Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2003 egészében 1054,3 forint lett az államháztartási (helyi önkormányzatok nélküli) hiánya, a Pénzügyminisztérium (PM) utolsó, decemberi becslése 975 milliárd forintos hiánnyal számolt. Az elemzők szerint a 2004. évi áht-hiány PM által kommunikált mértéke sem lesz tartható.
Az államháztartás hiánya az éves előirányzat 126,7 százalékát teszi ki, a bevételek december végéig az előirányzat 102 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 104,4 százaléka került elköltésre.
Az államháztartás decemberi egyenlege 76,6 milliárd forintos szuficittel zárt - ahhoz hogy hozni lehessen a remélt 5,2 százalékot, 150 milliárdos plusz kellett volna, így viszont 5,6 százalék lett a GDP-arányos deficit.
A NAPI Online által megkérdezett elemzők között volt aki csodálkozott a ma megjelent államháztartási adatokon és volt aki pont erre számított, de abban mindenki egyetértett, hogy a Pénzügyminisztérium idei évre tervezett 3,8 százalékosra tervezett GDP-arányos államháztartási hiánya nem lesz tartható. A Raiffeisen Bank szakértői kiemelték, hogy meglepő volt a GDP-hez viszonyított 5,6 százalékos deficit, különösen, hogy a PM a legutóbbi napokban is 5,2 százalékról beszélt. A decemberi szufficit is jelentősen elmaradt a várttól, hisz alig a fele lett a szaktárca 150 milliárd forintos becslésének. Majoros György, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint azonban semmi meglepő nem volt az eredményben, hisz az utóbbi öt-hat év decemberi számadatait figyelembe véve irreális volt a Pénzügyminisztérium utolsó havi célkitűzése. Véleménye szerint a PM csak a befektetők bizalmát gyengíti azzal, hogy folyamatosan alulbecsüli az államháztartási deficitet. A szakértő úgy látja, a jövő évi költségvetésben igaz lehet, hogy a megszorító intézkedések egy százalékponttal csökkentik az áht-hiányt, ám mivel a bázis eleve magasabb lesz, várhatóan az év végi deficit 4,5-4,6 százalékra rúg majd; ez egyébként megegyezik a Raiffeisen elemzőinek jóslatával is.
A Reuters konszenzusa 2004-re 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott ki. Az egyes prognózisok között nagyok az eltérések, a fiskális szigor hitelességébe vetett hittől függően. Van aki szerint a tervezettől elmaradó GDP-növekedés miatt kieső bevételeket bőségesen kompenzálhatják az infláció meglódulásából származó többletbevételek; mások szerint a magasabb infláció miatt az áthúzódó tételek között megnőnek a jóléti kiadások is.
Ha lassan is, de mégiscsak reagált a hazai pénzpiac az igen tetemes tavalyi államháztartási hiányra. Az euró jegyzése 262 forint környékén áll - ez 7,1 százalék a sáv erős oldalán - , míg a hozamok 8-10 bázisponttal emelkedtek. A dollárt 207,15/207,20 forunton jegyzik. Az ING üzletkötője, Kolba Miklós korábban már felhívta a figyelmet, hogy a forintgyengülés már valamivel a vártnál némileg rosszabb áht számok előtt megindult.
Tegnap zárásban 260 alatt volt az árfolyam, sőt a forint 8 százalék fölé is benézett.
Ugyan a közbeszerzések értéke tavaly több mint 30 százalékkal, 558,4 milliárd forintra esett vissza, az idén ez az összeg ismét 800-1000 milliárd forint lehet köszönhetően a mintegy 200 milliárd forintot jelentő autópálya-beruházásoknak - nyilatkozta mai sajtótájékoztatóján Berényi Lajos a Közbeszerzések Tanácsának elnöke.
Az elmúlt évben jelentősen csökkent a központi költségvetési szervek közbeszerzése, míg bírságot 221 millió forintot szabott ki tavaly a Közbeszerzési Döntőbizottság.
A tavaly decemberben megszavazott új közbeszerzési törvény teljes egésze ugyan csak május elsejétől lép életbe, de január 1-tól néhány eleme már hatályos. Már él a hármas közbeszerzési értékhatárok klauzúlája, és az uniós alapokból elnyert pénzek felhasználásánál is szükséges a közbeszerzés. Emellett mostantól az eljárások során az EU és a még csak tagjelölt országok vállalkozásai is azonos elbírálás alá esnek a hazai vállalatokkal.
