Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok szakértő arra számít, hogy a Bank of England - az elszabadult lakásárak és a megugrott fogyasztói hitelállomány megfékezése végett - közel négy év óta először, kilenc vágás után ma kamatemelésre szánja rá magát - írja a Reuters.
A Bank of England monetáris politikai bizottsága már a múlt hónapban is majdnem kamatot emelt, a döntés csak egy szavazaton múlt. A hírügynökség által megkérdezett elemzők többsége így arra számít, hogy ma 25 bázisponttal növelve 3,75 százalékra módosítják az irányadó brit repokamatlábat, hiszen már a gazdaság is kezd lendületbe jönni. Ha a BoE így dönt, ezzel a világ négy legnagyobb központi bankja közül az első lesz, amely a Fed által 2001 januárjában elkezdett, globális kamatcsökkentési ciklust megszakítja. A pénzpiacok teljes mértékben beárazták már a kamatemelést, s a következő hónapokban további, hasonló lépéseket várnak.
Persze nem mindenki ért egyet a kamatemelési szándékkal. A szakszervezetek szerint a magasabb kamatláb versenyképtelen szintre erősítheti a font árfolyamát, ami a brit feldolgozóipari munkahelyeket veszélyezteti. A monetáris politikai bizottság tagjai eközben azon a véleményen vannak, hogy a lakásdrágulás üteme fenntarthatatlan, a fogyasztók pedig túl gyorsan és túlzottan nagy mértékben adósodnak el, ami egy későbbi fogyasztáscsökkenés kockázatát hordozza magában.
A BoE közép-európai idő szerint délután egy órakor jelenti be döntését. Háromnegyed órával később az Európai Központi Bank (ECB) is dönt: a várakozások szerint változatlanul hagyja az eurózóna jelenleg 2 százalékos rátáját. Az ausztrál jegybank - a nagy-britanniai helyzethez kísértetiesen emlékeztető szituációban - tegnap negyed százalékponttal megemelte az irányadó kamatlábat.
A rendőrség első kilenchavi statisztikája szerint kismértékben, alig több mint egy százalékkal csökkent a személygépkocsi-lopások száma Magyarországon, ám Budapesten, ahol e bűncselekmények négyötödét elkövetik, 1,6 százalékos volt a növekedés.
Az idén szeptemberig országosan 6,3 ezer autót tulajdonítottak el, ebből közel ötezret a fővárosban. (A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az ellopott autók mindössze 15-20 százaléka kerül meg.) A hétköznapi szóhasználatban szintén lopásként emlegetett, "jármű önkényes elvétele" jogsértések száma valamivel 2,5 ezer felett stagnált, s e téren is Budapest vezet, 60 százalékos súllyal.
Az idén is a Volkswagen vezeti a lopási toplistát, vagyis a német márka tolvajok közötti kedveltsége évek óta töretlen, majd az Opel, a Suzuki és a Renault következik. Elsősorban alkatrésznek viszik - de nagyon - a Ladákat és a Trabantokat.
A fővárosban nem csak az autótulajdonosoknak lehet félnivalójuk, ugyanis bár országosan és Budapesten is több, mint 6 százalékkal csökkent a rablások száma, mégis a "nagy faluban" követték el az összesen 2,4 ezer ilyen bűncselekmény közel felét.
A betöréses lopások száma ötödével csökkent, 35,7 ezerre, ezen belül a lakásbetörések terén 15 százalékos mérséklődés következett be, azaz 14,6 ezer ilyen bűncselekményt követtek el. Pénzintézet sérelmére 18 betöréses lopást regisztráltak, az előző év első kilenc hónapjában 40-et.
A sikkasztások száma közel negyedével 2,9 ezerre csökkent, miközben a csalás jogsértések száma viszont mintegy 40 százalékkal 26,1 ezerre nőtt. Egy év alatt megháromszorozódott a csalás bűncselekmények száma Győr-Moson-Sopron megyében, és több mint kétszeresére nőtt Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Tolna megyékben.
A horvát gyógyszercégnek, a Plivának egyelőre nem alakul jól az idei éve. A régióban a Richter legfőbb versenytársának tartott társaság nyeresége az előrejelzések alsó határán alakult.
Az adózott eredmény az előző évi 851 millió után szeptemberig bezárólag mindössze 826 millió kuna lett, mintegy 125 millió dollár, miközben az elemzői előrejelzések 820 és 857 millió között szóródtak. A cég bevétele ugyanakkor 18,9 százalékkal 4,34 milliárd kunára nőtt.
A következő két hónapban összesen legfeljebb 26 milliárd forinttal emelkedhetnek az államháztartás bevételekkel nem fedezett kiadásai, különben a Pénzügyminisztérium által várt 904 milliárd forintnál nagyobb lesz az alrendszerek éves együttes hiánya.
A PM prognózisa az októberi 69 milliárd forintnál nagyobb novemberi hiányból, majd egy erősen szufficites decemberi egyenlegből jöhet össze. Novemberben a pótlólagos nyugdíjemelések csaknem 70 milliárddal dobják meg a kiadásokat, decemberben pedig az év végi társasági adófeltöltés, valamint a hagyományosan jó áfabevételek alapozzák meg a számításokat - tudatták Napi Gazdasággal a tárca sajtóosztályán.
Ez arra utal, hogy idén nem számíthatnak előrehozott áfa-visszautalásokra a cégek, szemben az előző évekkel, amikor rendre 40-60 milliárd forintot fizettetett ki - a január közepi határidőt jócskán teljesítve - a PM.
Az állam eddig csak jól járt a lakástámogatás bevezetésével. A GKI Rt. prognózisa szerint ugyani minden egyes forint, amit az állam az ilyen típusú hitelek támogatására költ 1 forint tíz fillér adóbevétel-többletet eredményez - állítja a Magyar Hírlap. A tízszázalékos haszon üzletileg nem rossz teljesítmény. A GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmánya alapján tehát a bevétel tíz százalékkal több mint a kiadás, ha a kamattámogatást vizsgáljuk, igaz ebben benne van a jövő évi telekáfa kalkulációja is. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályától nem kívánta kommentálni a számításokat. A Magyar Hírlap tudomása szerint több ugyanakkor több állami szervezet is készíttetett szakértőkkel számítást a támogatások-adóbevételek arányáról, és az eredmény 92-110 százalék között szóródott.
Magyarországon szeptemberben év/év alapon 9 százalékkal nőtt az ipari termelés, az év első kilenc hónapjában pedig 4,7 százalékkal emelkedett - derül ki a KSH előzetes adataiból. A termelés volumene szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index szerint szeptemberben az előző hónaphoz képest nem változott, az előző év azonos időszakához viszonyított - csupán munkanaphatástól tisztított index alapján - viszont 5,6 százalékkal nőtt. A részletes adatokat november 14-én teszik közzé.
