Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Dow Jones ipari átlag és az S&P 500 egyaránt 19 havi csúcson zárt tegnap, miután a legfrissebb adatok a feldolgozó ipar erősödését és a munkanélküliség csökkenését tükrözték az USA-ban. A Dow Jones 1,01 százalékos emelkedéssel 10 248,08 pontig, az S&P 500 1,18 százalékossal 1089, 18 pontig szaladt. A Nasdaq Composite 1,81 százalékkal 1956,18 pontra erősödött.
A tokiói tőzsde Nikkei 225 indexe 1,79 százalékos emelkedés után 10 284,54 ponton zárt - a növekmény zömét zárás előtt szedte össze - , hála a Wall Street szárnyalásának. A befektetők főleg az exportorientált cégek, mint például a Sony papírjait preferálták a reményteli USA-adatok fölötti örömükben.
Új, agresszív marketingeszközökkel dolgozó távközlési vállalat készülődik Magyarországra - értesült a Napi Gazdaság.
A Tele2 alternatív páneurópai szolgáltató még nem kért szolgáltatói engedélyt a Hírközlési Felügyelettől, de ez irányú szándékát már kinyilvánította. A társaság akár már májustól helyi, távolsági és internetszolgáltatást kíván nyújtani egyéni ügyfeleknek. A vállalat piacra lépésével az előfizető továbbra is szolgáltatójával áll majd közvetlen kapcsolatban, de a háttérben - bérelt hálózaton - a Tele2 lesz - írja a Napi Gazdaság.
A társaságot a kilencvenes évek elején alapították Svédországban, jelenleg 23 országban több mint 20 millió ügyfelet szolgál ki. A vállalatot jegyzik a stockholmi börzén és a Nasdaqon, régiónkban Csehországban, Lengyelországban és Oroszországban vetette meg a lábát.
A Tele2 említett tevékenységi körei mellett az adatkommunikációban is jelen van és rendszerintegrátor vállalkozást is fenntart. Agresszív, populáris marketingpolitikájának köszönhetően rövid időn belül számottevő szeletet hasított ki az általa megcélzott országok távközlési piacából. A Tele2 számára nem teljesen ismeretlen a magyar piac, hiszen 2001 májusában a Tele2 Group cseh és szlovák leányvállalatai megalapították a Tele2 Magyarország Kft.-t, azzal a céllal, hogy hozzájussanak az aukcióra került 3,5 gigahertzes frekvenciához. Egy idő után azonban kiszálltak ebből a versenyből.
Másfél kulcsos, kedvezménymentes jövedelemadót, a közalkalmazotti bértáblák eltörlését és az állam karcsúsítását sürgeti Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a mai Élet és Irodalomban megjelenő tanulmányában.
Bokros Lajos, a Világbank igazgatója, a Horn-kormány pénzügyminisztere 130 pontban foglalja össze kormányzati programnak is beillő mondanivalóját. Bokros 1995 februárjában írta meg híres 25 pontját a gazdasági kiigazítás szükségességéről – pénzügyminiszteri kinevezése és a róla elnevezett csomag bevezetése előtt. Ezt 1996 januárjában egészítette ki még tízzel, mielőtt távozott volna a miniszteri székből.
Bokros a társadalom jólét iránti igényéből vezeti le a kemény kormányzati lépéseket sürgető intézkedési tervet. Szerinte abban konszenzus van, hogy az ország célja a nyugat-európai életszínvonal mielőbbi elérése. Ehhez tartós és a nyugat-európainál gyorsabb gazdasági növekedésre van szükség – ám erre kisméretű, nyitott gazdaságban csak az egyensúlyt megőrző gazdaságpolitikával van lehetőség. Ennek csak egyik eleme a költségvetés hiányának csökkentése. Fontos az is, hogy a büdzsé vonuljon ki a gazdaságból – az államháztartás által elosztott jövedelem aránya kiugróan magas Magyarországon.
A fenntartásához szükséges magas adók növekedés- és szolidaritásellenesek is. Az szja mostani rendszere antiszolidáris: a kedvezményeket a jobb helyzetűek tudják igénybe venni, az alacsony jövedelműek eleve nem fizetnek adót, így nem is kapnak állami segítséget. Bokros kiáll a rendszer egyszerűsítése mellett. Megfelelőnek tartja a szlovák példát – ott egykulcsos adórendszert vezettek be –, ám szerinte szükség van egy olyan alapjövedelem megállapítására is, amely nem viselne adót. A nullakulcsos sáv határa a gyermekek számától függne. Az ilyen, tulajdonképpen „másfél kulcsos” adórendszer bevezetése a kedvezmények teljes eltörlésével jöhetne létre.
Bokros a rászorultság alapján működő szociálpolitikát részesítené előnyben. Ebben a családi pótlék szociális alapon járna, az állam pedig a gyermekesek jövedelmét kiegészíthetné akár arra az alapjövedelemre is, amelyet az adótörvényekben meghatároztak. A volt pénzügyminiszter a lakáshitelek kamattámogatásának teljes eltörlését javasolja, mondván, az a gazdagabbakat segíti – és ugyanilyen alapon megszüntetné a jelenlegi ártámogatási rendszereket: a víz-, az energia- és a szemétszállítási díj fizetését nem támogatná központilag, ehhez a rászorulóknak adna segítséget. Ugyanígy talál lefaragnivalót az agrártámogatásoknál vagy a Máv és a Malév támogatásánál is.
Bokros a közalkalmazotti bértáblákat is eltörölné, mert ezek gátolják a minőségi munkavégzés elismerését. Ma többen dolgoznak az állami szférában - emlékeztet - , mint a magánszférában, és átlagosan többet is keresnek – holott a magasabb bér a versenyszférában szokás, a kisebb munkavállalói biztonságot, a kevesebb juttatást ismerik el ezzel.
Az egészségügy és az oktatás esetében a finanszírozási rendszer átalakítását indítványozza a VIlágbank igazgatója. Az az egészségbiztosító jogállását tartja a legfontosabbnak: az állami pénztár alapfinanszírozó funkcióját meghagyva Bokros magán-egészségbiztosítókat képzel el, amelyek ügyfeleik megnyerése érdekében versenyeztetik, és ezzel a hatékonyság javítására késztetik az intézményeket. Az oktatás reformjában az alapszintű képzést (középiskoláig) meghagyná állami-önkormányzati kézben, ám a felsőoktatás fejkvótaalapú finanszírozásának véget vetne. A fix költségek állami finanszírozása mellett bevezetné a tandíjat, de a hallgatók húsz százalékának szociális alapon mentességet adna.
Az Európai Unió után a RealNetworks is nemtetszését fejezte ki a Microsoft médialejátszó programjának terjesztésével kapcsolatban, s most egymilliárd dollár kártérítést követel.
A RealNetworks beperelte a Microsoftot azt állítva, hogy a szoftveróriás tisztességtelen módon monopolizálja a növekvő digitális zene- és videopiacot - írja a BBC. Az egymilliárd dollár kártérítést követelő RealNetworks szerint a Microsoft ragadozó módjára viselkedik, ugyanis minden Windows-felhasználóra rákényszeríti médialejátszó programját, ha akarja azt a vevő, ha nem. A cég vezetője úgy vélekedett, hogy sokkal joban mehetne a RealNetworks számára az üzlet, ha a Microsoft a szabályok betartásával játszana. (A RealNetworks letölthető termékként, illetve havi előfizetéssel kínálja saját portékáját, amely a piaci versenyben fej-fej mellett halad a Microsoftéval.)
A Bill Gates alapította vállalat visszautasította a vádakat mondván, versenypiacról van szó. A társaság érvelése szerint ráadásul a RealNetworks a digitálismédia-technológia terén piacvezető, így kérdéses, miért épp az antitröszt-törvényekre hivatkozással akarja megőrizni, illetve növelni piacrészesedését. Médiaszoftver-ügyben nem ez az első per a Microsoft ellen. Korábban az EU indított eljárást, Brüsszel szerint ugyanis a redmonti cég arra használta fel a számítógépes operációs rendszerek piacán meglévő domináns pozícióját, hogy a fogyasztókat saját médiatechnológiai-szoftverének elfogadására kényszerítse.
