Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első negyedév kedvező számai után romlott a Matáv teljesítménye a második negyedévben. A működési eredmény 67 milliárdos értéke már csak 5,6 százalékos emelkedést mutat, a növekvő pénzügyi veszteségek miatt ez adó előtt 33 milliárdra csökkent, ami 11 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az első negyedévi 19 milliárd után a második három hónapban 14 milliárd forint adózott nyereséget termelt a Matáv. A távközlési cégeknél az egyik legfontosabb mérőszámnak számító EBITDA ráta 46-ról 43,5 százalékra süllyedt, igaz az idei tervekben szereplő 40 százalékot minden bizonnyal sikerül tartani.
A bevételek 3,3 százalékkal 296,9 milliárd forintra emelkedtek a magasabb mobil, adat és bérelt vonali bevételeknek köszönhetően. Ezt részben ellensúlyozta a belföldi és nemzetközi, valamint az egyéb forgalmi bevételek csökkenése. A vezetékes üzletág kissé csökkenő bevételek mellett 38,5 százalékos EBITDA-rátát ért el, a vonalszám csökkenés lassult a második negyedév folyamán.
A Westel bevételei 10,5 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben a nyereségesség romlott, az első negyedéves 43-ról féléves szinten 39,3 százalékra csökkent. Június végén a Westel 3,5 millió előfizetővel rendelkezett. A második negyedévben kedvező tendencia, hogy csökkent az előfizetők lemorzsolódása.
A MakTel bevételei változatlan szinten alakultak - vagyis az első negyedéves kedvezőtlen fordulat után nem igazán következett javulás -, az EBITDA ráta viszont továbbra is 55 százalék feletti, ami 18 milliárd forintot jelent az egy évvel korábbi 16 milliárddal szemben.
A Matáv üzleti eredménye 67,3 milliárd forint volt (a második negyedben 30,9 mrd), ez 5,6 százalékkal magasabb a 2002 első félévinél.
Az üzleti tevékenység az első félévben 98 milliárd forint nettó casht termelt (I.né = 44,8 mrd). A pénzügyi veszteség 20,5 milliárd forint volt, szemben a 2002. első félévi 11,7 milliárd forinttal. A jelentős növekedés a nettó árfolyamveszteség 9,7 milliárdos emelkedésének tudható be, amit elsősorban a gyengülő forint okozott. A nettó pénzügyi eredmény 5,8 milliárd forint nettó árfolyamveszteséget, 13,8 milliárd kamatköltséget, 1,3 milliárd jutalékot és egyéb költséget, valamint 400 millió forint kamat és egyéb pénzügyi bevételt foglal magában.
A társasági adó másfél milliárddal 7,6 milliárd forintra csökkent, miután a Matáv Rt szélessávú beruházásokra érvényesített adókedvezményét részben ellensúlyozta a Westel és a MakTel magasabb adózás előtti eredménye. A kisebbségi részesedésekre jutó eredmény 600 millióval nőtt és 6,4 milliárd forintot tett ki. A nettó eredmény 33,251 milliárd forint lett, 11,9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
A Deutsche Telekom 256 millió euró nettó profittal zárta a második negyedévet - egy évvel korábban még 2 milliárdos veszteséget mutatott - , felülmúlva az elemzői várakozásokat. A Matáv 59 százalékos tulajdonosa a következő üzleti évre már osztalékot is ígér. Az árbevétel 4,7 százalékkal 13,6 milliárd euróra nőtt - főleg az internetes és a mobilrészlegeknek köszönhetően - , az EBITDA-eredmény 4,6 milliárd euró lett, 15,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A leginkább eladósodott európai vállalatok között számon tartott csoport 53 milliárd euróra szorította le adósságállományát - az év végi cél 50-53 milliárd euró - , hála a költségcsökkentésnek és a létszám lefaragásának.
Bejöttek - kissé túl optimisták is voltak - az elemzők várakozásai a Mol második negyedéves eredményét tekintve: az olajtársaság 10,5 milliárd forint veszteséget termelt a második negyedévben, így féléves eredménye alig 12,3 milliárd forint lett, kevesebb mint harmada az egy évvel korábbinak. A veszteség oka elsősorban a gázüzletág 12,4 milliárd forintra növekedett vesztesége (csak a második negyedév 9 milliárd mínuszt hozott). Mindez persze nem meglepő, mivel a Mol-menedzsment már korábban jelezte, hogy a második negyedév a gázüzlet miatt várhatóan veszteséges lesz.
A ma megjelent gyorsjelentésben Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató meg is adja a Molnál az utóbbi években megszokott becslést a gázüzletág egész éves teljesítményére. Ez várhatóan 15-20 milliárd forint veszteség lesz összesen. A szám mindenesetre a mostani különösebb örömre okot nem nagyon adó gyorsjelentés ellenére biztató, hiszen azt jelenti, hogy a teljes idei évre várható gázveszteség több mint fele már "le van tudva". A következő negyedévek teljesítményét tehát már jóval szerényebb mértékben rontja majd az évek óta problémás gázüzlet.
Az egyéb üzletágak nagyjából a tavalyi év hasonló időszakának megfelelő eredményt produkáltak. A feldolgozás - kereskedelem teljesítményét nagyon erősen befolyásolta a forint dollár árfolyamváltozás hiszen forintban 6, dollárban 29 százalékkal nőtt a szegmens üzemi eredménye. A petrolkémia üzletág sokkal jobban produkált a tavalyinál, ezt a tegnap megjelent TVK gyorsjelentés alapján szintén várni lehetett.
Negatív meglepetés viszont a pénzügyi eredmények alakulása, a júniusban bekövetkezett erőteljes forintgyengülés ugyanis 13 milliárd forintos árfolyamveszteséget okozott a devizahiteleken. Ez azért különösen szerencsétlen a Mol számára, mert eközben a feldolgozás és kereskedelem üzletág teljesítményén sokat rontott az egyébként a félév során meglehetősen erős forint (itt negatív a hatása a viszonylag magas készletezésnek is, ami a finomítói karbantartási munkák volt szükséges).
Az 1,1 milliós eurós elemzői várakozásoknál is jobb, 1,6 millió eurós nettó eredményről adhatott számot féléves gyorsjelentésében a Graphisoft. Az elmúlt években leginkább bukdácsoló cég példaértékűen vezényelte le költségcsökkentési programját, aminek köszönhetően a csökkenő árbevétel ellenére is jelentős eredménynövekedést sikerült elérnie.
A cég egyedül az európai régióban tudta növelni árbevételét. A német piacon a folyamatok továbbra sem a várakozásoknak megfelelően alakultak, ám az Ausztriából, Olaszországból, Svájcból és a Skandináv régióból érkező megemelkedett bevételek ezt sikeresen ellensúlyozták.
A kormányzati megrendelések visszaesése és a gyenge dollár miatt közel harmadával esett az amerikai piacról származó bevétel, Japánban pedig az egy évvel korábbinál 0,6 százalékkal kisebb forgalmat generált a cég. Az árbevétel összességében 0,6 százalékkal csökkent, ám mivel a szigorú költségkontrolnak köszönhetően a társaság kiadásai 11,4 százalékkal mérséklődtek, a Graphisoft a tavalyi 756 ezer eurós veszteség után az idei első félévben 1,577 millió eurós nyereségről adhatott számot.
Árbevétel terén behozta első negyedéves lemaradását a Zalakerámia-csoport: a március végén még csökkenő forgalomról számot adó csempegyártó a félév végén már 2 százalékkal növekvő, 8,8 milliárdos bevételről adott számot.
Az összes leányvállalat nyereségesen működött az első félév folyamán, a romániai Cesarom 186 millió, a horvát Inker 123 millió forint adózás utáni eredményt ért el. Az új nagytulajdonos ÁÉB belépése után a társaság tovább folytatta korábban elkezdett hitel-lefaragását, a félév végén 19,2 millió eurós konzorciális hiteléből 4 millió eurónyit törlesztett, a hátralévő 15 milliót pedig az ÁÉB-bel refinanszíroztatta 5 évre, euro LIBOR+125 bázisponton. A csoport jelentős árfolyamveszteséget szenvedett el a félév folyamán euró alapú hitelén, a Lakópark Kft. eladásán realizált árfolyamnyereség azonban ezt a tételt ellensúlyozni tudta, így ez a sor nem rontotta igazán a csoport nettó profitját. Az adózott eredmény végül 358 millió forint lett az egy évvel korábbi 58 millió után.
A Rába első féléves jelentésének egyetlen pozitívuma az, hogy a második negyedévben már "csak" 1,1 milliárd veszteséget hozott össze a társaság az első negyedéves 2,2 milliárd forint után. A csoport árbevétele - a dollár leértékelődésének és az iparági recessziónak, valamit a sikeres "racionalizálásnak" köszönhetően 1,45 milliárd forintra zuhant az egy évvel korábbi 21,2 milliárd forintról. Az üzemi eredmény 2,744 milliárdos veszteséget mutat, az adózott profit 3,3 milliárdos veszteség.
A jelentéshez kiadott közlemény szerint - azon kívül, hogy immár sokadik esetben elindult a cég racionalizálása - vannak pozitív jelek is, például az USA-ban minimális értékesítés növekedés érzékelhető, s az európai piacokon is halvány növekedést tud a csoport felmutatni.
Az idei második negyedévben az előzőhöz képest 0,1 százalékkal csökkent a német GDP - jelentette a német statisztikai hivatal. Az első negyedév 0,2 százalékos zsugorodása után ez azt jelenti, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága ismét recesszióba került.
A gazdaság harmadát adó export nagyobb mértékben esett vissza, mint az import, a fogyasztási kiadások viszont nőttek.
A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a német gazdaság az elmúlt negyedévvel túljutott a holtponton, hiszen júliusban az üzleti bizalom egyéves csúcsot ért el, a fogyasztói bizalom ötödik hónapja növekedett, a többit pedig elvégezheti Schröder most elfogadott adócsökkentési programja.
