Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Reális esély van arra, hogy 2004 közepén csatlakozzunk az euró előszobáját jelentő valutarendszerhez, az ERM 2-höz; a középárfolyamra négyféle modellt dolgoztak ki, a mai helyzet szerint az egyensúlyi árfolyam a mostani piaci árfolyamhoz van közel - jelentette ki egy mai konferencián Járai Zsigmond, az MNB elnöke.
A 3 százalék alatti inflációt 2006-2007 márciusa között érhetjük el, ez már az eurócsatlakozást szolgáló mérési időszakba esik. Az euró bevezetése hosszú távon 0,6 - 0,9 százalékos növekedést hozhat - vélte Járai - , hála a külkereskedelem bővülésének és a kamatszint csökkenésének. Fegyelmezett gazdaságpolitika nélkül azonban nagy áldozatokkal járhat a közös pénz 2008-as bevezetése, amit egyébként az MNB elnöke még elérhető célnak tart.
Ami a 2005-ös inflációs célokat illeti, Járai hangsúlyozta, hogy egyeztet a pénzügyminiszterrel, László Csabával, s szavai szerint előbb-utóbb kialakul az egyetértés. Az a jegybank előtt sem teljesen világos, hogy miért zuhant tegnap egy százalékponttal a forint, valószínűleg a rossz fizetésimérleg-adat okozta az esést - vélekedett Járai, aki a ma megjelent szeptemberi 4,7 százalékos inflációs adat kapcsán hozzátette, hogy a 3,5 százalék alatti infláció jelenti az árstabilitást.
Idén és jövőre is 3 százalék körüli lehet a magyar gazdasági növekedés - jelentette ki a konferencián Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. (A Pénzügyminisztérium 3,5 százalékot prognosztizál jövőre.) Az MNB szerint az idén 6 százalék körül lesz az államháztartási hiány/GDP arány, szemben a PM által várt 4,8 százalékkal, a kormány jövő évre várt 3,8 százalékával kapcsolatosan pedig sok a bizonytalansági tényező.
A Tebész október 9-én, első fokon megnyerte az ÁPV Rt. ellen közérdekű adatszolgáltatásra kötelezés tárgyban indított perét. Ha jogerőre emelkedik a döntés, megnyílhatnak az ÁPV archívumai.
Az elmúlt év decemberében öt kérdést intézett a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) az ÁPV Rt.-hez, amire a privatizációs szervezet 43 nappal későbbi levelében megtagadta a választ. A Tebész számított erre a lépésre, és azonnal pert indított közérdekű adatszolgáltatásra kötelezés tárgyban - derült ki a szövetség mai sajtótájékoztatóján.
A bíróság első fokon úgy ítélt, hogy az ÁPV állami feladatokat lát el, s mint ilyen, vonatkozik rá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. Ez azt jelenti, hogy amennyiben jogerőre emelkedik a döntés, megnyílik a privatizációs szervezet archívuma, így azon adatok kivételével, amelyek a döntéselőkészítéshez szükségesek, az ÁPV köteles lesz beszámolni arról, hogy mit, mikor, kivel, hogyan és mennyiért üzletelt. A Tebész korábban úgy kommentálta az elsőfokú bírósági döntést, hogy azzal a szervezet súlyos csapást mért az ÁPV Rt. eddigi, állampolgárokat és újságírókat egyaránt irritáló, szándékosan titkolózó kommunikációs stratégiájára.
Az OTP Bank tőzsdén kívüli kereskedelemben közel 600 ezer saját részvényétől vált meg, Spéder Zoltán alelnök pakettje pedig - a bónuszprogram keretében - ötvenezerrel gyarapodott.
A tőzsdei szabályzatnak való megfelelés miatt az OTP újabb pakettet értékesített a tőzsdén kívüli kereskedelemben: október 13-án 588 338 törzsrészvényt adott el. A bónuszprogram keretében Spéder Zoltán alelnök, vezérigazgató-helyettes 50 ezer OTP-részvényhez jutott. A tranzakciókkal a bank saját tulajdonában törzsrészvények állománya 13 044 302 darabra csökkent.
Idén 5 százalékon belül marad az infláció, míg a jövő év első felében az áfaemelések miatt 6 százalék fölött várják a drágulást - kommentálta a ma közzétett szeptemberi adatot Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. A hosszú távú folyamatok miatt jobb lenne, ha 6,5 százalék alatt maradna a drágulás és nem menne fel 7 százalék környékére - mondta a Napi Online-nak Barcza György, az ING Bank elemzője. A piac és az MNB 2004 első negyedévére 6,5-7 százalékos inflációt vár - emlékeztetett Barcza.
Szeptemberben a fogyasztói árindex 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, 4,7 százalékkal az előző év szeptemberéhez képest - jelentette a KSH - , ami kis mértékben alacsonyabb a vártnál. Az inflációban megmutatkozik az elektromos energia 9,1 százalékos és az élelmiszerek 1,4 százalékos drágulása, a kedvező adat az üdülési szolgáltatások 9,5 százalékos és a tartós fogyasztási cikkek 0,01 százalékos (előző évhez képest 1,2 százalékos) árcsökkenésének tudható be. Előbbi elsősorban az utószezon kedvezőbb árai miatt alakult így, az utóbbiban szerepet játszik a nyár eleji forintgyengülés utáni forinterősödés. A távközlési díjak is 3,3 százalékkal mérséklődtek augusztushoz képest. Kedvező jel, hogy a maginfláció csökkent, 4,7 százalékról 4,5 százalékra.
