Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament tegnap késő este elfogadta a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A módosítás szerint a felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács áll. A fideszes képviselők nem voksoltak, de az Országgyűlés így is határozatképes volt, így a szavazás után az ellenzéki párti honatyák elhagyták az üléstermet.
A felügyeleti hivatal élére főigazgató és két helyettes kerül, azaz a jelenlegi főnök, Szász Károly és helyettesei távoznak. Mindhárom új vezetőt hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki. A Magyar Hírlap úgy tudja, a PSZÁF-vezéri posztra Singlovics Béla, a Postabank kedden leköszönő vezérigazgatója a legesélyesebb. A lap információi szerint az elnök a jegybankelnök évi 70 millió forint körülire taksált illetményének 70 százalékát kapná, a jelenlegi 100 százalék helyett.
Az egyebek mellett a hitelintézeti, a tőkepiaci, a pénzmosás elleni, a szövetkezeti és a közjegyzői törvényt módosító javaslat kapcsán a legnagyobb vitát a PSZÁF tervezett átalakítása okozta. Az alig leplezett módon Szász Károly jelenlegi felügyeleti elnök elmozdítását célzó javaslat miatt az elmúlt hetekben számos jelzés érkezett az Európai Unió képviselőitől.
A törvény hétfő esti elfogadása után László Csaba levélben tájékoztatja az ECB elnökét arról, hogy az új törvény a módosítások mind a nemzetközi, mind az uniós elvárásoknak maradéktalanul eleget tesz - áll a PM közleményében.
Sokféle találgatás látott napvilágot az elmúlt hetekben a decemberi eleji Richter erősödés okiról. A piacon a cég számára kedvező forintárfolyamtól kezdve, az IVAX-al kötött kutatási megállapodáson át a felvásárlási kísérletig sok mindennel magyarazták az árfolyam 3 ezer forintos megugrását, ám az ok ennél jóval prózaibb.
A Richter ugyanis ösztönzési programja keretében év végén saját részvényekkel jutalmazza dolgozóit, s biztosítandó az ehhez szükséges papírokat a cég részvényvásárlási megbízást adott a CA-IB Értékpapír Rt részére sajátrészvény vásárlására. A december 1-től 12-ig terjedő időszakban a brókercég összesen 55 404 darab részvényt gyűjtött össze 25 399 forintos átlagárfolyamon. Az cég tehát közel másfél milliárd forintos kereslettel erősítette az elmúlt hetekben a vásárlói oldalt.
A Richter ezek mellett tőzsdén kívül további 12912 darab sajátrészvényt vásárolt, ezek átlagára kissé alacsonyabb 23 628 forint volt.
A bónuszprogram keretében a fenti részvénymennyiségből 28283 darabot szét is osztott már a cég.
A BÉT vezérigazgatója a Forrás Rt. kérelmére a társaság részvényeinek tőzsdei kereskedését a mai tőzsdenapra felfüggesztette. A Forrás közlése szerint olyan információ bejelentése várható, amely részvényeinek árfolyamát befolyásolhatja.
Előzetes megállapodást írt alá a Jukosz és a Szibnyefty arról, hogy lemondanak tervezett egyesülésükről - értesült a Reuters.
A hírügynökség forrása szerint a Jukosz ragaszkodik ahhoz, hogy a Szibnyefty kártérítést fizessen - a fúziós megállapodást ez utóbbi mondta fel a múlt hónapban - , az orosz Vedomosztyi üzleti napilap viszont úgy tudja, már nincs szó az egymilliárd dolláros kompenzációról.
A Jukosz és a Szibnyefty tavaly áprilisban egyezett meg a fúzióról - a világ negyedik legnagyobb olajcégét hozták volna létre - , ám októberben teljesen megváltozott a helyzet. A Jukosz fő tulajdonosát és elnökét, a leggazdagabb orosznak számító Mihail Hodorkovszkijt - Putyin politikai ellenfelét - letartóztatták, részvénycsomagját zár alá vették, a társaságnál egymást érik a házkutatások, újabban pedig már 5 milliárd dollárnak megfelelő adóhátralékot is emlegetnek.
A Szibnyefty főnöke, Roman Abramovics - aki a Chelsea futballklub megvásárlásával vált híressé - a múlt hónapban még azt javasolta, hogy kisebbségi partner létükre ők adnák az összeolvadt cég vezetését - ezt az ajánlatot azonban szakértők már csak kibúvókeresésként értékelték.
A parlament által tavasszal elfogadott, a pénzmosás megelőzésére hozott jogszabály jelentős fennakadásokat okozott az elmúlt hónapokban a banki ügyintézésben. Az törvény ugyanis kötelező adategyeztetést írt elő, s kötelezte a pénzintézeteket, zárolják minden olyan ügyfél számláját, akinél az előírt hat adatból akárcsak egy is hiányzik.
A bankok azonban sok esetben az adategyeztetésre szóló felhívást csak októberben postázták, ráadásul a számlatulajdonosnak személyesen kellett megjelenni ami egyes bankfiókokban tumultuózus jelenetekhez vezetett.
A parlament azonban tegnap módosította a határidőt. Az adategyeztetés továbbra is kötelező lesz, ám azt elegendő 2004 áprilisáig elvégezni, s a számlatulajdonosok pedig meghatalmazott útján is elvégezheti azt - írja a Népszabadság.
