BUX 142682.25 0,66 %
OTP 46800 0,19 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

DÉLELŐTTI ÖSSZEFOGLALÓ

Már a DAX is a több vezető európai tőzsdeindex nyomába eredt, s 0,35 százalékkal van tegnapi záróértéke fölött. A FTSE 100 0,46 százalékkal, a CAC 40 1,12 százalékkal, az S&P futures viszont még mínuszban van, 0,30 ponttal. A BUX 21,91 pontos plusznál tart, a Richter 155 forinttal erősödött, a blue chipek közül csak a Matáv gyengül.

2003. október 17. péntek, 09:57

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A lengyel zloty folytatta napok óta tartó gyengülését az euróval szemben, melynek hatására a forint is lefelé vette az irányt.
A nyitó árfolyam a tegnapi euronként 256,60/80-as szintről 257,50/70-re süllyedt, ez a sávban 0,8 százalékpont körüli elmozdulást jelent. A bankközi forintpiacon ugyanakkor nem kiugró a forgalom, mivel a magyar fizetőeszköz oldaláról nincs fundamentális kiváltó oka a gyengülésnek. Egy dollár, a kedvező tegnapi makrohírek hatására, 222,20/40 forintot ért délelőtt.

Rejtő E. Tibor a Vigadó téri központi irodaépület eladása kapcsán 1,5-2 millió dollárt kapott panamai off-shore cége számlájára, Svájcba - szerepel Kulcsár Attila feljegyzésében a Magyar Hírlap információi szerint. E feljegyzések a lapnak is birtokában vannak. A Magyar Hírlap úgy tudja, a rendőrség továbbra is hiába várja a büntetésvégrehajtási ügyész jegyzőkönyvét arról, milyen indokkal szállították át Rejtőt a Gyorskocsi utcába.
A rendőrség megkapta a Rejtő E. Tibor ügyészségi kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, amelynek részletei nem nyilvánosak - közölte tegnap az ORFK kommunikációs igazgató-helyettese, Németh Lajos.
Mint arról tegnap beszámoltunk, Németh elmondta: a rendőrség az ügyészség érveit elfogadva letett arról, hogy a Bécsben kiadatási letartóztatásban lévő Kulcsár Attilát kihallgassa. Ennek megszervezése legalább másfél-két hónapig tartana, előre el kellene küldeni németül a kérdéseket, amelyeket az osztrák hatóság képviselője tenne fel, a kihallgatáson csak jelen lehetne a magyar nyomozó. A rendőrség úgy számol, hogy ennyi idő múlva Kulcsár várhatóan már Budapesten lesz kihallgatható, mert lezárul kiadatási eljárása.
"Néhány hónapot még igénybe vesz a kiadatási eljárás" - erősítette meg a rendőrség állítását Kulcsár ügyvédje, Bánáti János, hozzátéve: Kulcsár Attila csak hozzátartozóit fogadja, ezért nagy meglepéssel értesült arról, hogy a csütörtöki Népszava szerint a K&H bank egyik biztonsági vezetője bejutott védencéhez. "Próbálkozás volt, de Kulcsár Attila semmilyen nyilatkozatot nem tett neki. Az illető a hozzátartozói beszélő kapcsán jutott be hozzá, az osztrák hatóság engedélyével."
Egy neve elhallgatását kérő ügyész elmondta, hogy a K&H-ügyben pillanatnyilag az Országos Rendőr-főkapitányság nyomoz. Az ügyészség és a rendőrség illetékes vezetője továbbra is napi kapcsolatban van, folyamatosan egyeztetnek a nyomozati cselekményekről, amelyeket az ügyészség határoz meg. A Fővárosi Főügyészségen úgy fogalmaztak, hogy átküldték a sikkasztással gyanúsított volt bankár kihallgatásáról készült "jegyzőkönyveket". A többes szám azt sejteti, hogy nem csak a múlt csütörtökön hallgatták ki Rejtő E. Tibort, de ezzel kapcsolatban részleteket nem lehetett megtudni.

Magyar ügyfelek körülbelül tíz bankszámláját zárolták Svájcban - mondta el a Népszabadságnak az illetékes svájci ügyész Cornelia Cova a K&H-bankbotránnyal összefüggésben, de ugyanakkor cáfolta a Die Weltwoche értesüléseit, hogy az ügyészség újabb gyanús számlákra bukkant. Egyelőre a már említett mintegy tíz zárolt számlán kívül nincsenek újabbak - tette hozzá Cova, csak az eddig ismert három nevet, Kulcsárét, Rejtőét és Garamszegiét említve. Az első jelzés a svájci hatóságoknak nem is Magyarországról, hanem Hollandiából érkezett, az ABN-Amro banktól. (A K&H két tulajdonosa a belga KBC és a holland ABN-Amro bankház.) A svájci pénzintézetek maguk láttak hozzá számláik felülvizsgálatához, amikor hírét vették, hogy csalásból, sikkasztásból származó pénzek kerülhettek Svájcba - közölte az ügyésznő.
Svájcban továbbra is várják a magyar hatóságoktól az információkat. Cornelia Cova jelezte, amint elegendő információt, bizonyítékot gyűjt össze, maga is kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a magyar ügyészséggel. Ha a zárolt milliók bizonyíthatóan bűncselekményből származnak, visszajuttatják őket a károsultaknak – válaszolta a Népszabadság kérdésére.
Svájcban a bankok önszabályozással is felelnek azért, hogy ne jelenhessenek meg náluk fekete, nem törvényes alapon szerzett pénzek.
Az alpesi köztársaság ma is hagyományosan a vagyonok legmegbízhatóbbnak tartott nyugvóhelye. Nemcsak a legális pénzek pihennek a széfekben, hanem Idi Amintól a perzsa sahon át Szaddám Huszeinig, Nicolae Ceausescuig, Szlobodan Milosevicsig számtalan diktátor, kalandor, ügynök is idemenekítette a „forró” pénzt.
Jól értesült zürichi források szerint a város utcáin, a bankok előcsarnokában most is fel-felbukkan jószerével a teljes budapesti „who is who”, a rendszerváltás óta még nagyobb divattá vált az itthoni újgazdag körökben svájci számlákon tartani pénzeket. Igaz, a terrorizmus elleni harc meghirdetésével, az al-Kaida pénzforrásainak beszűkítésével Svájcban is mocsarasabb lett a talaj – noha a banktitkot még mindig szigorúan veszik, mindenhatósága megtépázódott, lejárt a legendás hírű, számozott bankkontók ideje.
Visszatérve a Die Weltwoche az Attila, a tőzsdealkusz című írására, szerzője, Daniel Ammann megfigyelőket idéz, akik szerint a skandalum megrendítheti a külföldi beruházók bizalmát a magyar bankrendszer iránt. Továbbra is tartják magukat emellett azok a hírek, hogy az ügyben Belgiumban is zárolni készülnek számlákat.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a kelet- és közép-európai országok többségében diszkreditálódott, így a nemzeti kormányoknak nincs sok vesztenivalójuk, ha a többpilléres nyugdíjrendszerre szeretnének áttérni - mondta el egy tegnapi konferencián Bokros Lajos, korábbi pénzügyminiszter.
Bokros három problémát lát a volt szocialista országok nyugdíjrendszerében: a reálgazdasági teljesítés visszaesését, a rossz járulékbefizetési fegyelmet, illetve a katasztrofális demográfiai helyzetet.

Átrendeződőben van a BÁT Budapesti Árutőzsde Részvénytársaság részvényesi köre - derül ki a mai Magyar Tőkepiacból. A BÁT közleménye szerint több ezer BÁT-részvény cserélt gazdát, a vevők között van a Cashline Értékpapír Rt., illetve a Budapesti Értéktőzsdében a BÉT által közzétett legfrissebb adatok szerint 9,975 százalékkal rendelkező BAÁL Vagyonkezelő Kft.
Ez utóbbi 80 százalékban Korányi G. Tamás, 20 százalékban Almás Andor tulajdonában van, mindketten a NAPI Gazdaság tőzsderovatának oszlopai. Ők mindketten külön is vettek BÁT-részvényeket - 235, illetve 342 darabot (maga a BAÁL Kft. 1140-et vásárolt).
A BÁT 25,33 százalékos tulajdonosává lett Cashline 7,33 százalékkal részesedik a BÉT-ben az értéktőzsde által közzétett utolsó adatok szerint. A BÉT-be egyébként új tulajdonos érkezett, még ha jelképes értékű ügylettel is: mint a Napi Gazdaság mai számában megírta, a portfolio.hu internetes újság is belépett az értéktőzsde tulajdonosainak körébe. A Portfoliót tulajdonló Net-Média Rt. kettő darab 100 forintos névértékű BÉT-részvényt vett a Net-Invest Rt.-től (a két cég között nincs kapcsolat).
Mint azt Sándorffy Balázs, a Net-Média ügyvezetője megerősítette, a vételár ezres nagyságrendű volt, így ezek lehettek minden idők legdrágábban gazdát cserélő BÉT-részvényei. A TEBÉSZ néhány hónappal ezelőtt - ugyancsak szimbolikus lépésként - egy darab BÉT-részvényt vett, 100 forintos névértéken.
A BÉT-nek 56 tulajdonosa van, köztük 11 kereskedelmi bank, 16 befektetési szolgáltató, 14 társaság, 13 magánszemély, 1 egyesület és a jegybank.

Megbénulhat a hegyeshalmi határ forgalma, miután nem sikerült egyezségre jutni a kamionosoknak az autópályakezelővel és a szaktárcával. A fuvarozók érdekképviseleti szervezete a határátkelő mellett létesített fizetős kamionterminál kötelező használata ellen tiltakozott - írja a Népszabadság - , de az egy hónapja folyó tárgyalások zsákutcába jutottak. A vámkezelésre váró teherkocsikat Hegyeshalomban egy magáncég által fenntartott parkolóba irányítják, ahol 1500 forintot kell fizetniük a várakozásért.
Az érdekképviseleti szervezetek szerint ez lényegesen meghaladja a működési költségeket, és annak csökkentéséig péntek tíz órától kezdve a kamionosok nem fizetik be a díjat. A fuvarozók és a gazdasági tárca egyaránt 30-50 kilométer hosszú kamionsorra számít arra az esetre, ha nem sikerül rövid időn belül megegyezniük.

Szabó Márta
Szabó Márta

Ez is érdekelhet