A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az Inter-Európa Bank Rt. (IEB)benyújtott kérelmére nem engedélyezi Pier Carlo Arena ügyvezetővé (vezérigazgatóvá), belső igazgatósági taggá történő megválasztását - közölte a PSZÁF tájékoztatását a mai Magyar Tőkepiac.
A PSZÁF augusztus elején határozatban függesztette fel az IEB-vezér engedélyezési eljárását, miután a felügyelet pótlólag bekért néhány dokumentumot. A bank sajtóosztálya hangsúlyozta - írta augusztus 12-én a NAPI Gazdaság - , hogy az engedélyezés felfüggesztése semmilyen kapcsolatban nincs az IEB-nél folytatott PSZÁF-célvizsgálattal. A mostani határozatot a PSZÁF nem indokolta.
Pier Carlo Arenát az augusztus 4-i közgyűlés választotta vezérigazgatóvá, az akkor még remélt felügyeleti engedély hatályba lépésének napjától, addig Sebők Sándor vezérigazgató-helyettes irányítja a bankot.
A pénzügyi felügyelet szakmai munkáját a K&H-ügyben a kormányfő és a pénzügyminiszter nem ítélheti meg, mert érintettek – állítja a PSZÁF elnöke a mai Népszabadságnak adott interjújában. Szász Károly úgy gondolja, kinevezése lejártáig, azaz 2006 májusáig a helyén marad, sőt reméli - hozzáértő kívülállókkal és közvetlen munkatársaival együtt - , hogy elvégzett munkájuk elnöki megbízatását meghosszabbítja az Országgyűlés 2006-ban - válaszolta a PSZÁF elnöke a Népszabadság kérdésére. Számára e tisztség betöltése szakmai és nem politikai kérdés.
A felügyeletről szóló jogszabályok értelmében a felügyelet elnökének visszahívását valamilyen nagy horderejű, konkrét és legfőképpen neki felróható okból kezdeményezheti a kormány a parlamentben - emlékeztetett Szász. Miután a „felróhatóság” nem politikai, hanem jogi kategória, bármilyen okra hivatkozva kívánnák kinevezése lejárata előtt meneszteni, azt alaposan meg kell indokolniuk, s ennek kapcsán jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. A parlamentben csak azt követően kezdeményezhetné a kormány a visszahívást, ha e folyamat véget érne. Meggyőződése azonban, hogy sem ő, sem munkatársai nem adtak okot arra, hogy ilyen eljárást kezdeményezzenek akár vele, akár az intézménnyel szemben. A Pannonplast-vizsgálat, majd a K&H Equitiesnél és egyes ügyfeleinél általunk feltárt pénzmosási ügyek és egyéb szabálytalanságok a felügyelet szakmai tekintélyének megerősödését eredményezték.
Ami a PSZÁF pénzügyminisztériumi vizsgálatát illeti, a felügyelet elnöke közölte: aggályaik ellenére, együttműködési készségüket bizonyítandó, írásban részletes válaszokat adtak a pénzügyminiszternek a felügyelet vizsgálatai során alkalmazott eljárási gyakorlatra vonatkozó általános kérdéseire. Szerinte a felügyelet függetlenségének az egyik legfőbb biztosítéka, hogy egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatát, az ahhoz alkalmazott módszereit közigazgatási szervezet ne bírálhassa felül. A hatályos jogszabályok értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének határozatait közigazgatási eljárás keretében nem lehet megtámadni, felülvizsgálni vagy módosítani, ezt csak független bíróság teheti meg.
|Az aggályok részletezésére vonatkozó kérdésre Szász kifejtette: a sajtóból tudják, hogy a K&H-üggyel összefüggésben kíván vizsgálódni a tárca a felügyeletnél. Ha ez igaz, egy egyedi ügyet érintő vizsgálatról lenne szó, csakhogy a felügyelet konkrét ügyekben hozott döntéseit egyetlen közigazgatási szerv, így a felügyeletet ellátó pénzügyminiszter sem vizsgálhatja felül. Etikai és jogi szempontból is súlyosan aggályosnak tartják, ha olyan személy vizsgálódna egy egyedi eset kapcsán, aki az ügyben maga is érintett. A miniszternek be kellett volna jelentenie elfogultságát, miután köztudomású, hogy vezető tisztséget töltött be abban a pénzintézetben, ahol a felügyeleti vizsgálat szabálytalanságokat, bűncselekmények elkövetésének gyanúját tárta fel. Különösen, hogy a szóban forgó szabálytalanságok egy részét akkor követték el, amikor ott dolgozott.
A felügyelet szakmai és jogi kérdésként kezeli mindenki esetében az érintettséget - tette hozzá kérdésre válaszolva. Nem vizsgálja, hogy akit összeférhetetlennek vél, milyen pártállású. Ilyen értelemben és ebben az összefüggésben azt gondolják, hogy maga a miniszterelnök is érintett ebben az ügyben, egyszerűen azért, mert egy olyan intézmény igazgatótanácsának az elnöke volt, amelynek egyes ügyfelei a felügyelet által feltárt pénzmosási ügy szereplői.
Arra a kérdésre, hogy Medgyessy Péter, László Csaba, esetleg a kormányfő kabinetfőnöke, Draskovics Tibor kapcsolatba kerültek a konkrét ügyekkel, a PSZÁF elnöke úgy válaszolt: ezt nem állították, és nem is állíthatják. Azt hangoztatják ma is, hogy a K&H brókercégénél, és magában a bankban is, súlyos bűncselekményeket követtek el, amelyeket a felügyelet vizsgálata tárt fel. Nem zárhatják ki, hogy az ügyben érintett bankokat és cégek vezetőit is megtévesztették, mint ahogy korábban a felügyeletet is. Soha nem állították, hogy akiket érintettnek tartanak vagy gondolnak az ügyben, azokat bármiféle jogi felelősség terheli a történtekért.
A Fővárosi Főügyészség vezetője, Sódor István határozottan cáfolta a Népszava csütörtöki számában megjelent állítást, amely szerint az ügyészség magas beosztású osztályvezetője közvetett módon, Kulcsár Attila tévériporter barátnőjén keresztül tájékoztatta Kulcsárt az őt érintő vizsgálatról, s a bróker ezt követően távozott külföldre.
Sódor szerint konkrétum nem hangzott el, ám az ügyészség így is vizsgálatot indított. A főügyészség szóvivője, Borbély Zoltán szerint a riporternő ez év június 20-án járt az ügyésznél (a "magas beosztású osztályvezetőnél"), ám ott konkrétumokról nem esett szó, Kulcsár neve pedig nem merült fel. Sódor leszögezte, hogy a riporternő Kulcsár Attilát kizárólag arról tájékoztatta, hogy az ügyész "az egészet ki fogja vizsgálni", a bróker pedig megnyugvással vette tudomásul, hogy az ügyben nincsen érintve. Sódor szerint az ügyben érintet osztályvezető a riporternővel való találkozáskor nem ismerhette Kulcsár személyét és érintettségét.
A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség június 23-án, az ügyészség július 4-én szerzett tudomást Kulcsár szerepéről, bár a Népszava információi szerint a bróker telefonját már június 2-ától lehallgatták. A rendőrség szerint - a Népszava információival ellentétben - az ügyészségnek vagy bármely munkatársának nem lehetett köze Kulcsár külföldre szökéséhez, s az ORFK szóvivője kijelentette, hogy a lap nem rendőrségi forrásból szerezte értesüléseit.
Az ÁPV Rt. szeptember 15-én teszi közzé a Dunaferr privatizációs pályázatát. A cég iránt több országból érdeklődnek, s nincs arról szó, hogy ingyen adnák át a magyar társaságot. Az ÁPV igazgatósága csütörtökön tárgyalt a vállalatcsoport privatizációs stratégiájáról. Hónig Péter elnök-vezérigazgató a Népszabadságnak elmondta, hogy egyáltalán nem csökkent az érdeklődés a cég iránt, és szó sincs arról, hogy ingyen akarnák átengedni a társaságot. Ezt erősítette meg Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke is.
Változatlanul az érdeklődők között szerepel a lengyelországi és csehországi érdekeltségekkel rendelkező indiai LNM Holding, a Kassán is jelen lévő amerikai US Steel, orosz Metchel, a szintén orosz Severstahl és az ukrán Donbas. Az osztrák Voest Alpine, amely már évekkel ezelőtt is szerette volna megszerezni a Dunaferrt, továbbra is foglalkozik a vásárlás gondolatával - írja a lap. Az érdeklődők között van Völgyes Tamás Izraelben élő üzletember, aki befektetői konzorciumot kíván létrehozni. Meg nem erősített lapértesülés szerint az egyik érdeklődő, a Central European Trust nevű orosz cég a milliárdos Roman Abramovics érdekeltségébe tartozik.
Magyarországon az ipari termelés júliusban év/év alapon 5,2 százalékkal nőtt, az év első hét hónapjában összesen 4,1 százalékos volt a bővülés - derül ki a KSH előzetes adataiból. A termelés volumene szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított index szerint júliusban az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyított - csupán munkanaphatástól tisztított index alapján - pedig 6,1 százalékkal nőtt.
Ez a leggyorsabb tempójú ipari bővülés eddig az idén, júniusban a kiigazított indexek hó/hó alapon csupán 0,9 százalékos, év/év alapon 2,8 százalékos növekedést mutattak.
A cégbíróság 32 millió forint jegyzett tőkével a közelmúltban jegyezte be a somlói Szt. Márton Kft.-t. A tulajdonosok között a Fehérvári család tagjai mellett - akik a régió legnevesebb termelői közé tartoznak - megtalálható Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter és a felesége, valamint Czeglédi László, az MTV kuratóriumának elnöke, illetve Sulák Antal, a Sulák szőnyegáruház tulajdonosa - írja a NAPI Gazdaság.
A tagokat a borászat és a helyi hagyományok kötik össze - tájékoztatta a NAPI-t Fehérvári András, a kft. ügyvezetője, aki hozzáfűzte azt is, hogy Sulák Antal a kereskedelmi szervezésben, Kiss Elemér pedig a jogi ügyekben játszik fontos szerepet. A volt miniszter 1,5 hektáros földterülettel járul hozzá a termeléshez. A kft.-nél magasnak mondható alaptőkére - melyből 18 millió forint készpénz -, a beruházások, a tervezett marketing- és értékesítési feladatok miatt volt szükség.
A 25-30 hektáron gazdálkodó Szt. Márton Kft. célja egy minőségi termékskála kialakítása, amellyel külföldi piacokra is betörhetnek. Lengyel, cseh és szlovák partnerekkel is van már szerződésük, de a kezdetekben várható körülbelül 200 ezer palackozott bornak mintegy felét vélhetően itthon értékesítik.
