Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két veszteséges év után idén az első negyedévben nyereségről számolt be a legnagyobb európai távközlési cég, a Deutsche Telekom.
Az adatokból feketén-fehéren kiderül, hogy a társaság működése ismét nyereségesbe fordult - fogalmazott Kai-Uwe Ricke vezérigazgató a DT éves közgyűlése előtt Kölnben. A DT vezetése arra számít, hogy az év egészét is profittal zárják.
Az OTP vezetői ma írják alá Szófiában a szerződést a bolgár DSK bank megvételéről. Csányi Sándor a magyar bank elnök-vezérigazgatója a Napi Online tudósítójának elmondta: a 311 millió eurós vételáron felül a következő 5 évben 300 millió eurót kívánnak fordítani a vártnál is jobb első negyedévet záró bolgár pénzintézet fejlesztésére.
A DSK mérlegfőösszege az idei első negyedévben 2,124 milliárd leva (mintegy 1,08 milliárd euró), saját tőkéje 270 millió leva (138 millió euró), adózott eredménye pedig 14 millió leva lett - tavaly az egész éves profit volt 26 millió leva.
Csányi Sándor - aki találkozik a bolgár miniszterelnökkel is - a Napinak elmondta: egyelőre várhatóan helyén marad a DSK jelenlegi vezérigazgatója. Ezt azért tartotta szükségesnek hangsúlyozni, mert a hétfői bolgár lapok úgy tudták, jó esély van arra, hogy Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes - aki a budapesti közgazdasági egyetemen végzett - lesz a DSK új vezére.
Az OTP elnöke azt is elmondta, hogy nem adták fel sem szerbiai, sem romániai terjeszkedési terveiket, utóbbit illetően egyre inkább a zöldmezős megjelenésben gondolkodnak. Csányi szerint a nulláról indulva 3 év alatt tudnának kiépíteni egy 40-50 fiókos hálózatot Romániában.
Az ÁPV Rt. kiírta a Postabank privatizációs kétfordulós tenderét, amelyen a bank 99,65 százalékára lehet pályázni - 96,758 százalék a Magyar Posta, 3,207 százalék pedig az ÁPV Rt. tulajdonában van.
A pályázaton az indikatív ajánlatokat június 25-én, a kötelezőeket pedig szeptember 12-én kell benyújtani. A tenderdokumentációt a Conocorde Rt.-nél május 26. és június 2. között lehet megvásárolni. Az ÁPV Rt.-nek lehetősége van arra, hogy a tulajdonrészét a Postabank alkalmazottainak értékesítse.
A bank 2002-ben 1,77 milliárd forint veszteséget hozott össze, az idei tervek szerint ezt 500 millióra szorítják le.
A Napi Gazdaság korábbi infomációi szerint az első fordulóban nem nevezik meg sem a minimumárat, sem az állami garancia összegét, amelyet a korábbi bankprivatizációktól eltérően nem a rossz hitelállomány, hanem a bankkal kapcsolatos peres ügyek indokolnak. A második fordulóba 3-5 vevőjelölt kerül, csak ők ismerhetik meg a bizalmas adatokat. A Postabank jelenlegi veszteségének túlnyomó részét a perek és az 1998 előtti rossz hitelállomány miatt képzett céltartalék teszi ki.
A bank másik gyenge pontja költség/jövedelem mutatójának kedvezőtlen alakulása, amelyet a korábbi nagybankra méretezett infrastruktúra, elsősorban az informatikai rendszer költségei okoznak, 2006-ra azonban megfelelő tőkearányos nyereség érhető el. A Postabank fő vonzereje a jelenleg 500 ezer, potenciálisan 1 millió lakossági ügyfél és a 100 ezer diákhitelszámla, amelyek vonzóan olcsó forrásbevonási lehetőséget biztosítanak a vevőnek.
A Magyarországon jelenlevő nagy kereskedelmi bankok szinte mindegyike jelezte, hogy érdeklődik a Postabank iránt, s vevőjelöltként emlegetik az olasz UniCreditót is.
Új tervezettel állt elő az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a háború utáni iraki helyzet rendezését illetően. A tervezet taglalja többek közt az ENSZ szerepét egy új kormány felállításában és a konfliktus óta először ejt szót a fegyverzetellenőrök esetleges visszatéréséről.
Az új tervezetet a BT még ma megvitatja, és akár már holnap döntés születhet róla. Bár úgy tűnik, a szavazáson Washington a lehetséges tizenötből kilenc "igen" szavazatot már bezsebelt, az Egyesült Államok a széleskörű együttműködést kínáló tervezet szavazásán "15-0"-s eredményre számít. Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok nem sürgeti a szavazást, inkább a BT minden tagjával megtárgyalná a vázlatot.
A terv szerint az ENSZ a hódító erőkkel együttműködve törekedhetne egy új kormány mihamarabbi felállításán. Szó esik arról is, hogy újra ki kéne jelölni a nemzetközi szervezet fegyverzet-ellenőreit, ám egyelőre nem esett szó a visszaengedésükről Irakba, ahogy azt Oroszország és Franciaország, valamint a maguk a volt fegyverzetellenőrök régóta követelik.
A szövetséges erők addig tartózkodnának az országban, amíg egy felelős, a nép által választott iraki kormány meg nem teremti a szükségletek ellátásához szükséges rendszert. Addig az olajból származó bevételeket egy közösen ellenőrzött számlán "zárolnák".
Az ENSZ "olajat élelmiszerért" programja hat hónapig tartana majd, nem csak négyig mint azt korábban javasolta Washington. Az óriási iraki adósságokat multilaterális megbeszélések során rendeznék, enyhítendő a félelmeket, miszerint több ország milliárdos visszatérítésektől esik majd el (leginkább Oroszország aggódott emiatt). Irak nem bújhat ki a környezeti katasztrófák, például olajszennyezés kapcsán kiróható büntetések alól.
Az olaj árát azonban nem annyira az Egyesült Államok megoldáskeresése mozgatta, inkább azok a kereskedők, akik az elmúlt hónap látványos, 14 százalékos áremelkedése után úgy döntöttek, itt az ideje realizálni a profitot. A nyersolaj hordónkénti ára tegnap délelőtthöz képest egy százalék körüli gyengülést produkált és 28,9 dolláron állt.
