Rejtő E. Tibort pénteken a hegyeshalmi határátkelőhelyen tartóztatták fel, miután a lakásában tervezett házkutatás során a rendőrök nem találták otthon. Pénteken a rendőrség házkutatást tartott a Britton Rt. székhelyén is, ahol iratokat, adathordozókat foglaltak le. Az elfogás körül napvilágot látott információkkal ellentétben Rejtőt nem sikkasztásban való bűnrészességgel, hanem folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolja a rendőrség.
Rejtő a rendőrség szerint nemcsak tudott Kulcsár Attila átutalások révén elkövetett bűncselekményeiről, de segítette is azokat, mégpedig azzal, hogy - hatáskörét túllépve, a bank belső szabályzatát megszegve - arra utasította a K&H Equities egyes alkalmazottait: Kulcsár Attila ügyfeleinek ne küldjenek kimutatást számláik egyenlegéről. A rendőrség azt is állítja, hogy a volt vezérigazgató ebből mintegy 90 millió forint részesedéshez jutott.
A K&H volt vezérigazgatója július 10-én mondott le posztjáról, amit a bank igazgatósága augusztus 4-én fogadott el. (Akadt olyan belga lap, amely - a hivatalos állásfoglalással szemben - kifejezetten Rejtő menesztéséről cikkezett.) Vivian Huybrecht, a belga Kredietbank (KBC) szóvivője a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a bank júliusban tárgyalt utoljára Rejtő E. Tiborral, azóta nem volt vele kapcsolatuk. Arról, hogy mennyiben tartják felelősnek a volt vezérigazgatót, csak azt követően tudnak állást foglalni, ha lezárul saját belső vizsgálatuk a K&H-nál. Ennek időpontjáról nem tudott felvilágosítást adni.
Herman Agneessens, a KBC igazgatótanácsának közép-európai érdekeltségeket felügyelő tagja úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálatnak arra is fényt kell derítenie, milyen arányban tekinthető felelősnek a belga bank, hiszen a KBC a K&H Equitiesnek csak kisebb részben tulajdonosa, a többségi részvényes a holland ABN Amro. Az igazgatótanácsi tag szerint a mostani becslések alapján akár az 50 millió eurót is elérhet a kár, ugyanakkor ez aligha rendíti meg a belga bankot, amelynek biztosítása fedezi az ilyen természetű veszteségeket is.
A rendőrség Garamszegi Gábort mintegy 5,3 milliárd forint értékű sikkasztással, Bitvai Miklóst pedig - aki nyolc esetben több mint 4 milliárd forint átutalásáról rendelkezett - sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolja. Az üggyel kapcsolatban kihallgatták, ám nem vették őrizetbe T. Évát, a bank volt osztályvezetőjét, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy közreműködött Kulcsár Attila átutalásaiban, valamint B. Katalint, Kulcsár asszisztensét, aki feltételezhetően megbízási szerződéseket dátumozott vissza.
