Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a megkérdezett felnőttek 42 százaléka gondolta idén tavasszal, hogy a következő tizenkét hónapban legalább annyit vagy többet tud félretenni, mint az előző évben - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A spórolási kedv látványosan csökkent, hiszen az erre vonatkozó hasonló kérdésre tavaly még 80, 2001-ben pedig 72 százalék válaszolt pozitívan. A GfK igazgatója, Kozák Ákos a visszaesést alapvetően a lakásépítkezés fellendülésével és a fogyasztási cikkek forgalmának érzékelhető növekedésével magyarázta.
A háztartások négyötöde úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezik pénzügyi befektetéssel, szemben a tavalyi kétharmados aránnyal. A válaszadók 11-11 százaléka rövidtávú bankbetétbe, illetve életbiztosításba fektette a legtöbb pénzt, ezek után következnek a nyugdíjalapok, 7 százalékos említéssel. A tőzsde nem tűnik túl népszerűnek, hiszen részvényekbe és részvényalapú befektetési alapba a válaszadók 3, illetve 2 százaléka invesztált. Arra a kérdésre, hogy ha lenne hétmillió forintja, mibe fektetné, a részvények az említések gyakorisága között a harmadik helyre kerültek, 16 százalékkal.
A cseh és a lengyel háztartások lelkesebb invesztornak bizonyultak, ott a megkérdezettek fele fektette be a pénzét valamilyen formában. A lengyelek 36 százaléka választotta a rövid lejáratú bankbetétet, 18 az életbiztosítást, 12 pedig a nyugdíjalapot. A cseheknél egyenletesebb a megoszlás: rövid lejáratú letétet birtokol a háztartások 39, életbiztosítást 33 százaléka, 31 százalék pedig nyugdíjalap-tag. Nyugat-Európában a megkérdezettek 79 százaléka tekinthető magán pénzügyi befektetőnek, ahogyan két évvel ezelőtt is.
Budapesten alakítja ki regionális ügyviteli központját az ING-csoport banki üzletága 2003 második felében. A beruházáshoz a gazdasági tárca - a Smart Hungary program keretében - 100 millió, a munkaügyi minisztérium pedig további 80 millió forint támogatást nyújt. Az ING Dózsa György úti irodaházában megvalósuló, 500 millió forint értékű technológiai fejlesztés révén az idén 130, néhány éven belül pedig 250 új munkahely jön létre.
A budapesti központ kialakítására az ING informatikai rendszerének és háttérirodai tevékenységének egységesítése révén kerül sor. A globális rendszer központja Amszterdamban lesz, a magyar főváros mellett pedig Szingapúrban és az Egyesült Államokban hoznak létre regionális centrumokat.
Öt százalékkal is gyengült a Deutsche Telekom árfolyama azt követően, hogy a német állami Kreditanstalt für Wiederaufbau bank közölte: a távközlési csoport 5,8 százalékának megfelelő mennyiségű, DT-részvényre cserélhető kötvényt dob piacra, 4,5 milliárd euró értékben. A befolyó összeg a gyengélkedő német büdzsét hivatott kisegíteni; a KfW összesen 12 százalékkal részesedik a DT-ben - emlékeztet a Reuters. A kötvény túljegyzése esetre a KfW-nek még 500 millió eurónyi papír kibocsátásra van opciója.
Júniusban 33 ezerrel csökkent a német munkanélküliek száma - közölte a szövetségi munkaerő hivatal. A szezonálisan kiigazított adat lényegesen jobb a vártnál is meg a májusi 10 ezres mérséklődésnél is. A munkanélküliségi arány - kiigazított adat szerint - 10,6 százalék lett, szemben a májusi 10,7-tel. A munkaerő hivatal szerint a javulás már a kormány intézkedéseinek gyümölcse.
Több millió forint kárt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el tegnap a Fővárosi Főügyészség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) gazdálkodásával kapcsolatban - értesült a Magyar Hírlap.
A lap információi szerint a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, ám valójában a felügyelet vezetője, Szász Károly által aláírt szerződések vetették fel a gyanút. A nyomozással a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát bízták meg.
A döntést egy hónapos rendőrségi adatgyűjtés előzte meg, Keller László közpénzügyi államtitkár június elején tett feljelentést az ügyészségen.
A PSZÁF tevékenységét már vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is - emlékeztet a lap. A titkos Kehi-dokumentumból kiszivárgott részletek szerint a felügyelet székházbérlését, a félmilliárd forintos biztonságtechnikai beruházást, az egyes dolgozóknak külön jövedelmet jelentő megbízási szerződéseket és a vezetőség külföldi utazásait vizsgálták. Szász Károly a vádakat megalapozatlannak minősítette és visszautasított minden, a felügyeletet ért kritikát.
