Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kilencmilliárd forintot kért a metróépítés kapcsán a főváros a kormánytól, s a pénzt már jövőre szerette volna kasszájában tudni. A Napi Online értesülése szerint a PM megállapodott az önkormányzattal, így 2007-2008-ban teljesülhet a kívánság.
Szinte biztosan késik a 4-es metró építése jövőre, nincs még meg ugyanis a vasúthatósági engedély - írja a Népszabadság. Hiányzik az aláírás a kormány és az önkormányzat közötti megállapodásról is, amit pénzügyi vita hátráltat, mert a főváros az utolsó pillanatban több állami támogatást kért. Budapest a pénzt készpénzben és már jövőre kérte a főváros – a központi költségvetésben azonban nincs erre fedezet. A főváros szerint nem többletpénzre tartott igényt, hanem az eddig elvégzett előkészítő munka árának megtérítésére. A kormány elfogadta, hogy az új földalatti vasúthoz kapcsolódó korábbi beruházásokat is közösen finanszírozzák. A főváros összesen 13 milliárd forint értékben végzett kapcsolódó beruházást – köztük a Bartók Béla út felújítását. A vita tárgya az, hogy a közös finanszírozási rendszerben miként számolják el ezeket a kiadásokat. A fővárosnak a megállapodás értelmében az összesen 300 milliárdosra tervezett beruházásból 90 milliárdot kellene állnia, míg az államra hárulna a „maradék” 210 milliárd forint. (Az állam elvileg készpénzt nem adna az önkormányzatnak, hanem a számlákat egyenlítené ki.)
A főváros azzal próbálkozott, hogy már a elején elismertesse az előzetes 13 milliárdos kiadást, és a 300 milliárdos büdzsét 287 milliárdra csökkentette volna. A 13 milliárd 70 százaléka az állam terhe lett volna, a pénzt pedig azonnal és készpénzben kérte az önkormányzat.
A NAPI Online úgy értesült, hogy az ügyben pénteken megállapodás született a Pénzügyminisztériumban. A tárca álláspontja az volt, hogy mivel a főváros a beruházást metrószerződés nélkül, saját hatáskörben végezte el, csak a költségmegosztás során lehetne elszámolni a kilencmilliárdot, készpénzről szó sem lehet. A 2004 évi költségvetési törvény rendelkezik a jövő évi büdzséről, a főváros így akkor nem juthat hozzá a kívánt summához, ehelyett a megállapodás szerint két részletben, 2007-ben és 2008-ban kapja meg a mindenkori leghosszabb lejáratú államkötvény referenciahozama alapján valorizált összeget Budapest.
A szlovák jegybank 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött mai monetáris politikai ülésén. Ezzel az irányadó kéthetes repokamat 6 százalékra, az overnight 4,50 százalékra süllyedt.
A pozsonyi jegybank szeptemberben már vágott egyet meglepetésszerűen - először 2002 novembere óta - , a mostani húzás már nem volt teljesen váratlan, elemzők számítottak arra, hogy még az év vége előtt sor kerül rá, hogy enyhítsék a koronára nehezedő nyomást.
Egyre többen vásárolnak vasárnaponként, a magyarországi kereskedelemben a péntek a legerősebb nap - állapítja meg a GfK Hungária tanulmánya. A vasárnapi vásárlás nem csak a karácsonyi szezonra, hanem az év többi részére is jellemző. Tavaly 63 milliárd forintért vásároltak a háztartások a hét utolsó napjain napi fogyasztási cikket - állapítja meg a GfK Hungária tanulmánya, amely szerint különösen a vásárlások egységszáma növekszik a pihenőnapon. Idén az első félévben 28 millió vásárlás jutott a vasárnapokra, míg tavaly január-júniusban még csak 23, egy évvel korábban pedig 21 millió.
Az idei első félévben a napi fogyasztási cikkek forgalmából a hét napjai közül a vasárnapokra 4 százalék, azaz 37 milliárd forint jut, s ebből főként a hipermarketek profitálnak: e kör forgalmának 8 százaléka esik a hét utolsó napjára. Átlag feletti, 6 százalék a C+C áruházak mutatója, míg átlag alatti az önálló kis boltoké 3, lánchoz tartozó kis boltoké, illetve drogériáké 2-2, valamint a diszkontoké 1 százalékkal.
Országosan legerősebb forgalmú nap a péntek, amikor a kiskereskedelem a napi fogyasztási cikkek forgalmának 21 százalékát bonyolította le 2003 első félévében. A hipermarketeknél a szombat a csúcs 23 százalékkal, míg az önálló kis boltoknál a péntek és a szombat egyformán erős, 21-21 százalékkal.
A korábban boltba járók kevesebbet költenek: míg a vásárlások 70 százaléka déli 12 óráig lebonyolódik (nagyrészt a napi friss élelmiszer beszerzéséről van szó), értékben már csak 63 százalék jut délelőttre. A délután jó egyharmados arányán túl a kereskedelem este nyolctól reggelig - az egy vásárlóra jutó, átlagosnál nagyobb összeg mellett - az összes forgalom 1 százalékát bonyolítja le, ami idén az első félévben 7 milliárd forintot tett ki. A bolttípusok közül csak a hipermarketekben számottevő az éjszakai vásárlások értéke.
A sorozatos csapásokat elszenvedő olasz Parmalat ma bejelentette, hogy 4 milliárd eurós hiány tátong a könyvelésében, miután hamisnak bizonyultak azok a dokumentumok, amelyek egy az élelmiszeripari csoporthoz tartozó, a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság befektetéseiről és készpénzállományáról szóltak.
A Parmalat e héten kinvezett elnök-vezérigazgatója, a sikeres válságkezelőként ismert Enrico Bondi mára rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze. A Parmalat részvényeit felfüggesztették a milánói tőzsdén; a papírok múlt hét csütörtöke óta 60 százalékkal gyengültek.
