Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pannonplast-részvények felvásárlása miatt indított vizsgálatok eddigi legnagyobb vesztese a K&H bankcsoport. A főtulajdonosok ugyan kiállnak a pénzintézet brókercége mögött, de a befektetők az elmúlt hetekben mégis mintegy 18 milliárd forintnyi tőkét vontak ki a K&H alapokból. A Világgazdaság szerint június közepe óta 88 milliárdról 70 milliárdra csökkent a nettó eszközérték, 20 százalékos tőkekivonás pedig arra utal, hogy a befektetők igencsak negatívan ítélték meg a botrányban vállalt szerepet. Ráadásul az ügy egyre inkább már csak a K&H Equities-ről, a bank brókercégéről szól. A Nemzetbiztonsági Hivatal nyomozása után kiderült több milliárd forintos bűncselekményről van szó. A károsultak 60-70 fős listáján állítólag ismert személyiségek is szerepelnek - írja Népszabadság. Az ügy egyik felelőse, a brókercég vezetője már elismerte a visszaéléseket.
A visszaélések több éve tartanak a cégnél, de sem a belső ellenőrzések, sem pedig a PSZÁF több mint egy tucat lefolytatott vizsgálata ellenére nem derült rá fény. Az ORFK hétfőn nyomozást rendelt el az ügyben. A hírek szerint Kulcsár Attilát, a brókercég munkatársát, aki a piaci hozamot 6-7 százalékkal meghaladó extrahozammal kecsegtette a befektetőket, sikkasztással gyanúsítják, mivel az elért hozamok egy részét saját céljaira használta fel. a Az RTL Klub esti híradója szerint a brókercégnél az állítólag éppen külföldön nyaraló Kulcsárnak azonnali hatállyal felmondtak. Az origo híradása szerint a Felügyelet 1999-ben már tett feljelentést az akkor még külön szervezeti egységben működő brókercég egyik vezető posztján levő Kulcsár Attila ellen, de a vádat akkor a rendőrség ejtette. A Magyar Hírlap szerint idén márciusában az egyik tulajdonos a KBC bank már kérte a PSZÁF elnökét, hogy vizsgálják át a pénzintézetet, de anélkül, hogy erről értesítenék a K&H-t.
Ahhoz, hogy Magyarország profitálni tudjon a világgazdaság várható fellendüléséből, javítani kell a versenyképességen. A költségvetésben nem megszorításra, hanem takarékosságra van szükség - mondta el Medgyessy Péter miniszterelnök a NAPI Gazdaságnak adott interjújában.
A magyar kormányfő politikai természetű minősítésként értékelte Orbán Viktor korábbi miniszterelnök minapi kijelentését, amely szerint gazdasági válság fenyegeti az országot. Medgyessy rámutatott: az első negyedévben a GDP-növekedés 2,7 százalékos volt, egy évvel korábban 2,9 százalékos, tehát nincs érdemleges lassulás. A gazdaságelemzők nagyjából azt a 3,5 százalékos növekedést tartják reálisnak, amivel a kormány is számol. Ez jobb, mint amit Csehország vagy Lengyelország produkál, s lényegesen kedvezőbb annál, amit a nyugat-európai országok, illetve az USA fel tudnak mutatni.
Medgyessy szerint a következő 24 hónapban a világban gyorsul a fejlődés, s ebből Magyarországnak profitálnia kell, amihez javítani kell a versenyképességet, biztosítani kell, hogy a vállalati szektor számára maradjon elég tőke, vagyis az állam ne tenyereljen rá a nemzetgazdaságban kialakult összes forrásra. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában ezért az áll, hogy az exportőrök megfelelő árbevételt tudjanak realizálni. A kialakított beruházási kedvezményekkel akkor tudnak élni a társaságok, ha van piac. Az, hogy az elmúlt években munkahelyek szűntek meg a termelő szektorban, az irreális árfolyam következménye, ez most a reálisabb árfolyam mellett megoldódik.
Ami a sokat emlegetett megszorításokat illeti: 2004-ben a kiadások terén körülbelül 8-9 százalékos lesz a növekedés, a fejlődést szolgálva. A legfőbb prioritás az infrastruktúra fejlesztése. Megszorítás helyett takarékosságra van szükség, értve ezen, hogy az állam nem fölözi le az összes pénzt, ami szabad forrásként a nemzetgazdaságban rendelkezésre áll.
A külföldi tőke beáramlásának alakulását illetően a mai helyzet nem kielégítő - Medgyessy szerint a magyar gazdaság éves tőkelekötési képességének felső határa jelenleg évi 2,5-3 milliárd dollár körül van - , de jelentős beruházásokról folynak tárgyalások, amelyek összességében érezhető tőkebeáramlást fognak mutatni még ebben az évben. A fő gond, hogy a versenyképesség az elmúlt időszakban - részben az árfolyam miatt, részben a bérek gyors növekedése miatt - romlott.
A bérnövekedés csillapul, bár még így is igen komoly reálbér-növekedés lesz ebben az évben. Az infláció lassulását a vállalati szektor eddig nemigen hitte el és nagyobb béremelésekre vállalkozott, mint amit teljesítőképessége megengedett volna. Ehhez társult a minimálbér 2001-es drasztikus növelése, ami a többi bércsoportot is erősen felnyomta. Ugyanakkor a következő években lényeges adóteher-csökkentésekkel - ami a versenyképesség szempontjából nagyon jó lenne - nem lehet számolni, ha az államháztartás hiányát korlátok között akarjuk tartani. Lesz ugyanakkor néhány olyan lépés, amit szívesen fog látni a vállalkozói szektor.
A befektetések élénkülése csak részben függ attól, hogy a kormány milyen módon segíti a beruházni szándékozókat, legalább ilyen fontos, hogy Magyarországon reális, kiszámítható gazdasági környezet legyen. Az az árfolyam, ami most kialakulóban van, és ami természetes módon ingadozás hatásaként alakul ki, kellő biztonságot fog jelenteni a vállalkozások számára - emelte ki a kormányfő. Nagyon fontos, hogy összhang legyen a jegybank és a kormány, a jegybank és a pénzügyminisztérium között, mindenkinek tudnia kell azt, hogy bármilyen megnyilatkozásra, akár a kormány, akár a jegybank részéről, érzékenyen reagál a piac. A kormány és a jegybank egyetért abban, hogy a 250-260 forint közötti árfolyam felelne meg a magyar gazdaság teljesítőképességének, s az inflációs törekvéseknek.
További részletek a NAPI Gazdaság július 9-i számában
Az év első öt hónapjában csökkent mind a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, mind pedig a szállásdíjbevétel. A külföldi látogatók száma éves szinten 8 százalékkal esett vissza, amit a belföldi turizmus élénkülése sem tudott ellensúlyozni - derül ki a KSH adataiból. Az év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyekre 868 ezer külföldi vendég érkezett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nem érte el a 2,8 milliót, a külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma az előző év január–májushoz képest egyaránt 8 százalékkal csökkent. A leginkább az üdülőházaktól fordultak el a külföldiek, a lefoglalt éjszakák száma közel egyharmaddal csökkent, míg az ötcsillagos és a gyógyszállókat nem sújtotta a visszaesés.
A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalmát enyhe növekedés jellemezte, a január–májusi időszakban 1,1 millió belföldi vendég érkezett. Az egy évvel korábbihoz képest a vendégek száma 2, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal emelkedett. Az első öt hónapban az összes vendégéjszaka 45 százalékát belföldi vendégek vették igénybe, a hazai turisták által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma – a panziók és a kempingek kivételével – minden szállástípusban nőtt.
A 18 év alatti gyermekek betegség- és baleset-biztosítása évente több száz milliótól néhány milliárd forintig terjedő többletkiadást jelent a büdzsének, a rászoruló óvodások ingyenes ebédje ötmilliárdos kiadással járhat. A kormányfő szekszárdi beszédében elhangzott - azóta sem pontosított - kijelentés szerint minden 18 évnél fiatalabb gyermekre betegség- és baleset-biztosítást kötne a kormány, az óvodások pedig - pontosabban a rászorulók - ingyenes ebédet kapnának.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szeptember 1-jétől a gyermekvédelmi támogatásban részesülő óvodások számára ingyenes lesz az étkezés, s térítésmentesen kapnak ebédet a fogyatékkal élő gyermekek is. Az intézkedés az óvodások 38-40 százalékát, várhatóan mintegy 25 ezer családot érint. Az egészségügyi és szociális tárca tájékoztatása szerint az érintettek nem automatikusan kapják majd az ingyenes étkezést, hanem az önkormányzatoknál kell majd igényelniük - írja mai számában a Népszabadság. A döntés a minisztérium számításai szerint ötmilliárd forintos kiadással terheli meg a központi költségvetést, a korábbi nyilatkozatokban mintegy 800 milliós költséget becsültek.
Ami az ingyenes biztosítás kérdését illeti, a biztosítók betegségbiztosítási termékpalettája ma még nem túl széles, a megfelelő gyermekbiztosítási termékek még nem is léteznek önálló módozatként. Ebben az üzletágban az egészségügyi privatizáció hozhat fellendülést. A gyermekek betegségbiztosítása a társadalombiztosítás megkettőzését is jelentené. A kormány így közel 2,2 millió gyermek piaci díjú biztosítását vállalná.
Csak a baleset-biztosítás a költségvetésnek több száz milliótól néhány milliárd forintig terjedő többletkiadást jelent évente, attól függően, hogy milyen nagyságú szolgáltatást vásárolnának. A betegségbiztosítás azonban ennél sokkal drágább mulatság, annak díjai sokszorosan meghaladják a baleset-biztosítások díjait - tudta meg a NAPI Gazdaság.
A recessziós félelmek közepette kellemes meglepetéssel szolgált a német szövetségi statisztikai hivatal: az intézmény jelentése szerint ugyanis májusban végre emelkedett az ország kivitele. Az export a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,7 százalékkal bővült az áprilisi 2,2 százalékos visszaesés után, az import pedig a 4,8 százalékos csökkenést követően 2,2 százalékkal emelkedett.
A külkereskedelmi mérleg többlete 9,2 milliárd euróról 10,1 milliárdra hízott, szemben a Bloomberg prognózisában közölt 9,5 milliárdos várakozással. A folyó fizetési mérleg szufficitje 3,1 milliárd eurón stagnált, holott az elemzők arra számítottak, hogy a többlet 1,7 milliárdra apad májusban.
