Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptemberben év/év alapon 4,7 százalék volt az infláció - jelentette a KSH. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők 4,9 százalékot vártak az augusztusi 4,7 százalék után. A havi adat szeptemberben 0,6 százalék volt, az első 9 hónap inflációja 4,4 százalék.
A hó/hó adatot a háztartási energia drágulása 0,31 százalékkal, az élelmiszereké 0,20 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,16 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,07 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,04 százalékkal emelte, míg a szolgáltatások árcsökkenése 0,17 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01 százalékkal mérsékelte.
Egy hónap alatt az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 1,4 százalékkal növekedtek. Az átlagosnál jobban drágult egyebek közt a liszt, a sertéshús, a tojás, a kenyér, a tej és a sajt, valamint a munkahelyi étkezés. Olcsóbbak lettek viszont az idényáras élelmiszerek (5,2 százalékkal) és az étolaj (3,5 százalék).
A háztartási energia 3,7 százalékos átlagos árnövekedése az elektromos energia 9,1 százalékos drágulásának következménye. A szezonváltás miatt a ruházkodási termékek új kollekciói jelentek meg az üzletekben, így az árak, hasonlóan az előző évek tendenciájához, az átlagnál jobban emelkedtek. Az átlagos áremelkedésnél kisebb mértékben drágultak a szeszesitalok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok.
A szolgáltatások 0,6 százalékos átlagos árcsökkenése meghatározóan az üdülési szolgáltatások - az utószezonra jellemző tendenciának megfelelő - 9,5 százalékos, valamint a távközlési díjak 3,3 százalékos mérséklésének következménye. Ezzel szemben az oktatási szolgáltatások 9,9 százalékkal drágultak.
A forint visszafogott erősödéssel reagált a vártnál kedvezőbb inflációs adatra. Az euró 256,80/90 forinton kezdett a bankközi devizapiacon, majd érdemi forgalom nélkül - mindössze két üzlet nyomán - 256,20/50-re süllyedt, azaz a forint sávközéptől számított helyzete 9,05-9,03 százalékról 9,26-9,16 százalékra erősödött - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője.
A tegnapi forintgyengülés árnyékában - az akkor megnyitott pozíciók miatt - erősen limitált azonban a mai emelkedés lehetősége, sőt, további süllyedés is elképzelhető, bár a kedvező makroadat talán lehűti a kedélyeket.
A szakember arra számít, hogy a nap folyamán 255,50-257,50 forint között mozog majd az euró jegyzése, ugyanis a jelek szerint 257 felett már sokan szívesen megválnának uniós devizájuktól. Délelőtt a dollár egységével 220,50/60-on folyt a kereskedés.
A holland Philips harmadik negyedéves jelentésében a vártnál jobb nettó eredményről és javuló értékesítésről adott számot.
A legnagyobb európai szórakoztató elektronikai csoport 124 millió eurós nettó profitról adott hírt, bár üzemi eredménye 126 millió euró veszteséget mutatott, miután két chipüzemének bezárása 152 millió eurónyi teherrel járt. Az elemzők csupán 35,9 milliós nyereséget vártak, szemben az egy évvel 330 milliós veszteséggel - írta a Reuters. Az árbevétel elérte a 7 milliárdot, szemben az előzetes 6,5 milliárdos várakozásokkal. A cég szóvivője megerősítette, hogy ebben az évben üzemi nyereséget várnak.
Szeptemberben meglódult a nyugat-európai újautó-piac, a nyári pangás után az amerikai példát követő vásárlásösztönző kedvezmények bevetése hozott élénkülést - derül ki az ACEA iparági szövetség felméréséből.
Az augusztusi, éves szinten 4,7 százalékos csökkenés után szeptemberben 4,4 százalékkal nőttek a nyugat-európai újautó-eladások. Az ACEA a növekedést - összevetve a nem túl rózsás makroadatokkal - a fogyasztói bizalom erősödésével, illetve a gyártók töbsége által bevetett vásárlásösztönző eszközökkel, valamint a 2003 szeptemberéhez képest eggyel több munkanappal magyarázza. Az első kilenc hónapban éves összevetésben így is 1,5 százalékkal szűkült a piac. Szeptemberben a leginkább, több mint 24 százalékkal a finnországi gépkocsieladások ugrottak meg, míg a legnagyobb, 21 százalék feletti visszaesés Portugáliában következett be.
A márkák rangsorát szeptemberben a Renault vezette, 137,3 ezer eladott autóval, majd az Opel/Vauxhall páros következett, 133,6 ezer kocsival, míg a dobogó harmadik helyére a VW szorult, 131,3 ezer darabbal.
Folytatódott az ázsiai márkák térnyerése, a Nissan és a Mitsubishi több, mint 18 százalékkal növelte eladásait, míg a Kia 44 százalékos bővülést mutatott fel. Az európai gyártók közül a piacvezetővé avanzsáló Renault volt a nagy nyertes, az új modellek sikere közel 16 százalékos növekedést hozott, így a francia cég piacrészesedése 0,2 százalékponttal 10,5 százalékra gyarapodott. A rivális PSA-konszern tortaszelete némileg kisebb lett, miközben a FIAT és a Ford eladásai abszolút értékben is csökkentek.
A BMW-csoport szekerét továbbra is a Minik húzzák, a kisautókból az egy évvel korábbinál közel 7 százalékkal sikerült többet értékesíteni Nyugat-Európában, míg a kék-fehér márka csak 2,4 százalékos növekedést produkált. A Volkswagen-csoport - a növekvő Audi- és Skoda-eladásoknak köszönhetően - megerősítette vezető pozícióját, piacrészesedése 18 százalékról 18,3 százalékra gyarapodott. VW-kből ugyanakkor kevesebb kelt el, mint 2002 szeptemberében, a visszaesés vélhetően annak tudható be, hogy a vevők a Golf V. generációjára vártak.
