Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Wall Street fő mutatói napközben éves csúcsokon is jártak, de a végére gyengültek. Elemzők szerint a jó vállalati eredményeket már mindenki adottnak veszi, viszont egyre többen aggódnak a részvényárfolyamok elszaladása miatt. A Nasdaq Composite 0,21 százalékos gyengülés után 1939,10 ponton zárt, miután az 52 heti csúcsot jelentő 1966,87 ponton is járt, a Dow Jones ipari átlag az ugyanilyen rekordnak számító 9850,01-ről fordult vissza 9803, 05-re - ez végül 0,10 százalékos csökkenést jelentett - , az S&P 500 0,26 százalékos gyengülés után 1046,76 ponton végezte a korábban elért 1053,79 pont - szintén 52 heti csúcs - után.
A tokiói tőzsde irányadó Nikkei 225 indexe 1,15 százalékos emelkedés után 11 025,15 ponton zárt, ezzel szeptember 18 óta először ért 11 ezer pont fölé. A szélesebb TOPIX index 16 havi csúcson, 0,98 százalékos emelkedés után 1090,85 ponton fejezte be a napot. A mutatókat főleg a legnagyobb japán internetszolgáltató, a Softbank húzta, miután a Goldman Sachs bejelentette, hogy több mint 6 százalékos részesedést szerzett a cégben.
Az IBM 9 százalékkal 21,5 milliárd dollárra növelte árbevételét a harmadik negyedévben (részben a gyengülő dollárnak köszönhetően), nettó profitja pedig az egy évvel korábbihoz képest 36 százalékkal 1,8 milliárd dollárra szökött fel - részvényeinek árfolyama mégis 3 százalékkal esett a zárás utáni kereskedésben.
A New York-i tőzsdezárás után jelentő számítógépóriás árbevétele elmaradt az elemzői várakozásoktól, profitja elérte a konszenzust; ha a dollár nem gyengült volna akkor az árbevétel csak 4 százalékkal nőtt volna - teszik hozzá a Reuters által megkérdezett elemzők.
Tovább rontotta a befektetői kedélyeket az IBM vezérigazgatójának, Sam Palmisanónak a nyilatkozata, amely szerint még túl korai kijelenteni, hogy már itt a fellendülés, még ha bíznak is abban, hogy profitálhatnak mind az IT-szektor, mind pedig a gazdaság egészének a magához téréséből.
Svájcban is zároltak már bankszámlákat a K&H Equities ügyével kapcsolatban - írja mai számában a Napi Gazdaság. Az osztrák hírügynökség értesülése szerint Zürich kanton ügyészsége megerősítette a Weltwoche információját: a magyarországi brókerbotrány kapcsán Svájcban is vizsgálatot indítottak pénzmosás gyanújával.
A magyar brókerbotránnyal összefüggésben olyan svájci számlákat vizsgálnak, amelyeken több millió svájci frank van elhelyezve. Az osztrák hírügynökség úgy tudja, a svájci hatóságok már zárolták Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank egykori vezérigazgatójának és Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. vezérigazgató-helyettesének a számláit.
A Népszabadság értesülése szerint a magyar rendőrség, illetve ügyészség 69 országba küldött megkeresést a két gyanúsított esetleges számláit illetően. Svájcon kívül Belgiumban történt úgynevezett biztosítási intézkedés, amely enyhébb formája a zárolásnak.
A Matáv megegyezést írt alá a CosmoTelcóval a Stonebridge-ben lévő részesedéseikkel kapcsolatos opciós szerződésük meghosszabításáról - adta hírül a tőzsdei cég. A Stonebridge a macedón távközlési vállalat, a MakTel 51 százalékának tulajdonosa.
A lejárt opciós szerződés szerint a CosmoTelcónak joga volt a Stonebridge-ben meglévő 7,4 százalékos tulajdonrészét 10 százalékkal emelni a Matávtól történő további részesedés vásárlása útján. Az opciós szerződést változatlan feltételek mellett hosszabbították meg 2003. november 30-ig. A Stonebridge-ben jelenleg a Matáv tulajdoni aránya 89,55 százalék, a SEEF tulajdona 3,05 százalék, míg a CosmoTelco a már említett 7,4 százalékot birtokolja.
Nem kapott támogatást a negyedik szja-kulcs ötlete a költségvetési bizottságban – a szocialista javaslatot sem a kabinet képviselője, sem a kormánypárti frakciók tagjai nem támogatták a 2004-es adótörvényekhez beérkezett módosítási javaslatokról szavazva - értesült a Népszabadság.
A legnagyobb probléma érezhetően az, hogy mi legyen az energiahordozók áfájával. A kormány javaslata szerint a szilárd tüzelőanyag és a villamos energia áfája jövőre 12 százalékról 25 százalékra emelkedne. Csak a gázárakat nem terhelné a normál kulcs, azok a 15 százalékosra emelkedő kedvezményes kategóriában maradnának. Az MSZP gazdasági munkacsoportja ezt ellenzi: azt szeretnék elérni, hogy az energiahordozók mindegyike a 15 százalékos kulccsal adózzék, ám sem a kormánytól, sem pedig a kormánypárti többségű költségvetésű bizottság nem támogatatta azt a módosító javaslatot, hogy az áram kerüljön át (illetve vissza) a kedvezményes áfájú termékek közé.
Az ülésen elhangzottak szerint elképzelhető, hogy az áfaemelésből adódó áramár-növekedéshez kompenzációs rendszer kapcsolódik majd, a kormány a fogyasztói árkiegészítés módosításával kívánja csökkenteni a terheket. A Népszabadság úgy tudja, a kormányülésen döntés is született, mint ahogy megállapodtak azokról a változtatásokról is, amelyeket a kormány a már benyújtott adótörvényekhez képest elfogad, ezek valamivel kevesebb mint 10 milliárd forintot vesznek el a várható bevételekből. E módosítások egy része csak most kerül majd a parlament elé: a konszenzusos változtatások jó részét kapcsolódó indítvány formájában, a részletes vita során nyújtják majd be képviselők.
A lakáshitelek kamattámogatásával kapcsolatban valószínűleg életbe lépnek a tervezett szigorítások, noha ellenzéki képviselők az egész módosítást kivennék a törvényből, így csak legfeljebb évi 120 ezer forint kedvezményt lehet majd igénybe venni. Nem támogatták a jövedelemhatár eltörlésére irányuló javaslatot, így az évi 3,4 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők kevesebbet, a négymillió feletti jövedelműek semekkora támogatást sem kapnak. A közelmúltban nagy port kavart telekáfa 25 százalékos kulcsba sorolását az MSZP és az SZDSZ is támogatja, avval a könnyítéssel, hogy az idén megkötött szerződésekre még a jelenlegi, azaz a nulla kulcs lesz érvényes. Ezt a változtatást a kormány is elfogadta.
A Reuters októberi felmérésének eredményei szerint az elemzők hitelt adnak a jegybanki előrejelzésnek, hogy átmeneti lesz az infláció jövő évi emelkedése. Szerintük a forint és az állampapírok a hét eleji zuhanás után az év végére lassan visszaerősödnek, de a jegybank a jövő év elejénél előbb nem csökkenti kamatait.
Az elemzők továbbra is a tervezettnél nagyobb államháztártási hiányt jósolnak és felfelé módositották előrejelzéseiket a folyó fizetési mérleg deficitjére is. A konszenzusok szerint 2005 decemberére 3,6 százalékra csökkenhet az infláció a 2004 végére várt 5.5 százalékról, ami megegyezik a jegybank jelenlegi fő céljával. Mindez azt jelenti, hogy kétéves emelkedés után az infláció visszatérhet a sokéves csökkenő trendhez, közelebb kerülve az euró bevezetéséhez szükséges szinthez. Az elemzők erre az évre 5,5 százalékos hiányt vetítenek előre a 3,8 százalékos tervvel szemben, jövőre pedig 3,8 százalék helyett 4,3 százalékot.
Az elemzők annak ellenére a növekedés némi gyorsulására számítanak, hogy a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzések októberben tovább romlottak. Erre az évre a folyó fizetési mérleg 4,5 milliárd euró hiányát várja a piac - a GDP több, mint hat százalékát -, 350 millió euróval többet, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 400 millió euróval emelkedett a konszenzus, 4,4 milliárd euróra.
