Jean-ClaudeTrichet-nek a kommentárja, hiszen az egyre erősebb euró új helyzet elé állítja az európai gazdaságot. A dollár gyengülését látva egyesek szerint összehangolt devizapiaci intervencióra lenne szükség, ebben pedig a központi bank vezető szerepet kellene játszani.
Elégedetten nyugtázta László Csaba távozását a Financial Times Observer-kommentárja, kiemelve: a Brecht-hasonmás magyar pénzügyminiszter nem tudta meggyőzni a szocialista pártot, hogy még többet faraghasson le a költségvetésből, sőt a szocialisták azt vették rossz néven, hogy nem tett eleget minden költekezési igényüknek.
A tekintélyes brit gazdasági lap kommentátora szerint azonban még a helyén van a főbűnös: Járai Zsigmond, az MNB elnöke, korábbi pénzügyminiszter. Az FT rámutat: Járai kezdte meg a költekezést a kilencvenes évek végén, amióta pedig 2001-ben kinevezték a jegybank élére, katasztrofális monetáris politikát folytat.
Lassan finisébe érkezik a cseh Unipetrol 63 százalékos állami részesedésére kiírt pályázat. A 12 pályázó között szerepel a Mol és a PKN Orlen is, bár az utóbbi lengyel hírek szerint már letett arról az elképzeléséről, hogy mással együtt szálljon harcba a cégért. Az ajánlatok január 12-g nyújthatóak be.
Az Unipetrol-ért pályázók között ott van a Mol-BorsodChem páros, a lengyel PKN Orlen, a cseh Agrofert, a Csehországhoz és Szlovákiához is köthető Penta-csoport, az olasz Agip és a kazah KazMunaiGaz, másik hat pályázótól decemberben pedig további kiegészítéseket kértek be. Piaci szakértők szerint az érdeklődök feltehetően több konzorciumot hoznak majd létre, hiszen az Unipetrol valójában egy holding, amely számos tevékenységi körben érdekelt. Több pályázó pedig csupán az Unipetrol egyes részei iránt érdeklődik.
Nőtt a magyar lakosság fogékonysága a pénzügyek iránt, a korábbiaknál többen rendelkeznek befektetéssel - áll a GfK Piackutató Intézet legújabb felmérésében.
A magyar lakosság egyre nagyob hányada kezdett el aktívan foglalkozni befektetéssel. Legelterjedtebb a rövid távú bankbetét és folyószámla, második legnépszerűbb befektetési forma pedig az életbiztosítás - hasonlóan az átlagos nyugat- és közép-európai szokásokhoz. A ranglista harmadik helyén azonban a nyugdíjalap áll Magyarországon és régiónk többi országában, míg Nyugat-Európában a részvény.
Amíg 2002 őszén megtakarított pénzéből a magyar háztartások mindössze 27 százaléka rendelkezett befektetéssel, addig 2003 októberben már 45 százalék. A szokatlanul gyors bővülés fő oka, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer sikeresen nyerte meg banki ügyfélnek a fiatal felnőtteket. Azokban a háztartásokban, ahol a pénzügyi döntéshozó 40 évesnél fiatalabb, 50 százalékot is meghaladja a befektetők aránya. A fejlődés azonban nem jár együtt a befektetések számának gyarapodásával. Amíg ugyanis korábban az átlagos magyar befektető három-négy, sőt több különböző eszközben tartotta megtakarítását, addig most egy, legfeljebb két lehetőségre összpontosít.
A befektetői magatartásra erősen hat, hogy a lakosság hitelfelvételei 2002-ben rendkívüli mértékben nőttek. Természetesen a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb része él a különböző lehetőségekkel, mint az alacsonyabb jövedelműeké. A legalább háromtagú háztartások nagyobb aránya gondoskodik ilyen formában is a jövőről, mint az egyedül vagy kettesben élők.
Regionálisan vidéken sokkal nagyobb a befektetési hajlandóság, mint a fővárosban. A budapestiek közül csak 27 százalék rendelkezik befektetett pénzvagyonnal, míg az ország többi részén élők majdnem fele. A befektetési formák közül rövid távú bankbetétje és folyószámlája a háztartások 20 százalékának van, ami egy év alatt 6 százalékpontos növekedést jelent. Az életbiztosítással rendelkezők aránya 12 százalékon stagnál. Valamely nyugdíjalapnak a háztartások pénzügyi döntéshozóinak 4 százaléka tagja, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal.
Míg a bankbetét és folyószámla-tulajdonosok viszonylag egyenletesen oszlanak meg az egyes korosztályok között, addig az életbiztosítást kötöttek aránya a háztartások 40 évesnél fiatalabb pénzügyi döntéshozói körében 19 százalékkal kiemelkedő. Részvénybe, befektetési alapba a magyar háztartások 1-1, kötvénybe pedig 2 százaléka tett pénzt. A magyarok befektetései általában hasonlítanak a csehekére és a lengyelekére.
A hazai cégek csaknem 100 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást a munkatársaknak - derül ki a Fact intézetnek a Dimenzió-csoport megbízásából készült felméréséből - , a cafeteriarendszert azonban nem szeretik.
A leggyakoribb az étkezési hozzájárulás, a hosszú távú egészségmegőrző programok támogatására kevés a példa. A 498 HR-menedzsereinek megkérdezésével elvégzett felmérésből kiderül, hogy döntően a menedzsment határoz a juttatások megoszlásáról és többnyire csekély a lehetőség az úgynevezett cafeteriarendszerre, vagyis arra, hogy a dolgozók maguk választhassanak.
Ezt azzal indokolják a megkérdezettek, hogy ha a munkatársakra lenne bízva a döntés, akkor kevésbé érvényesülnének a hosszú távú érdekek. A juttatások zöme ily módon a ruházkodási és az étkezési hozzájáruláshoz hasonlóan azonnal készpénzesíthető lenne.
