Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankközi devizapiacon lenyugodtak a kedélyek, a tegnapi rohamok után ma kivárásos taktikára álltak át a befektetők: meglátják mennyire tud meggyőző lenni Draskovics Tibor, a február közepétől hivatalba lépő új pénzügyminiszter. Az euró árfolyama 262,60 forinton nyitott, de háromnegyed tíz körül már egy forinttal drágábban, 263,60/80 forintos szinten adták-vették. Kolba Miklós, az ING Bank tradere szerint annak ellenére, hogy a régió erős, és bizakodóak a befektetők rövid távon kismértékű forintgynegülésre lehet számítani, ami alapvetően a minisztercserének szól. A dollár euróval szembeni pozíciója erősödött, így itthon is jelentősen drágult: a zöldhasú jegyzése 209,20/50 forinton alakult.
Amilyen gyorsan átlépte az 1,26-os dollár értéket az euró, lényegében olyan gyorsan vissza is tért e szint alá. A kedden még 1,2813 rekord érték után ma reggel már újra 1,2586 dolláros jegyzés volt érvényben a nemzetközi devizapiacokon.
A látványos visszaerősödés oka az Európai Központi Bank (ECB) ma kora délutáni ülése. A piaci szereplők ugyanis úgy vélik az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet nem kívánatosnak nevezi az amerikai deviza gyors esését, illetve az euró gyors erősödését. Ettől függetlenül arra nem számítanak, hogy a központi bank a kamatokhoz is hozzányúlna.
Az előzetesen megjelent adatok szerint 21 ezer fővel csökkent a munkanélküliség Németországban. Szezonális kiigazítás nélkül viszont a munkanélküliség 132 ezer fővel 4,3 millióra nőtt, ami 10,4 százalékos munkanélküliségi aránynak felel meg.
Magyarországon a tavalyi év szeptember-november periódusában a foglalkoztatottak száma 3 972 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra rúgott - jelentette a KSH.
A magyarországi bejelentett foglalkoztatottak száma a megfigyelt három hónap átlagában 3 millió 972 ezer fő volt, magasabb, mint az előző év azonos időszakában regisztrált adat: a növekedés mértéke a mintavételi hibahatárt figyelembe véve legalább 1 százalékra tehető. A munkaerőpiacon a vizsgált időszakban a munkavállalási korú népesség 65,2 százaléka jelent meg.
A munkanélküliek száma 2003. szeptember-novemberben 233 ezer volt, kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség mértékét kifejező munkanélküliségi ráta 5,5 százalék. (A munkanélküliségi ráta az EU-országokban az időszak középső hónapját jelentő októberben átlag 7,9 százalék volt.) A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 2,0 százalékponttal haladja meg a 2002 szeptember-novemberi időszakit. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap, ami fél hónappal több az egy évvel korábban mértnél.
Az összes munka nélkül tengődőn belül a 15-24 éves fiatalok aránya 22,0 százalék, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 12,7 százalék; ez 1,4 százalékponttal alacsonyabb a korábbi év ugyanezen időszakinál. (Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő októberben 15,8 százalék volt.)
Budapest felülvizsgáltatja a budai alsórakpart bővítésének terveit. A négysávos út a Margit híd és a Szabadság híd közötti szakaszon alagútban futna, felette pedig gyalogossétányt létesítenének – értesült a Népszabadság.
A főváros véleményének megváltozásában a zöldek tiltakozása mellett szerepet játszhatott, hogy a vitatott beruházással – mivel a világörökség részének nyilvánított Duna-partot érinti – az UNESCO párizsi központja is foglalkozott. Minden beavatkozás előtt kötelező a megfelelő szakmai egyeztetés – ennek hiányát sérelmezik a zöld- és civil szervezetek –, amelynek elmaradása esetén akár a világörökségi cím is megvonható. A Népszabadság úgy tudja, Hiller István kulturális miniszter – akit az UNESCO levélben keresett meg az ügyben – márciusig tanácskozást hív össze, hogy „a fejlesztésben érdekelt” szakemberek találjanak a környezetet nem károsító megoldást.
A Városházán egyelőre annyi tájékoztatást adtak a lapnak, hogy nincs előrelépés az ügyben, építési engedélyt még nem adtak ki a rakpartszélesítésre. Tavaly nyáron a közlekedési ügyosztály még úgy számolt, hogy 2003 őszére elkészülhetnek azok a tervek és vizsgálatok, amelyek alapján megszerezhetik az építési engedélyt.
A főváros által 2003 utolsó napjaiban felvett, mintegy 28 milliárd forintnak megfelelő hitel egy részét a rakpartbővítésre fordítják - jelentette ki a szerződés aláírásakor Atkári János főpolgármester-helyettes. A pénz nincs pántlikázva - emlékeztet a Népszabadság - , de más forrásból aligha futná a rakpartbővítésre, amelynek költségei alagút és gyalogossétány nélkül is meghaladnák a 10 milliárd forintot.
Száz lakásból egy már külföldi tulajdonban van Budapesten, ez mintegy 8-8500 ingatlant jelent. A fővárosi közigazgatási hivatal tavaly mintegy ezer ilyen irányú határozatot hozott, amiből 948 esetben vásárolhattak a külföldiek lakást.Az engedély megtagadásának leggyakoribb oka, hogy a kérelmező – nyilvánvalóan befektetési célzattal – korábban már több lakást vásárolt, ami a hivatal indoklása szerint a közérdek sérelmét okozza. Az elutasítások aránya azonban jelenleg alig 5 százalék szemben a Grespik-éra 15-20 százalékával.
Az adatok szerint tavaly a német állampolgárok érdeklődtek leginkább a fővárosi lakóingatlanok iránt, de az írek és a románok is aktív vásárlók voltak. A legkedveltebb kerületnek a V. és a VI. számított.
